Gyengüléssel zártak csütörtökön a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. A 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 29,79 ponttal, 0,08 százalékkal, 35 897,64 pontra csökkent. Az S&P 500-as mutatója 42,86 ponttal, 0,91 százalékkal gyengült, és 4666,98 ponton fejezte be a napot. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 385,1 ponttal, 2,47 százalékkal zuhant, és 15 180,4 ponton zárt.
A nyertesek
A pozitív kivételek egyike volt a FedEx részvénye, amely a zárás utáni kereskedésben 4,9 százalékot emelkedett, miután az amerikai szállítmányozási vállalat vártnál jobb eredményekkel zárta a második negyedévét, az egy részvényre jutó igazított profitja például a megemelkedett költségei ellenére ugyanakkora lett, 4,83 dollár, mint az előző év azonos időszakában.
A Pfizer részvénye több mint 4 százalékos pluszban fejezte be a tegnapi kereskedést, annak köszönhetően, hogy a CDC által a koronavírus ellen javasolt két vakcina egyike a cégé (a másik a Moderna). A Bloomberg cikke is nyomhatott a latba ugyanakkor, amelynek lényege, hogy a Pfizer uralhatja 2022-ben a Covid-19 elleni tabletták piacát.
A Visa 1 százalékot izmosodott, azt követően, hogy az amerikai technológiai vállalat jelentősen, 12 milliárddal, 13,2 milliárdra bővítette a sajátrészvény-visszavásárlási programjának keretösszegét.
A vesztesek
A mérleg másik serpenyőjében a Tesla-részvények voltak, amelyek 5 százalékkal gyengültek, vélhetően attól sem függetlenül, hogy Elon Musk ismét 934 091 darab részvényt adott el, több mint 884 millió dollárért. Más kérdés, hogy a Tesla tulajdonosa már korábban kilátásba helyezte, hogy 10 százalékkal csökkenti a pakettjét, a mostani tranzakcióval e csomag már több mint háromnegyedétől megszabadult.
A Delta Air Lines-részvények 2,2 százalékos mínuszt szenvedtek el, annak ellenére, hogy a cég közzétette, a megélénkült ünnepi keresletnek hála, 200 millió dolláros profittal hagyhatja maga mögött a negyedik negyedévet. S a menedzsment szerint minden remény megvan arra, hogy az amerikai légitársaság elérje a járvány előtti nyereségszintet.
A tőzsdék közül legkorábban kinyitott ázsiaiakra is átragadt a romló hangulat, a főbb indexek kivétel nélkül a negatív tartományban zártak. A legnagyobb mértében, közel 1,8 százalékkal a tokiói Nikkei esett, míg a sanghaji és a hongkongi börzebarométer megúszta 1,15-1,16 százalékkal.
Hongkongban vasárnap először tartanak választásokat azóta, amióta a pekingi központi kormány átalakította a városállam választási szabályait. Az új választási rendszerben a törvényhozásban 70-ről 90-re nő a helyek száma, a közvetlenül megválasztott képviselők száma azonban csökkent. Korábban a képviselők felét közvetlenül a hongkongiak választották meg, az új szabályok szerint viszont körülbelül csak az egyötödüket választják majd a polgárok – hívja fel a figyelmet az Erste Bank reggeli hírlevele.
Európában is sötét a kép. A londoni FTSE-index 0,07, a frankfurti DAX 0,66, a párizsi CAC-40 pedig 0,82 százalékos mínuszban állt 11 óra magasságában.
A BUX-index viszont megúszta 0,06 százalékos csökkenéssel. Köszönhetően az OTP Banknak, amely részvénye a BUX értékét leginkább meghatározó blue chipek közül egyedüliként erősödött, 0,56 százalékkal, ezzel szemben a Mol 0,1, a Richter 0,5, a Magyar Telekom csaknem 1 százalékos bukóban volt a második kereskedési óra végén.
Az olaj jegyzése ma csökken, mindkét fő fajtájé 1,5-1,5 százalékkal, amely következtében az északi-tengeri Brenté 74 dollár alá került, míg az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) a 71 dollár közelébe ereszkedett.
A Fed döntése több mint fél százalékot lökött a nemesfémeken, arany árfolyamát 1800 dollár fölé – amely így az utóbbi öt hét legjobbikát zárhatja –, az ezüstét pedig 22,6 dollárra.
A Magyar Nemzeti Bank újabb, ezúttal 30 bázispontos csütörtöki egyhetes betéti kamatemelése – mely következtében az irányadó ráta már 3,6 százalék – sem segített a forinton, az euróval szembeni, 368 feletti árfolyama változatlanul vészesen közel van a történelmi mélyponthoz (372,20). Ebbe ezúttal az is belejátszott, hogy az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki döntése hatására az uniós pénz amúgy is teret nyert a többi devizával szemben.
Az EKB március végén kivezeti a PEPP-programot, egyúttal viszont az APP rendes eszközvásárlási program havi keretösszegét a duplájára, 40 milliárd euróra emeli, hogy aztán júliusban 30 milliárdra, októberben 20 milliárdra vágja vissza. A kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón Christine Lagarde azt mondta, hogy javul az eurózóna munkaerőpiaca, ám azok a tényezők (az ellátási lánc problémái, a magas energiaárak), amelyek magasan tartják az inflációt, rövid távon fennmaradnak. Az uniós jegybank az idei 5,1, a jövő évi 4,2 és a 2023-as 2,9 százalékos gazdasági növekedés mellett erre az évre 2,6, 2022-re 3,2, 2023-ra 1,8 százalékos éves inflációt prognosztizál az eurózónában.
Meglepte a Bank of England a piacot azzal, hogy az infláció gyorsulására hivatkozva 15 bázisponttal, 0,25 százalékra emelte az alapkamatát, s februárra további szigorítást helyezett kilátásba, amennyiben az omikron-variáns gazdasági hatásai azt indokolják. Ugyanakkor a brit központi bank nem nyúlt az eszközvásárlási programjához.
Az viszont nem volt váratlan, hogy a török jegybank 15-ről 14 százalékra vágta az alapkamatot, melyet követően a líra szabadesésbe kezdett, a dollárral szembeni árfolyama ma reggel már 16 fölé ment.
A Bank of Japan – az EKB-hoz hasonlóan – úgy döntött, hogy áprilistól már csak a járvány előtti mennyiségben fog értékpapírokat vásárolni, ami az ultralaza monetáris politika folytatását jelenti. S a 10 éves lejáratra előírt 0 százalékos hozamcél sem változott. Az indoklás szerint a távol-keleti szigetország gazdasága ugyan élénkül, a járvány körüli bizonytalanság és a kínálati problémák fékezhetik a növekedést. Bár a termelői árak 40 éves csúcsokat döntögetnek, ennek hatását a vállalatok egyelőre nem hárítják át a fogyasztókra, mivel a kereslet visszaesésétől tartanak.
Magasabb amerikai adósságplafon
Joe Biden tegnap aláírta azt a törvényt, mely szerint immár 31 400 milliárd dollár lehet az amerikai államadósság, 2500 milliárddal több az eddiginél. Az átmeneti leállás elkerülése érdekében az USA elnöke már december elején ugyancsak törvényileg elrendelte, hogy a kormányzati működés február 18-ig meghosszabbodik – emlékeztet az Equilor Befektetési Zrt. ma reggeli hírlevele.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
