A mi életünkben még nem tapasztalt vírusjárvány a befektetések piacán szokatlan következményekkel járt. „Az év elején még azzal számoltunk, hogy sok privátbanki ügyfél a megtakarításait fogja felhasználni meglévő vállalkozásának kisegítésére a pandémia okán, de ez nem következett be, sőt év végén igen dinamikusan bővült az ügyfeleink új megtakarítás-állománya” – érzékeltette a válságban megszokottól eltérő reakciókat megkeresésünkre Somlai László, az Erste Bank privátbanki üzletágának vezetője.
Az MKB Banknál is saját bevallásuk szerint nagy meglepetést okozott, hogy bár a rendkívüli piaci turbulencia és az azt kiváltó egészségügyi krízis közepette defenzív pénzügyi manőverekre számítottak, annak épp az ellenkezője történt: az attraktív árak mellett jelentős érdeklődés mutatkozott a kockázatosabb eszközök – befektetési alapok, részvények, strukturált termékek – iránt.
„A koronavírus-járvány hatására talán a történelem egyik legrövidebb medvepiacát láthattuk az év elején, majd egy hatalmas fordulattal igen komoly és szelektív szárnyalás tanúi lehettünk a tőkepiacokon. Ezek a devizaárfolyamokkal együttesen komoly mértékben befolyásolták a privátbanki ügyfelek vagyonát, és igazából ez volt a legmeghatározóbb tényező az év nagy részében” – hangsúlyozták a CIB Banknál.
A 2020 első negyedévében végbement piaci korrekcióhoz hasonlóra az UniCredit szerint utoljára 2009-ben, vagyis a 2008 őszén kirobbant világgazdasági válságot követő évben volt példa. A piaci mozgásokat jellemzően a koronavírusról és a vakcináról, valamint az egyes szektorok (például légi forgalom, turizmus) érintettségéről szóló hírek irányították. A befektetői hozamok a piaci visszaesést követően – a portfólió összetételétől függően és forintban számítva – november körül álltak helyre, és az év végén (november-decemberben) kedvező irányba mentek tovább. A hozamokban részt képviselt a forint gyengülése is, de a devizában számított hozamok is pluszba fordultak az év végére.
A befektetések árazása a koronavírus-járvány miatt március 11-én elrendelt globális veszélyhelyzet hatására olyan alacsonyra zuhant, hogy sokan kecsegtető hozamszerzési lehetőséget láttak és elkezdtek vásárolni. Nemcsak azok, akiknek már volt – pestiesen szólva – mit a tejbe aprítaniuk, hanem szép számmal azok is, akik eladdig nem is fektettek be, ha volt is megtakarításuk, azt jobbára bankbetétbe, állampapírba tették, az azoknál kockázatosabb eszközök – mindenekelőtt a részvények – vételétől pedig távol tartották magukat. Csakhogy a bankbetétek már évek óta alig vagy semennyi kamatot nem fizetnek, nem úgy az állampapírok – különösen a 2019 júniusában elindított szuperkötvény, MÁP Plusz, amely öt éven át éves átlagban közel 5 százalékot fial –, ám a részvények ára olyan mélyre zuhant, hogy sok addigi kockázatkerülő nem tudott ellenállni a kísértésnek.
“A klasszikus, konzervatív részvénybefektetések domináltak: népszerűek voltak az alulértékelt, kimondottan félreárazott, valószínűsíthetően erős fundamentumú cégek és ezek részvényei” – mutatott rá Vavrek Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletágának igazgatója.
Persze voltak, akik ugyan a részvényeket választották, azért még mindig nem merték közvetlenül felvállalni a rizikót, emiatt ők inkább a részvénybe fektető alapokba invesztáltak, amelyek azért mégsem egy az egyben engedik rá a befektetőikre a kockázatokat. „Míg 2019-ben az év sztorija az állampapírok arányának növekedése volt, addig 2020-ban a befektetésialap-állományok felfutását tapasztaltuk, elsősorban a részvényalapok és multi-asset kategória javára és a portfóliókon belül az abszolút hozamú alapok terhére” – osztotta meg velünk az UniCredit.
A koronavírus-járvány mellett a befektetői attitűdre hatással volt még a Brexit folyamat alakulása, az amerikai elnökválasztás és az év végén tapasztalható forintgyengülés, amelynek mértékére éves időtávon 2011 óta nem volt példa – emelték ki a Budapest Banknál (BB).
Kedvező fejleményként említi Parád-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója, hogy a pénzügyi szektort – illetve azon belül a befektetési szolgáltatási szektort – a globális járvány a bevételek, befektetési lehetőségek szempontjából szinte érintetlenül hagyta. Ebben nyilvánvalóan jelentős szerepe van a jegybankok által meghirdetett eszközvásárlási programoknak is.
A fokozott kereslet hatására egyre többen nyitottak számlát a magyarországi privátbanki szolgáltatóknál. „Még az egészségügyi helyzet csúcspontján, a március-áprilisi időszakban is láttunk új számlanyitásokat” – közölte a K&H.
A hazai privátbankárok általuk kezelt vagyon nemcsak az új, hanem a meglévő ügyfelektől is beáramló pénzek hatására nőtt, továbbá a tőkepiaci hozamok emelkedése okán. „A kezelt vagyon növekedésének dinamikája folyamatosan nőtt az év során, az év végén pedig szinte szédületes tempóra kapcsolt. Azt kell, hogy mondjam, márciusban egészen más pályát képzeltünk 2020-ra, de szerencsére minden aspektusban az ellenkező forgatókönyv valósult meg az év végére” – hangsúlyozza Somlai László. Az Erste esetében a forint gyengülése is segítette a gyarapodást, hiszen állománya jelentős része egyéb devizákban denominált, illetve a portfoliójában is elég jelentős volt a részvénypiaci kitettség.
Az is javított a 2020-as vagyonmérlegen, hogy tavaly kevésbé apasztották a privátbankároknál szunnyadó pénzeket a számlatulajdonosok ingatlanvásárlásai – derül ki a CIB Bank helyzetértékeléséből. Sőt, az Equilornál egyenesen azt tapasztalták, hogy sok ügyfelük inkább az ingatlanokból meglévő pénzeiket csoportosították át a magasabb hozammal kecsegtető eszközökbe.
Mindezek következtében magától értetődő, hogy üzleti szempontból a privátbankároknak is kiugróan jó évük volt a 2020-as, amely szinte minden más értelemben a történelem legsötétebb esztendőjeként kerül be az annalesekbe. A szektor tagjainak malmára hajtotta a vizet, hogy akadtak olyan tehetősek, akik – ha eddig ezt is tették – a piaci volatilitás, vagyis az árfolyamok nagyfokú kilengése megugrásával már nem merték önmaguk intézni az adásvételeket, esetleg egy laptoppal az ölükben. Emiatt felértékelődött a befektetői tanácsadók szerepe – hívták fel a figyelmünket az OTP Banknál.
A Takarékbanknál is azt emelték ki, hogy „a privátbanki szolgáltatás szerepe felértékelődött, tekintettel arra, hogy egy ilyen kaotikus időszakban különösen fontossá válik a szakértelem, a gyors reagálás és a folyamatos kapcsolattartás az ügyfelekkel és ezek így együtt, kizárólag a privátbanki ügyfelek számára elérhetőek”. E hitelintézet ügyfelei azt érzékelhették, hogy a szakértő privátbankároknak köszönhetően a piacok kilengéseit kellő körültekintéssel, jól „le lehet kereskedni”. Ezt a legtöbben kisebb összegekkel próbálták ki, de a kedvező tapasztalatok hatására egyre nagyobb kedvvel és szerencsére egyre nagyobb sikerrel használták ki az említett volatilitások lehetőségeit. Ennek köszönhetően növekedett – ahogy azt már említettük – a portfoliókban a befektetési alapok és az egyedi részvények aránya is.
A hazai privátbankárok összesen már közel 6400 milliárd forint vagyont kezeltek 2020 végén, 650 milliárddal (más megközelítésben: 11,5 százalékkal) többet, mint 2019 végén – derül ki a lapunk kérésére kevés kivétellel adott számokból. Csupán az MKB Bank és a Generali Alapkezelő nem adott meg minden adatot, de legalább az MKB vagyonát egy karácsony előtti, lapunkban is közölt PR-cikkben privátbanki üzletágának vezetője elárulta (a Generali 2020. június 30-án még közlékenyebb volt, így azzal az adattal számoltunk, amely a cég mérete alapján nem okozhat nagyságrendi eltérést). A K&H ugyan a kezelt vagyon mértékét közölte – igaz, azt is csak 2020. szeptember 30-ára vonatkozóan –, ennél többet azonban nem. Így a korábbi évek tendenciái és egyéb, megbízható forrásokból származó információink szerint csak következtetni tudunk arra, hogy a privátbanki szolgáltatók 2020-ban az egy évvel korábbinál csaknem 350-nel több, 45 ezret meghaladó számú számlát vezettek.
Ami a kezelt vagyonok alapján felállított rangsort illeti, a 2019-eshez képest 2020-ban két helyen történt változás: a Budapest Bank megelőzte a K&H-t, míg a Takarékbank az SPB elé került. A legnagyobb egy év alatti vagyongyarapodást mennyiségben az OTP (212 milliárd), az Erste (109 milliárd) és a Concorde Értékpapír (42 milliárd) érte el. Százalékosan pedig repkedtek a kétszámjegyű növekedések: e tekintetben a Takarékbank a listavezető, közel 47 százalékkal, mögötte még az Equilor 22,2 és a Concorde 20 százalékos mutatója megsüvegelendő.
A kezelt privátbanki számlák számát tekintve jelentős az OTP Bank súlya – fölénye még a banki mérlegfőösszegek terén meglévőnél is jóval nagyobb –, csaknem az összes számla felét a Csányi Sándor által irányított bankcsoport vezeti.
Más a helyzet, ha azt nézzük, hogy egy ügyfélszámlán átlagban mennyi pénz szunnyad. Ebben az összevetésben ugyanis a Hold Alapkezelő vezet, amelynél 309 millió forint volt átlagban egy számlán 2020 végén. E képzeletbeli dobogó második fokán az Erste áll, 260 millióval, hajszállal megelőzve a 258 milliót felmutatni képes Concorde-ot.
Az átlagos számlaértékek már utalnak arra, mekkora az az összeg, amelyet minimális beugróként megkövetelnek a privátbankárok. Van, ahol már 30 millió forinttal a tarsolyunkban is szóba állnak velünk (Takarékbank). 2020. március 1-je előtt még a Budapest Banknál kellett a legkevésbé a zsebünkbe nyúlni, ám akkor az egyébként pont a Takarékbankkal és az MKB-val majdan egyesülő pénzintézet 25 millióról 35 millió forintra emelt, indoklása szerint „a privátbanki szegmensben az utóbbi években tapasztalható vagyonnövekedésnek és trendeknek” köszönhetően.
A BB-n kívül csak az OTP srófolt még. Mint közölte: „Az elmúlt időszak reálgazdasági teljesítménye alapján jelentősen bővült a vagyonos ügyfélkör. Annak érdekében, hogy ügyfeleink igényeit az elvárt minőségben tudjuk a továbbiakban is biztosítani, alapos tervezés után a privátbanki és kiemelt privátbanki vagyoni limitet 40 millió, illetve 100 millió forintra emeltük” (30 millióról, illetve 80 millióról).
A másik végletet az Erste jelenti, amelynél 120 millió alatt nem is érdemes próbálkozni. Pont arra hivatkozva nem emelt belépési limitjén a 70 százalékban osztrák, 15-15 százalékban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, illetve a magyar állam tulajdonában lévő hitelintézet, hogy az övék a legmagasabb a magyar piacon. „Ettől függetlenül szakmai véleményem, hogy nem kerülhető el a magyar piacon a belépési limitek növelése, így mi is ezen a pályán fogunk tovább mozogni a jövőben” – helyezte kilátásba a privátbanki üzletáguk vezetője.
2021-es kilátások
S hogy mit hozhat a jövő? Erről is megkérdeztük a privátbankárokat. Íme a válaszok:
OTP: a digitális megoldások iránti növekvő igényekre és a megbízható, személyre szabott tanácsadás felértékelődésére számítunk, de a várható piaci teljesítményeket illetően nagy a bizonytalanság. Többféle szcenárióval készülünk az idei évre, de hisszük, hogy ügyfélkapcsolataink erőssége és az OTP Bank által nyújtott több évtizedes stabil háttér a kezelt vagyon tekintetében 2021-ben is piaci átlagot meghaladó bővülést tesz lehetővé.
MKB: a hazai piac várhatóan tovább bővül majd, meglátásunk szerint 8-10 százalékos ütemben, ennek kompozíciója viszont szerintünk a 2020-as év inverze lesz. A rekordmagas árfolyamok miatt mérsékelten számítunk átértékelési hatásra, viszont a mindenki által remélt újranyitás lehetőséget teremthet az új ügyfélkapcsolatok látványos bővülésére.
Raiffeisen: optimisták vagyunk az idei évet illetően, a koronavírus-járvány lassú lecsengése a gazdasági aktivitás növekedésével jár majd világszerte, ebből várhatóan ügyfeleink és az értékpapírpiacok is profitálni fognak. A működési körülmények és a gazdasági helyzet tehát érezhetően támogatóbb lesz idén, a kezelt vagyont tekintve a korábbihoz hasonló mértékű dinamikus növekedésre számítunk 2021-ben is.
Erste: 2021-ben is kitart majd mind az állománynövekedés, mind a tőkepiaci jó hangulat. De úgy tűnik, nemcsak mi lettünk optimistábbak, hanem a pb-ügyfelek is. Az Erste PB a tavalyi évtől méri ügyfelei hangulatát annak kapcsán, hogyan vélekednek, mit gondolnak a világ tőkepiacairól, Magyarország helyzetéről és saját vállalkozásuk kilátásairól. Az Erste PB Hangulatindex decemberi értéke már kis mértékű javulást mutatott.
CIB: az elmúlt pár évhez képest moderáltabb vagyonnövekedésre számítunk, és ennek mértéke, intenzitása egyértelműen az oltások megjelenésének és az átoltottságnak, a pandémiás helyzet alakulásának a függvénye lesz. A kedvező forgatókönyveket figyelembe véve ez összességében további növekedést hozhat a tőkepiacokra, igaz, valószínűleg jelentős volatilitás mellett, aminek figyelembevételével ez komoly hatással lehet a portfóliók alakulására.
UniCredit: rövid távon a vakcináról szóló napi hírek mozgathatják majd a piacokat, amit középtávon jelentősen befolyásolnak majd a csillagászati méretű nemzetközi gazdaságtámogató kormányzati lépések.
BB: a Biden-adminisztráció első lépései nagyban befolyást fognak gyakorolni a piacokra természetesen, de bízunk benne, hogy a piacokat jelenleg is övező optimizmus lesz a következő évben is az uralkodó. A volatilitás továbbra is velünk maradhat és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírek és események a pénzpiacokon keresztül a privátbanki ügyfeleink befektetéseire továbbra is hatással lesznek.
K&H: 2021-ben további növekedésre számítunk, emellett azt várjuk, hogy az ügyfelekkel való kapcsolattartásban a digitális megoldások térnyerése tovább folytatódik.
Concorde: a kezelt vagyon további, kétszámjegyű százalékos emelkedésére számítunk.
Hold Alapkezelő: az állományok növekedésére, tovább koncentrálódó vagyonokra számítunk. A tavalyi év igen jó teljesítménye, az abszolút hozamú alapjaink eredményei a vagyonkezelési szolgáltatások további felértékelődése mellett várhatóan még vonzóbbá teszik a befektetési alapjainkat és a privát vagyonkezelési szolgáltatásunkat.
Takarékbank: bízunk benne, hogy a vírushelyzet megszűnése, vagy legalábbis jelentős enyhülése ismét beindítja a gazdaságot, megnyugtatja a piacokat és javítja a befektetési kedvet.
SPB: 2021-ben a 2020-as adatokhoz hasonló gyarapodással kalkulálunk. Azt feltételezzük, hogy a kormányok és a jegybankok – amennyire lehetséges – továbbra is összehangolják a monetáris és fiskális politikáikat annak érdekében, hogy a krízisen a globális gazdaság túljusson. Az alacsony 2020-as bázis után 2021-ben jelentősebb globális és jelentősebb hazai növekedéssel kalkulálunk. Ennek előfeltétele a vírus (és mutációinak) megfelelő kordában tartása.
Equilor: a 2021-es a bizonytalanság és az iránykeresés éve lesz, sok függ a vakcinák hatékonyságától és a beoltottság arányától. A kezelt vagyon tekintetében jelentős növekedésre számítunk: további beáramlás várható az ügyfeleink részéről és a privátbanki létszám növelése is jelentősen bővítheti ezt.
Generali Alapkezelő: egy nagyon alacsony bázisévről érdemi bővülés következhet a világgazdaságban, a feltörekvő részvényalapok szerepe felértékelődhet, melyben Kína vezérletével a Távol-Kelet lehet az igazi húzóerő. Folytatódhat az arany árának emelkedése, 2021 végére pedig 360-370 közötti euró-forint árfolyamra számíthatunk, ezért érdemes lehet euróban is növelni a megtakarításunkat.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
