A Monetáris Tanács áttekintette a gazdasági és pénzpiaci folyamatokat. Ennek szellemében hozta meg keddi döntését. A tanács tagjai egyemberként azon a véleményen voltak, hogy folytatni kell a júniusban megkezdett kamatemelési ciklust. Ennek szellemében 2021. július 28-i hatállyal 30 bázispontra 1,20 százalékra emelte a jegybanki alapkamat mértékét. Az egynapos, úgynevezett overnight (O/N) kamatok sávját is kiszélesíti döntésével a Monetáris Tanács, így 5 év után az egynapos betétek kamata ismét pozitív lesz. A korábban eldöntött hosszúlejáratú fedezeti hiteleszköz alkalmazásának megszüntetése is életbe lép.
A jegybank elsődleges mandátuma az infláció kezelése, jelezte Virág Barnabás. Szerinte azt lehet megfigyelni, hogy az infláció világszerte növekszik, ott ugrott meg leginkább, ahol az átlagnál gyorsabban nyitottak a gazdaságok. Ilyen volt a magyar gazdaság is, amely az európai országok többségét megelőzve törölte el korlátozásokat, ez pedig a keresletet felpörgették, ami hatott az inflációra. A jegybank szerint a maginfláció is növekedett, amire odafigyelnek, így ez is a kamatemelés irányába mutattak.
A dinamikus gazdasági növekedés megfigyelhető, az MNB valós idejű adatai szerint a második negyedévben kétszámjegyű növekedés lehet. A fogyasztás is beindult, köszönhetően a beinduló gazdaságnak és az erősödő bérdinamikának. Amennyiben nem jön egy újabb súlyos koronavírus hullám, akkor idén 6 százalék feletti növekedés jöhet, majd 2022-ben további 5,5 százalékos növekedés várható. Idén az infláció a tolerancia sáv (4%) felett alakulhat, és csak 2022 elején kerülhet vissza ebbe a sávba. Majd 2022 közepén közelítheti meg a 3 százalékos szintet a magyar infláció.
A fentiekre tekintettel hozta meg proaktív döntését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Kérdésre válaszolva azt jelezte Virág Barnabás, hogy az egymás után meghozott két 30 bázispontos emelés nem jelenti azt, hogy minden alkalommal ilyen módon reagálnak majd. Most egy egyértelmű és erős üzenetre volt szükség. Az alelnök hangsúlyozta, hogy a kamatemelési ciklus havi ütemű, határozott lépésekkel történő folytatását addig végzi, amíg az infláció a jegybanki célokhoz nem közelít. Az egyhetes betéti ráta alakulása már ezen a héten követni fogja az alapkamatot.
Virág Barnabás beszélt a válságkezelő eszközök kivezetéséről is, ennek keretében júniusban lezárult az NHP Hajrá, majd most júliusban a korábban elhatározottak szerint megszüntetik a hosszú lejáratú fedezett hiteleszközök alkalmazását. Előre tekintve augusztusban várhatóan felülvizsgálják a kötvényvásárlási programjukat, ha annak mértéke eléri a 3000 milliárd forintos állományt. Az MNB alelnöke arról is beszélt, hogy a jegybank számára kiemelten fontos a pénzügyi piacok stabilitásának biztosítása és a monetáris transzmisszió hatékony működésének fenntartása. Ezért az MNB a programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni. Virág Barnabás szerint a jövőben a kamatemelés mellett az egyéb monetáris eszközök alkalmazásáról sem tett le a jegybank.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
