Dacára Peking techcégek elleni szigorú fellépésének, a TikTok kínai tulajdonosa, Zhan Yiming ismét napirendre vette, hogy a népszerű videomegosztó platformot is üzemeltető ByteDance cég részvényeit bevezeti a tőzsdére – értesült a Financial Times. Pedig a vállalat menedzsmentje jó négy hónapja, áprilisban még azt mondta, nincsenek ilyen ambíciói. Most mégis vadul dolgoznak azon, hogy megfeleljenek a kínai szabályozói elvárásoknak, s amennyiben erőfeszítéseik sikerrel járnak, akkor akár már az idei év végén, de legkésőbb 2022 elején megindulhatna a kereskedés a ByteDance-részvényekkel a hongkongi tőzsdén.
A Bloomberg hírügynökség március végén a tőzsdén kívüli ügyletek alapján arra jutott, hogy a rövid videók miatt döntően a fiatalok körében népszerű TikTok anyavállalata 250 milliárd dollárt kóstálhat. Csak viszonyításként: ennél például a Coca-Cola és az Exxon-Mobil piaci kapitalizációja is alacsonyabb, mindkettő hajszállal 245 milliárd dollár alatti.
A ByteDance-t 2012-ben alapította meg Zhan Yiming. Először a Toutiao hírszolgáltatást dobta piacra, majd a TikTokot, valamint a kínai piacon szintén népszerű, ugyancsak mobilvideó-applikáció Douyint. A cég a 2020-as évét 35 milliárd dolláros forgalommal zárta, több mint dupla annyival, mint a 2019-est.
Az idén januárig regnált Donald Trump kormánya nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szerette volna elérni, hogy Zhan Yiming adjon túl a TikTokon, vagy legalábbis annak azon részén, amely az amerikaiakat kiszolgálja, az elnökváltással azonban ez a veszély elhárult. Maradt a kínai hatóságok techcégek elleni szigorú fellépése, ám úgy tűnik, a népszerű videómegosztó tulajdonosát ez sem készteti meghátrálásra.
Kérdés, mennyire lesz jó a tervezett IPO időzítése, annak fényében, hogy a tőzsdék ugyan továbbra is rendíthetetlenül hasítanak, ám bizonytalan, az infláció globális meglódulása mikor és hogyan hathat a részvényekre. Mindenesetre egyelőre még szinte sehogy, hiszen az Egyesült Államok három vezető tőzsdei indexe közül kettő is, az USA 30 legfontosabb vállalata papírjainak mozgását lekövető Dow Jones és a félezer amerikai cégrészvényt tartalmazó S&P 500-as is történelmi rekordot döntött pénteken.
De a BUX is soha nem látott magasságokba került, nyolc napon át tartó emelkedést követően áttörte az 50 ezer pontos álomhatárt pénteken. Mindenekelőtt a Mol kiemelkedő második negyedéves eredményeinek köszönhetően, amelyek ugyan pénteken láttak napvilágot, ám az azokkal kapcsolatos várakozások már napokkal korábban hevítették a regionális multi részvényeinek árfolyamát. A 2500 forintos szint átlépését követően az olajpapírok akár 2620 forintig is szárnyalhatnak tovább az Equilor Befektetési Zrt. szerint – meglehet, ehhez vettek lendületet hétfő délelőtt, hiszen a nagy emelkedés után mintegy fél százalékos negatív korrekciót hajtottak végre.
Más a helyzet a csütörtökön jelentő OTP Bankkal, amely részvényei továbbra sem tudnak lendületet venni, hétfő délelőtt is közel 0,5 százalékos mínuszban álltak. A Mol mellett a BUX rekorddöntögetéséhez leginkább hozzájárult Richter részvényei viszont, ha csak kevéssel, közel 0,2 százalékkal is, de erősödtek, s így tettek a Magyar Telekom papírjai is.
Ma lehet egyébként utoljára osztalékszelvénnyel venni a Mol-papírokat. Az egy részvényre jutó, 95,02 forint holnap kerül le a részvényről, a kifizetések augusztus 18-án indulnak.
Még a Molnál maradva, a világpiaci kőolajárakban az utóbbi napokban bekövetkezett fordulat is kedvezhet a társaságnak. Az erős dollár és az ismét fellángolt Covid-para (vagyis a delta variáns fokozódása miatt egyre hevesebb negyedik hullám) már 68 dollár közelébe taszította a néhány hete még 75 dollár felett vigéckedő északi-tengeri Brent típusú kőolaj jegyzését. Ami aztán be is gyűrűzött a hazai üzemanyagárakba is, azok szerdától már egymás után másodszor válnak olcsóbbá.
Utóbbit csak részben tompíthatta, hogy a forint a 299-es szint elérését követően kissé gyengült az amerikai dollárral szemben, hétfő délelőtt már 301 felett cserélt gazdát. Az euróval szemben is volt egy hasonló mértékű visszapattanás, a 352 forinthoz közeli szintről ma délelőtt 354 fölé ment a hazai fizetőeszköz jegyzése, s az Equilornál nem zárják ki, hogy ezzel még korántsincs vége a korrekciónak, akár a 356-357-es tartományig is gyengülhet a forint.
Itt nézheti meg, hogyan teljesítenek részvényei >>
Ezt persze megakaszthatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb, szinte biztosra vehető kamatemelése, amelyre a Monetáris Tanács az augusztus 24-ei ülésén adhatja áldását. A szigorítás mértékét nagyban befolyásolhatja, hogyan alakult júliusban az infláció – ezt a Központi Statisztikai Hivatal kedden teszi közzé. Mindenesetre lapunk legfrissebb felmérése alapján a júniusi 5,3 százalékos fogyasztóiár-indexhez közeli értékre lehet számítani.
Az infláció emelkedése a kínaiakat is nyomaszthatja. Bár a ma hajnalban publikált adat szerint a világ legnépesebb országában a fogyasztói árak júliusban mindössze 1 százalékkal emelkedtek éves bázison, ne feledjük, a viszonyítási alap magas volt. Mindössze az jelenthet Kínában némi vigaszt, hogy e mérték még így is jóval elmaradt az amerikai mutatótól. A kínai termelői árak viszont pont ellentétes utat jártak be, mint a fogyasztóiak, alacsony bázison ugrottak meg 9 százalékkal, amit a Nomura elemzése alapvetően a kínálati oldal szűkösségével magyarázott.
A fokozódó infláció mellett a pénzük értékállóságáért aggódók ismét rákaphatnak az aranyra, mint hagyományos menedékeszközre. Ráadásul most viszonylag kedvező áron vásárolhatnak, miután a sárga nemesfém ára négy hónapja nem látott alacsony szintre, 1750 dollár alá esett. Vélhetően annak hatására, hogy a piacon azt úgy értékelték, a pénteken megjelent robusztus amerikai munkaerőpiaci adatok hatására a jegybank szerepét töltő Fed a vártnál hamarabb kezdhet visszavenni a monetáris lazításból. Sőt szigoríthat, abból kiindulva, hogy a kamatemelés feltételéül a teljes foglalkoztatottság elérését támasztotta, márpedig a már említett friss adatok alapján kétségtelenül efelé tehettek nagy lépést a tengerentúlon.
Kaja Kallas szerint Oroszország széles körű rosszindulatú kibertevékenységet folytat, ami egyre súlyosabban érinti az EU tagállamait. 
