Blokkolta az amerikai szenátus hétfőn a kriptoeszközök jelentési előírásait tartalmazó törvénytervezetet, mely az infrastruktúra-csomag része lett volna. A szabályozás értelmében a bányászoknak és a szoftverfejlesztőknek is adózáshoz szükséges adatokat kellett volna küldenie az adóhatóságnak, azonban olyanokat, amelyekhez az entitásoknak jelenleg nincs közvetlen hozzáférése – foglalta össze a lényeget az Equilor Befektetési Zrt. ma reggeli hírlevele. Pedig az elmúlt hetekben pedig már egyre növekedtek a kriptotermékek felügyelete és szabályozása körüli igények, ígéretek. Ugyanakkor még korai az öröm, a szenátus ugyanis a mai napon még szavazhat az 550 millió dolláros infrastruktúra csomag utolsó passzusainak elfogadásáról.

Mindenesetre a kriptoeszközökbe fektetők optimistán tekintenek a jövőbe. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy például a bitcoin árfolyama kedd délelőtt közel 5 százalékos pluszban tartózkodott, így ismét közel került a 46 ezer dolláros szinthez, amelyet hétfőn tört át, hogy aztán negatívan korrigáljon. 

„A befektetők a szabályozás körüli pozitívumokat keresik, nem pedig a negatívakat” – adott egy lehetséges magyarázatot az optimista hozzáállásra Joel Kruger, az LMAX Digital intézményi kriptovaluta-tőzsde stratégiája, megjegyezve, „az amerikai kormány pontosan tisztában van azzal, hogy az infrastrukturális törvényjavaslat egyes pontjai még finomításokra szorulnak”.

Jó két hete foglalkoztunk egyébként azzal, milyen tényezők miatt szárnyal a bitcoin. Akkor még árfolyama 38-39 ezer dollár között mozgott, ám a felsorolt okok a 46 ezer dolláros szinthez közel is érvényesek lehetnek. 

Most egyébként alapvetően a nagybefektetők vadászterepe most a bitcoin, az ő vételeik döntően járultak hozzá a kriptoeszköz közel 20 százalékos múlt heti drágulásához. Míg az 1 millió dollár alatti tranzakciók 2020 júliusában még a nyélbe ütött ügyletek 70 százalékát tették ki, addig ma már csak a 30-40 százalékát.

Washington más részén is kivárás tapasztalható. Folyik ugyanis az össznépi találgatás arról, vajon mikor kezd szigorítani az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Tegnap újabb két döntéshozó mondta el a véleményét. Raphael Bostic és Thomas Barkin is a monetáris lazítástól való mielőbbi visszalépés mellett tette le a voksát, mondván, azt az infláció egyre emelkedő szintje már megköveteli, miközben az amerikai gazdaság gyorsan bővül, így nincs ok további serkentésre. Igaz, az elismerték, hogy még kell tenni azért, hogy teljesüljön a kamatemeléshez támasztott feltétel, vagyis a teljes foglalkoztatottság. Ám, ha a munkaerőpiaci folyamatok ilyen ütemben javulnak, akkor Bostic szerint akár már szeptemberben megkezdődhet az eszközvásárlási program szűkítése, igaz, kamatemelésre még így is csak 2022 végén kerülhet majd sor.

Nem úgy, mint Magyarországon, ahol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői már júniusban egyértelművé tették, hogy az akkor 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot több lépésben feljebb viszik. 

Eddig már két ütemben, megduplázódott az irányadó ráta, s Virág Barnabás monetáris politikai alelnök megerősítette, hogy augusztusban, sőt szeptemberben is tovább szigorítanak. 

Csak a mértékek kérdésesek, amelyek pedig attól függenek, hogy a júniusban 2021-es csúcsára, 5,3 százalékra ugrott éves infláció hogyan alakul. Nos, a ma reggeli számok talán még a vártnál is alacsonyabbak lettek, a 4,6 százalékos pénzromlás alapján nőni látszik annak az esélye, hogy az MNB Monetáris Tanácsa a 30 bázispontos júniusi és júliusi mértéknél kevesebbel emeli a jegybanki alapkamatot.

A piac is a júniusinál jóval alacsonyabb inflációra számíthatott, legalábbis ennek tudható be, hogy a forint a KSH közlése után erősödni kezdett. Ami visszahathat az inflációra, azon keresztül, hogy így kevesebbet kell fizetni az import után.

Más kérdés, hogy a világpiaci kőolajárak mai mozgása viszont áremelő hatású. Azt követően ugyanis, hogy például az északi-tengeri Brent fajta ára a néhány héttel korábbi 75 dollár feletti szintekről tegnap már a 68 dollár közelébe zuhant, felpattant és kedd délelőtt már ismét átlépte a 70 dolláros szintet. Márpedig, ha így marad, az rossz hír az autósoknak. Akik szerdától még annak örülhetnek, hogy további 4, illetve 5 forinttal csökken átlagban a benzin, illetve a gázolaj literenkénti ára, ám ha tovább emelkednek az olaj-jegyzések, akkor ismét drágulás jöhet.

A tőkepiacokon az egyik legérdekesebb hír, hogy a mértékadónak tartott amerikai Jefferies brókercég elemzői a korábbi tartásról vételre módosították a Tesla részvényeire vonatkozó ajánlásukat. Úgy vélik ugyanis, az elektromosautó-gyártó vállalat hatékonyabban használja fel a tőkéjét, mint korábban és a gyártásban is sikerült előrelépnie, ami a következő időszakban javuló marzsokat eredményezhet. E felminősítésre a Tesla-részvények több mint 2 százalékos drágulással reagáltak.

Ez kiugrónak számított, hiszen a vezető amerikai tőzsdék a hét első napját iránykereséssel töltötték. A pénteken egyaránt történelmi rekordot döntött Dow Jones és S&P 500-as 0,3, illetve 0,09 százalékkal ment feljebb, míg a Nasdaq 0,16 százalékkal. Hasonló mozgások jellemezték az európai börzéket is kedd délelőtt, a német DAX, a francia CAC és a londoni FTSE is stagnálásközeli állapotban volt, annyi különbséggel, hogy az előbbi kettő zöldben, míg az utóbbi pirosban pompázott.

Itt nézheti meg, hogyan teljesítenek részvényei >>

A BUX a német-francia duót követte, a 11 órás pillanatfelvételünk idején 0,16 százalékos pluszban állt. Alapvetően a Magyar Telekom és a Richter 0,12, illetve 0,11 százalékos emelkedésének köszönhetően, amelyeket nem tudott kioltani az utóbbi napokban rakétázott Mol-részvények 2,8 százalékos negatív korrekciója, valamint az OTP-papírok 0,4 százalékos olcsóbbodása.

Friss árfolyamokat itt talál >>

Meglehet, a Telekom drágulása már a cég tőzsdezárás után publikálandó gyorsjelentésének szól. Az elemzői konszenzus szerint ugyanis a hazai távközlési óriás árbevétele a második negyedévben éves alapon 3 százalékkal emelkedhetett. Az adó és kamatfizetés előtti eredménye pedig 10 százalékkal, míg a nettó eredménye még ennél is jobban, 12 százalékkal. Az Equilor a bevételemelkedést alapvetően a magasabb adatértékesítéseknek tudja be, valamint annak, hogy a rendszerintegrációs és informatikai üzletág eddig gyengülő tendenciája is lassulhat. Hozhatott a konyhára a Telekom makedón leányvállalata is, amelynél az előző negyedévek tendenciáinak megfelelően enyhe árbevételnövekedésre lehet számítani.