Mint arról beszámoltunk, péntektől csökkennek a hazai üzemanyagárak, a benzin literje átlagban bruttó 3, míg a gázolajé 2 forinttal kerül kevesebbe. Ennek oka, hogy a jegyzéseket befolyásoló tényezők kedvezően alakultak: az északi-tengeri Brent fajta olcsóbbodott, s a forint is tudott erősödni a dollárral szemben.
Az elmúlt huszonnégy óra kőolaj-világpiaci fejleményei pedig azzal kecsegtetnek, hogy a jövő héten még a péntektől érvényesnél is kevesebbet kell majd fizetni a kutakon. A Brent ugyanis csütörtökön délelőtt 11 óráig már közel 3 százalékkal került lejjebb, így a 69 dollár feletti szintről egészen a 66 dollárig ereszkedett.
Az olajárak annak ellenére csökkentek, hogy tegnap az amerikai energiahatóság, az EIA is megerősítette, hogy jelentősen, 3,2 millió hordóval mérséklődtek az amerikai készletek az elmúlt héten – hívja fel a figyelmet a KBC Equitas a ma reggeli hírlevelében. Hozzátéve: „a tényadat az előzetes várakozás duplája volt, így nagyobb meglepetésnek tekinthető a kőolajkészletek csökkenése.”
Igaz, eközben a forint gyengült, a dollárral szemben például a 299-es szintről ismét a 300-as fölé ugrott, csütörtök délelőtt 11 magasságában 300,58 forinton állt. Ám ez a fél százalékos mérték nem akkora, ami ellensúlyozhatná a Brent zuhanását.
A fentiekből egyúttal már következtetni lehet arra, hogy hazai fizetőeszközünknek az euróval szemben sem sikerült áttörnie a 350-es kritikus szintet, sőt attól csütörtök délelőtt közepén már több mint egy egységgel eltávolodott, egy euróért 351,25 forintot kellett leszurkolni.
Az újabb, szerdai történelmi rekorddöntés (52 288,87 pont) után a hazai részvényindex is lefelé vette az irányt, csütörtök délelőtt több mint 1 százalékos mínuszban tanyázott. Leginkább az OTP több mint 2 százalékos hátraarca miatt, de a másik három blue-chip árfolyama is pirosban állt: a Mol 1,5, a Richter 0,8, míg a Magyar Telekom 0,5 százalékos mínuszt halmozott fel a kereskedés első órájában.
Itt nézheti meg, hogyan teljesítenek részvényei >>
Ezen árfolyamcsökkenések ezúttal a külföldi hatásoknak tudhatók be. Nevezetesen annak, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdán megjelent kamatdöntő ülési jegyzőkönyvéből kiderült, a jegybankárok többsége már idén csökkentené az eszközvásárlási programját.
„Szerintük a célok nagy részét elérték és itt az ideje csökkenteni a programot. Az inflációról is vita alakult ki, voltak, akik annak adtak hangot, hogy fennáll a kockázata, hogy 2 százalék alá fog visszaesni az ideiglenes felfutás után az infláció. A döntéshozók a munkaerőpiac rövid- és középtávú kilátásaival kapcsolatban is számos bizonytalanságot látnak, különösen a vírus munkaerőpiaci harásai miatt” – olvasható az Equilor Befektetési Zrt. csütörtök reggeli hírlevelében.
Erre az eshetőségre zakóztak már a szerdai kereskedés során a vezető amerikai részvényindexek viszonylag méreteset, az S&P 500 és a Dow Jones 1,1-1,1, míg a Nasdaq Composite 0,9 százalékot. Ez ragadt át a csütörtökön kinyitott börzékre. A főbb ázsiai börzebarométerek közül a legnagyobb, 2,5 százalék körüli mínuszt a hongkongi szenvedte el, a japán Nikkei 1,1 százalékost, míg a sanghaji index megúszta mintegy 0,6 százalékos bukóval. A nyugat-európai indexek mindegyike 1 százaléknál többet veszített értékéből a kereskedés első óráiban, a frankfurti DAX 1,04, míg a londoni FTSE 1,6 százalékot, sőt a párizsi CAC-40 vesztesége a 2 százalékot is meghaladta.
Friss árfolyamokat itt talál >>
A Fed-jegyzőkönyvből kiolvasható monetáris szigorítás a dollárt erősítette, így nem csoda, hogy az azzal általában ellentétesen mozgó menedékeszközök, a nemesfémek árfolyama is csökkent. Az aranyé kevésbé, 0,15 százalékkal, 1782 dollárra, míg az ezüst már jelentősebben, 0,7 százalékkal, megközelítve a 23 dolláros szintet.
Rossz hír az új Toyotákra váróknak
A vállalati hírek az emelendő ki, ami a Toyota-autóvásárlást tervezőket szomoríthatja el, késztetheti hosszabb várakozásra. A világ legnagyobb személygépkocsi-előállítója ugyanis azt jelentette be, hogy a chiphiány miatt szeptemberben 40 százalékkal csökkenti a gyártást. Ez azt jelenti, hogy a tervezettnél 400 ezerrel kevesebb, félmillió autó gördülhet ki tőle.
Kirobbanó erőben a Masterplast
Zárjuk azonban pozitív hírrel az e heti pénz- és tőkepiaci beszámolóink sorát, ráadásul egy hazai fejleménnyel. A Masterplast Nyrt. ugyanis újabb erős negyedéves tőzsdei gyorsjelentést tett közzé. Eszerint az építőipari cég nettó árbevétele az idén április-június között több mint dupla annyi lett, mint 2020 azonos – igaz, a koronavírus-járvány első hulláma által terhelt – időszakában, míg profitja 245 százalékkal lett magasabb. Ezek a cég történetének legerősebb negyedéves számai. Amelyekhez az Equilor elemzése szerint az új német gyártócég és a tavaly decemberben indult védőruha-forgalmazás is hozzájárult. A legfontosabb piacán, Magyarországon két és félszeresére ugrott a forgalom, de az exportja is megduplázódott, a felvásárlás miatt már külön soron megjelenő Németországban pedig még nagyobb volt a kiugrás, ott a hétszeresére nőtt. Az összes fő termékcsoport eladása jelentősen emelkedett, de különösen az ipari alkalmazásba sorolt termékeké – köztük az egészégügyi és védőruháké is –, az ezek értékesítéséből származó bevétel a nyolcszorosára ugrott. Ráadásul a vezetőség a nyakunkon lévő negyedik hullám ellenére változatlan optimista, amelynek zálogai az állami támogatások, ezek hajtják fel ugyanis a Masterplast megrendeléseit.
Kambodzsa elfogadta Trump tűzszüneti felhívását. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
