Akár üzbég bank tulajdonosa is lehet, aki OTP-részvényt vásárol
A legnagyobb hazai hitelintézet ugyanis vizsgálja a közép-ázsiai országban a vételi lehetőségeket. Ez is elhangzott azon a sajtótájékoztatón, amelyen az OTP illetékesei beszámoltak arról, hogy a most még tizenegy országban jelenlévő bankcsoport rekordbevétel mellett az ugyancsak csúcs-szinthez közeli nyereséget ért el a második negyedévben. A forint az euróval szemben a 353-354-es sávban oldalazik, a világpiaci kőolajárak viszont újra emelkednek, amit Joe Biden az USA-n kívüli OPEC-országok kitermelésének csökkentésével szeretne letöretni.
Nemcsak a viszonylagos uborkaszezonra, hanem a piaci súlyára tekintettel is mindenképpen az OTP-vel kell kezdenünk a szokásos napi pénz- és tőkepiaci körképünket. A Csányi Sándor által irányított hitelintézet még az elemzői várakozásoknál is fényesebb második negyedévi adatsort pakolt a ma hajnalban közzétett tőzsdei gyorsjelentésébe. Bevételei éves szinten enyhébben, 316,5 milliárd forintra emelkedtek, igaz, ez is elég volt a rekorddöntéshez. Profitja viszont jelentősen magasabb lett, mindenekelőtt annak köszönhetően, hogy a kockázati költségei is nagyobb ütemben csökkentek. Nem csoda, hogy a tizenegy országban jelenlévő OTP-csoport csaknem 122 milliárd forintos április-június közötti adózott nyeresége több mint a másfélszerese lett az előző, a koronavírus-járvány első hullámával terhelt időszakáénak. Ha pedig kivesszük a korrekciós tételeket, akkor még magasabb, 129 milliárd lenne a profit.
A bankcsoport összesített hitelállománya az előző negyedévi 2 százalékos növekedést követően a második negyedévben 5 százalékkal gyarapodott. A legjobban Magyarországon (méghozzá figyelemreméltó mértékben, 10 százalékkal), Ukrajnában és Romániában, míg az orosz leánybanknál sikerült megállítani a zsugorodást. Új hitelekből az OTP-csoport április-június között több negyedév után először helyezett ki többet, mint amennyi betétet elhelyeztek nála, utóbbiak ugyanis éves szinten 1 százalékkal híztak.
Konszolidált nettó kamatmarzsa a második negyedévben 3,47 százalék volt. Ám ez az érték a magyar, az ukrán és az orosz kamatemelések miatt növekedhet, különösen, hogy az elemzők az év végéig mindhárom országban további monetáris szigorításokat várnak. Erre Magyarországon augusztusban szinte biztosan sor kerül.
A működési költségek minimálisan, 1 százalékkal lettek csak magasabbak a második negyedévben az elsőhöz képest. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bankcsoport valamennyi tagja nyereséges lett. A legnagyobb javulást a bolgár, a horvát, a szlovén és a román bank érte el. Összességében a külföldi leányok OTP-csoporthoz való eredményhozzájárulása 53 százalékra emelkedett, vagyis már több profit termelődött a Magyarországon kívüli tíz felségterületen, mint az anyabanknál.
Biztató a nettó díj- és jutalékbevételek 12 százalékos negyedéves emelkedése, mivel az egyértelműen az üzleti aktivitás erősödésének és a nagyobb tranzakciós volumeneknek köszönhető. E tekintetben azok az országok vitték a prímet, ahol a turizmus jelentős súllyal bír, mint Horvátország, Montenegró és Albánia.
A menedzsment arra számít, hogy az első félévi 6 százalékos éves dinamika miatt a hitelállomány az év egészében több mint 10 százalékkal is növekedhet. Ezt a gyorsjelentésben szereplő értékelés szerint csak egy esetleges negyedik hullám, illetve az arra adott politikai reakciók írhatják felül. Ugyanakkor növekedési várakozásaikat Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese a járvány esetleges újabb hulláma esetén is tarthatónak nevezte a gyorsjelentést követő mai sajtótájékoztatón.
Elégedett lehet Csányi Sándor az általa irányított bankcsoport második negyedévi teljesítményével. Fotó: MTI
A bank továbbra is elkötelezett aziránt, hogy a felfüggesztett, összességében 119 milliárd forintra rúgó 2019-es és 2020-as osztalékot kifizesse a részvényeseknek. Más kérdés, hogy e szándék ellenére az OTP-papírok tulajdonosainak egy ideig még bizonyosan várniuk kell, hiszen a gyorsjelentés megjelenését követően alig néhány órával adta ki a Magyar Nemzeti Bank, hogy felszólította a hitelintézeteket, 2021. december 31-ig ne fizessenek osztalékot és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget a 2019-es és 2020-as pénzügyi év, illetve a korábbi évek eredményeinek terhére.
A következő osztalékfizetés a jövő évi közgyűlés után 3 évet érintően lesz. Idén október és december között osztalékelőleg kifizetése kerülhet szóba – közölte Bencsik.
Az OTP potenciális terjeszkedési lehetőségei kapcsán pedig a vezérigazgató-helyettes elmondta, 2022 második negyedében zárhatják le a legutóbbi szlovén tranzakciót. Jelenleg Üzbegisztánban vizsgálják a lehetőségeket, vonzó befektetésnek tartják a piacot. Emellett több más tárgyalást is folytatnak, ám erről bővebbet nem árult el.
„A mostani pozitív fejleményekhez az összes leány hozzájárult, azonban a moratóriumok miatt továbbra is jelentős a bizonytalanság a hitelállomány minőségével kapcsolatban. Pozitívum a nettó kamatmarzs negyedéves stabilizálódása, ráadásul a kamatemelések miatt a második félévben akár tovább is javulhat. A mostani pozitív eredmények és az integráció részsikerei is arra ösztökélhetik a vezetőséget, hogy újabb akvizíciós célpontok után nézzenek a már bejelentett szlovén felvásárláson felül is” – adott gyorsértékelést az OTP második negyedéves adataira az Equilor Befektetési Zrt.
Mindenesetre a jó hírek nem mozgatták meg a befektetőket, az OTP-részvények csütörtök délelőtt, 11 óra magasságában mindössze 0,15 százalékos pluszban álltak, 350 forintra a júniusban felállított 17 025 forintos történelmi csúcsuktól. Igaz, még e szerény drágulással is kiemelkedtek a többi hazai blue chip közül, miután azok árfolyama kivétel nélkül csökkent, a Magyar Telekomé 0,6, a Molé 0,4, míg a Richteré 0,3 százalékkal.
Itt nézheti meg, hogyan teljesítenek részvényei >>
A forint oldalazik, az euróval szemben továbbra is az elmúlt napokban kialakult 353-354-es sávban tartózkodik, a dollárral szemben pedig valamivel a 301-es szint felett.
Ez utóbbi picit magasabb az elmúlt napokhoz képest, miközben a világpiaci kőolajárak is magukhoz tértek. Az északi-tengeri Brent fajta jegyzése például már a 71,6 dollárt közelíti. Ha e két tényező nem mozdul lefelé (azaz nem erősödik a forint és nem lesz olcsóbb az olaj), akkor az elmúlt napok kegyelmi állapotának hamar vége szakadhat a hazai benzinkutakon és a kétszeri csökkenést, valamint a péntektől bejelentett stagnálást újbóli drágulás követheti.
Feltéve, ha nem fogadják meg az OPEC-országok Joe Biden kérését. Az amerikai elnök ugyanis a kitermelés növelését kérte, pont annak érdekében, hogy letörhessék az üzemanyagárakat. Más kérdés, hogy a reakcióra még jó három hetet várni kell, az OPEC+ ugyanis legközelebb szeptember 1-jén ülésezik, akkor tudják tehát áttekinteni a folyamatokat. A republikánusok egyébként nem értenek egyet Biden kérésével, mondván, az nehezen egyezthető össze az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel. Külföldi elemzők pedig amiatt értetlenkedtek, miért nem az amerikai olajkitermelőket kérte elnökük a termelés növelésére. Hiszen az USA energiahivatala, az EIA tegnapi adata szerint a múlt héten csökkent 448 ezer hordóval az amerikai olajkészlet-állomány. Ma az OPEC olajpiaci jelentése adhat némi fogódzkodót a befektetőknek.
Ám az amerikaiakat jelenleg az üzemanyagáraknál jobban foglalkoztatja a negyedik hullám. Ennek jele, hogy a Southwest Airlinesnál az utóbbi hetekben jelentős mértékben mondják vissza a foglalásokat, amit a cég menedzsmentje közleményében a delta variáns fokozódó jelenlétének tud be. Egyúttal a légitársaság figyelmeztetett, ha e negatív trend kitart a harmadik negyedév végéig, akkor nagyon nehéz lesz profitábilisan zárnia a július-szeptember közötti üzleti periódusát. E borús kilátás hatására a szerdai nyitásban esett a légitársaság részvénye, ám később korrigált és a napot 1,4 százalékos pluszban zárta.
Friss árfolyamokat itt talál >>
Ennél több mint kétszer nagyobb, 3,2 százalékos pluszt halmozott fel a Coinbase, miután az egyik legnépszerűbb kriptotőzsde gyorsjelentésében a piaci várakozásoknál jóval magasabb második negyedéves árbevételről és adózott nyereségről tájékoztatta a publikumot. Különösen az árbevétel-növekedése lélegzetelállító, hiszen az idei második negyedévi 2 milliárd dollárral szemben egy évvel korábban még 178 millió dollárnyi bevételre tett szert a kereskedési díjakból.
A Bulgáriát és Görögországot összekötő gázvezeték kiépítéséhez az Európai Bizottság 250 millióval járult hozzá. Ursula von der Leyen szerint az ilyen projekteknek köszönhetően Európának elegendő földgáza lesz télire.
