Újabb mérföldkőhöz érkezhetett a napokban a hazai magánvagyonokat kezelő szakma. A 15 szolgáltatónál együttesen szunnyadó pénzek ugyanis 2021. június 30-án átléphették a 7 ezer milliárd forintos határt – derül ki a lapunk által félévente elkészített körkép legfrissebb verziójából. A feltételes mód azért indokolt, mert a 15 szolgáltató közül egy, az MKB Bank immár évek óta nem hajlandó sem a kezelt vagyonról, sem az ügyfelek számáról adatot adni, arra hivatkozva, hogy azok bizalmasak. Azért némi fogódzót adott tavaly decemberben Pleschinger Gyula Márk, aki egy fizetett hirdetésben elmondta, 700 milliárd forintot kezelnek. Márpedig ebből azért ki lehetett indulni.
A 7 ezer milliárdos összérték átlépése egyúttal azt is jelenti, hogy egy év alatt közel 900 milliárddal gyarapodott a hazai privátbanki szolgáltatók által kezelt magánvagyon. Részben a meglévő portfoliók felértékelődésének – magyarul, az azokon elért hozamoknak – köszönhetően, részben a friss pénzek beáramlása miatt. A privátbankárok által kezelt számlák száma egy év alatt mintegy 1200-zal nőhetett – annak hatására, hogy sokan a koronavírus-járvány miatt többéves mélypontra zuhant árfolyamok láttán döntöttek úgy, hogy a pénzeik fialtatását ezentúl profikra bízzák. Abban reménykedve, hogy ők jobban ki tudják aknázni az ekkora esés után óhatatlanul bekövetkező visszapattanásban – azaz az árfolyamok újbóli emelkedésében – rejlő lehetőségeket.
Egy szolgáltató, az SPB Befektetési Zrt. kivételével az összes privátbanki szolgáltatónak sikerült százalékosan kétszámjegyű növekedést produkálnia. A legnagyobbat a kisebbek közé tartozó Equilor Befektetési Zrt.-nek, amely kezelt vagyona csaknem megduplázódott. A képzeletbeli dobogóra még felfért a K&H és a Takarékbank, de ehhez mindkettőjüknek 30 százalék feletti bővülést kellett elérniük.
Értékben természetesen az OTP Bank közel 300 milliárd forintos növekményét meg sem lehetett közelíteni. Azért természetesen, mert a legnagyobb hazai hitelintézet a privátbanki szegmensben is messze piacvezető, csaknem 30 százalékos részesedéssel, így ő a többiekénél jóval magas bázisról érte el a már említett kétszámjegyű százalékos gyarapodását. A K&H ebben az összevetésben is kitűnt, a maga csaknem 80 milliárdos izmosodásával, de itt beelőzte az egy év alatt még nála is 30 milliárddal többet, közel 110 milliárdot termelt Erste és a 90 milliárdos pluszt felmutatni tudott Friedrich Wilhelm Raiffeisen.
A növekvő érdeklődésnek – vagyis az ügyfélkör már említett 1200-as bővülésének – köszönhetően nemcsak az összvagyon, hanem a privátbankárok által kezelt számlák száma is eddig még nem látott szintre ugrott, az június végén megközelíthette a 47 ezret.
A legtöbb új kliens, több mint négyszáz az OTP-nél kopogtatott be, ami annak is betudható, hogy e pénzintézet privátbanki részlegénél a piaci átlagnál kevesebb pénzzel, 40 millió forinttal is lehet számlát nyitni. Mármint a „normál” ügyfeleknek, hiszen az OTP Kiemelt privátbanki részlegénél már ugyanúgy 100 millió a beugró, mint a versenytársai többségénél. Így például a K&H-nál és az UniCreditnél, amelyek 319, illetve 163 számlával kezeltek többet most június végén, mint egy évvel korábban. Közéjük ékelődött be a már az éves vagyonnövekedésnél kiemelt Equilor, 75 milliós belépési küszöbbel.
Érdekes, hogy három szolgáltatónál – Erste, Budapest Bank Money+, Takarékbank – is csökkent a privátbanki számlák száma. Ami azonban nem feltétlenül jelenti a kezelt vagyonok zsugorodását – mint ahogy arra már rámutattunk az OTP után a második legnagyobb növekedést produkált Erste esetében. Hiszen az osztrák Erste Group AG 70, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a magyar állam 15-15 százalékos tulajdonában lévő hitelintézet e részlege átlagban 48 millióval kezelt több pénzt egy privátbanki számlán június végén, mint egy évvel korábban. Ez 280 milliót jelent, amelynél magasabb átlagot csak ketten tudnak felmutatni e szektorban: a Hold Alapkezelő 341,8 milliót, a Gutman azonban több mint 1 milliárdot. Ez utóbbit részben magyarázza, hogy az osztrák hátterű cég aztán tényleg a vagyonosabbak közül is a tehetősebbek pénzét fogadja be – ennek megfelelően a belépési limitje 360 millió forint, azaz nagyjából 1 millió euró (ehhez is igazítják mindig a forintplafont). Ha kivesszük egyébként a Gutmannt, akkor 147 milliós átlagos számlaösszeg jön ki.
S hogy mit hozhat a jövő?
Szokás szerint erről is megkérdeztük a privátbankokat. Íme a válaszaik:
CIB: Az évet jelentősen befolyásolhatja a delta-variáns vagy esetleges további mutációk megjelenése, illetve tőkepiaci oldalról a felerősödő inflációs félelmek. A kezelt vagyon emelkedésében idén a hozamhatás valószínűleg kisebb lesz, viszont a vagyonkoncentráció a cégértékesítéseknek köszönhetően emelkedni fog.
Concorde: 2021-ben a kezelt vagyonunk kétszámjegyű növekedésére számítunk.
Erste: Az idei évben is és az elkövetkező években is a kezelt vagyonok dinamikus növekedésére számítunk, ami elérheti a 2 számjegyű mértéket is. A növekedés minden szegmensben várhatóan nagy lesz, de a PB-ügyfelek körében, mint korábban is, a legdinamikusabb. A növekedés fő forrása a várhatóan megugró gazdasági növekedés lesz, és ennek következtében az emelkedő osztalékfizetések, és megszaporodó cégeladások.
Equilor: További pénzbeáramlásra számítunk.
Generali Alapkezelő: Alapvetően optimistán indulunk neki a második félévnek is. Mindemellett tisztában vagyunk az aktuális tőkepiaci és gazdasági kockázatokkal, amelyek fokozott odafigyelést követelnek meg és akár negatív hatással is lehetnek a kezelt vagyonra vonatkozó terveink elérésében.
Gutmann: Erős évet várunk mind a hozam, mind pedig a nettó tőkebeáramlás tekintetében. Ha esetleg az inflációs nyomás az USA-ban tartós lesz, akkor lehet kedvezőtlenebb hozamalakulás, ami ügyféleláramlást nem fog eredményezni, de az új ügyfélszerzést befolyásolhatja.
Hold: Az év hátralevő részére ingadozó piaci hangulatot várunk.
K&H: Amire a pandémia rávilágított, az a klímaváltozás hatása. Egyre több olyan intézkedés születik, amely korlátozza a károsanyag kibocsátást. Ezért egyre jobban terjednek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat felölelő ESG-befektetések.
MKB: A piacokon a nemzetközi monetáris politika hatása miatt továbbra is alacsony volatilitást és emelkedő árfolyamokat várunk. Kockázatot elsősorban járványügyi szempontok jelentenek, melynek elemzése messze túlmutat a pénzügyi tanácsadói hatáskörünkön. Alapfeltételezésünk, hogy a vakcinák hatékonyak és az átoltottság globális mértéke megengedi a további fokozatos gazdasági nyitást. Szintén lényeges kérdés a globális infláció, viszont az ezzel kapcsolatos jegybanki kommunikációk érzékelt hitelessége olyan erejű, hogy idén az ezekbe vetett bizalom véleményünk szerint még akkor sem fog megrendülni, ha az infláció több hónapig a cél fölött marad.
OTP: Várakozásunk szerint a második félévben is a friss pénzek beáramlása határozza majd meg a növekedést.
FW Raiffeisen: Alapvetően az első félévben is tapasztalt folyamatokat várjuk az év további részében, a koronavírus-járványból felépülő világgazdaság támogatóan hat majd a tőkepiacokra. A kezelt vagyon dinamikus növekedésével számolunk, az elmúlt évekre jellemző 10 százalék feletti növekedést prognosztizálunk.
SPB: Az év egésze tekintetében – private banking oldalon – 6-7 százalékos bővüléssel kalkulálunk. A prémium szegmens növekedési dinamikája ennél jóval nagyobb.
Takarékbank: A következő fél évben, ahogy azt az elmúlt bő másfél évben is tapasztaltuk, sok a bizonytalanság. Az inflációs félelmek erősödése, az árupiacok szinte töretlen emelkedése, és a várható újabb fertőzéshullámok jelentik a kockázatokat. Míg másik oldalról a fiskális és monetáris politikák alakulása jelölhet ki valamilyen irányt. Az utóbbi fél évben több jegybank is a szigorítás irányába mutatott, azonban ezek a tettek és várakozások hamar elillanhatnak, ha egy újabb fertőzéshullámmal kell szembenéznünk.
UniCredit: Üzletági szinten folyamatos az állománybővülés a bankunkhoz beáramló új megtakarításoknak köszönhetően. Erre a folyamatra számítunk továbbra is.
A sorkatonaságtól 2011-ben búcsúzott el Szerbia, de lehet, hogy csak ideiglenesen. 
