Varga Mihály pénzügyminiszter tegnapi Facebook-bejegyzésében tette hivatalossá azt, ami már korábban kiszivárgott, miszerint a kormány a hiteltörlesztési moratórium meghosszabbításáról döntött.
Eszerint amellett, hogy mindenki számára a 2021. szeptember 30-áig érvényes moratórium további egy hónappal, 2021. október 31-éig meghosszabbodik, azt követően 2022. június 30-áig már csak a leginkább rászorulók számára lesz elérhető. Ezek:
- a nyugdíjasok,
- a gyermeket várók, illetve nevelők
- a közfoglalkoztatottak,
- valamint azon megszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelme.
A vállalkozások esetében pedig azok kérhetik majd a hosszabbítást, amelyek árbevétele legalább 25 százalékkal csökkent az előző évihez képest.
Mivel a moratórium meghosszabbításáról még nem jelent meg jogszabály, a Magyar Bankszövetség a mára összehívott sajtótájékoztatóján még csak Varga Mihály szavaira tudott reagálni - közölte Jelasity Radován, a Bankszövetség elnöke, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint rámutatott: minél hosszabb ideig tart a moratórium, annál nagyobb lesz az esélye annak, hogy egy rövid, átmeneti ideig nőjön a bedőlések aránya.
Ugyanakkor az biztatónak tekinthető, hogy a környező országok legnagyobb bankjaiban - ahol tehát már lezárult a moratórium - a fizetési könnyítés kifutása után sem volt tömeges bedőlés. Erre utal, hogy Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában sem emelkedett a nemteljesítő hitelek aránya.
Jelasity Radován arra kért mindenkit, hogy mivel még nincs rendelet, most még ne jelentkezzenek. Érdemes lesz figyelni a bankok honlapjait, mert azokon kaphatnak majd tájékoztatást - ígérte a Bankszövetség elnöke.
Még eldöntendő kérdés például, hogy a vállalkozásoknak melyik egy éves távlatban kell felmutatniuk a nettó árbevételük 25 százalékos csökkenését ahhoz, hogy jogosultak legyenek a moratórium 2022 közepéig tartó meghosszabbítására. Ehhez adott némi fogódzót a Bankszövetség elnöke azzal, hogy kijelentette, azok a vállalkozások kaphatnak hosszabbítást, akik nettó árbevétele a kérelem benyújtását megelőző időponttól számított egy évben csökkent 25 százalékkal. Ám e tekintetben is a majd megjelenő jogszabály, illetve a pénzügyminisztériumi értelmezések lesznek az irányadók.
Az azonban már most biztosnak tűnik, hogy október 31-éig kell bejelentkezniük azoknak, akik a továbbiakban is élni szeretnének a moratóriummal, és megfelelnek a feltételeknek. A minél kisebb adminisztrációs teherre való törekvés jegyében nekik nem dokumentumokkal igazolniuk a jogosultságukat, de nyilatkozniuk kell a büntetőjogi felelősségük tudatában, hogy az adatok valósak.
Fontos: a bankok ezután sem számíthatnak fel kamatot, ugyanakkor a hitelek természetesen a moratórium alatt is kamatoznak.
Márpedig emiatt a visszafizetendő összeg több százezer, akár millió forinttal is növekedhet. Ami alapesetben azzal járhat, hogy a futamidő akár 3,5 évvel is meghosszabbodik. Ezért továbbra is azt kérjük, hogy aki meg tudja engedni, az folytassa a törlesztést - hangsúlyozta Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára. Hozzátéve: aki nem tud előtörleszteni, az kérheti a havi törlesztőrészlet mértékének az emelését, így akár az eredeti lejáratkor is kifuthat a hitel.
Mindenesetre az biztató, hogy a hiteladósok többségénél 2021-ben nem csökkent a jövedelem, ez ugyanis arra utal, hogy egyre kevesebben kényszerülnek rá a moratóriumra. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint 1 millió 150 ezer lakossági adós él a moratóriummal, ezek 70 százaléka maradhat bent a továbbiakban.
A Magyar Bankszövetség támogatja, hogy a moratórium általános része lezáruljon - jelentette ki Kovács Levente. Hozzátette ugyanakkor: méltányosnak éreznék, ha a bankok szempontjait jobban figyelembe vennék a moratóriumról hozandó jogszabály elkészítésénél.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
