Tovább drágulnak az élelmiszerek Magyarországon – máris megvan az idei árrekorder?

A júniusi csúcs után némi korrekció - de még mindig fájdalmas a nagybevásárlás

Augusztus 2-án, hétfőn jártuk végig három hazai hipermarket-lánc egy-egy egységét, hogy megnézzük, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. Emlékezetes: legutóbb júniusban mértünk történelmi csúcsot a szimulált családi nagybevásárlásnál, ekkor az átlagos kosárérték bőven meghaladta a 23 ezer forintot is. Júliusban aztán mérséklődött az áremelkedés üteme, havi szinten még érdemi csökkenésről is beszámolhattunk, az éves éremelkedési ütem pedig visszatért a trendbe beleillő 3,5 százalékos szintre.

Igaz, ez csak első ránézésre tűnik mérsékeltebbnek: az általános infláció szintje 5,3 százalék volt a KSH júliusban kiadott (júniusra vonatkozó) adatai szerint, ehhez képest kedvezőbbnek tűnhet az élelmiszerek 3-4 százalék körüli éves drágulása. Csakhogy az idei áremelkedés a tavalyira rakódik rá - 2020 volt az az év, amikor az élelmiszerek mindenkit érintő drágulása több mint duplája volt az általános áremelkedésnek: a KSH 3,3 százalékos egész éves inflációs mutatója mellett 7,2 százalékos éves élelmiszerár-emelkedésről számolhattunk be az egész évre vonatkozóan.

Az, hogy ehhez képest az élelmiszerek drágulása idén alacsonyabb, illetve több olyan termékkör és szolgáltatás is található a KSH inflációs kosarában, ami jobban drágult, mint az élelmiszer, biztosan nem vigasztalja az alacsonyabb jövedelemből, nyugdíjból élőket, akik fogyasztásának nagyobb részét teszi ki az élelmiszer-beszerzés. Utóbbiaknak talán némi vigaszt jelent a júniustól visszamenőleges hatállyal biztosított 0,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés, amit épp a vártnál magasabb infláció miatt rendelt el a kormány.

A tavalyi áremelkedés több hullámban csúcsosodott ki, de épp az augusztusi adat volt a legkiemelkedőbb: akkor éves összehasonlításban 11,8 (!) százalékos áremelkedésről számolhattunk be. A jó hír az, hogy idén ennek közelében sem vagyunk és történelmi csúcsot sem döntött az Árkosár ebben a hónapban, a rossz hír az, hogy ismét gyorsult az áremelkedés az előző hónaphoz képest.

Megint gyorsult az áremelkedés, egy év alatt 4,4 százalékos a drágulás

Az Auchanban, az Intersparban és a Tescoban júliushoz képest 0,9 százalékkal emelkedtek az árak. Az Interspar 1 százalékkal olcsóbb lett, az Auchan kosárértéke gyakorlatilag stagnált, a Tescóban 3,4 százalékkal tudtunk drágábban bevásárolni, mint júliusban. Tavaly augusztusban az Auchanban voltak a legmagasabbak az árak, így volt honnan csökkenteni a francia láncnál, ami egyedüliként árcsökkentést hajtott végre összességében, a teljes bevásárlásra vetítve a három áruház közül. Az Interspar és a Tesco szinte azonos, 7,5 százalék körül mértékben adta drágábban ugyanazt az élelmiszerkosarat most, mint egy éve.

Az átlagos éves áremelkedés mértéke a hipermarketekben így 4,4 százalékos volt

- 0,9 százalékponttal magasabb, mint egy hónappal ezelőtt.

A három áruházban átlagosan 22 902 forintba került a nagybevásárlás, ami a második legmagasabb érték a felmérés története során.

A bő 14 évre vonatkozó grafikonon az Auchan és a Tesco átlagát ábrázoltuk, erre a két áruházra van ugyanis ilyen hosszú időre visszatekintő adatsorunk; az Interspar 2012-ben, a Cora kivonulása után került be a felmérésbe 3. szereplőként.

Persze ugyanezekben az áruházakban, ugyanezekkel a termékekkel is meg lehetne olcsóbban úszni a nagybevásárlást: ehhez mindent ott kellene beszereznünk, ahol a legolcsóbban adják. Eben az esetben 20 241 forint lenne a kosár végösszege. Ez azonban korántsem lenne egyszerű logisztikai mutatvány, egy nap alatt kellene végigjárni 3 hipermarketet, vagy esetleg három, szoros koordinációban dolgozó bevásárlócsapatra lenne szükség. Ha viszont egy helyen veszünk meg mindent, az árak szempontjából nincs óriási jelentősége, hova megyünk:

a legdrágább és a legolcsóbb áruház között mindössze 810 forint volt a különbség, bő 3 és fél százalék.

Mi lett olcsóbb? Mi drágult?

Havi összehasonlításban nem volt nagy mozgás az árakban - "nagy" alatt itt azt értjük, hogy kevés olyan termék volt, aminek az ára 10 százalékot meghaladó mértékben változtott volna júliushoz képest. A krumpli ára normalizálódik, második hónapja csökken nagyobbat (ezúttal közel 34 százalékot) az ára, így pedig már éves összehasonlításban is csak 6 százalékkal kerül többe. 10 százalékot meghaladó mértékben drágult viszont a jeges tea, a pezsgő és egyes tömény szeszesitalok, de 14,6 százalékot drágult a tojás is.

Tavaly abszolút áremelkedés-rekorder volt az alma, a gyenge termést látva félő volt, hogy idén tovább folytatódhat a trend - jó hír azonban, hogy ez nem következett be, a hipermarketekben legalábbis 45 százalékkal olcsóbban kaphatunk most almát, mint egy évvel ezelőtt. Emellett csak a tea volt az, aminek 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent az ára.

Sokkal hosszabb listát kapunk azonban, ha megvizsgáljuk, mely élelmiszerek drágultak 1 év alatt több mint 10 százalékot. Az abszolút csúcstartó az étolaj, ami harmadával (32,8 százalékkal) kerül többe, mint egy éve; emellett több mint 20 százalékot drágult a száraztészta és a margarin is. 10 százalékot meghaladó mértékben drágult még a chips, a banán, a csirkemell, a rizs, a májas, a tej és a liszt is a hipermarketekben a Privátbankár Árkosár-felmérése szerint.

Máris megvan az éves árrekorder?

Bár még csak nyár végén tartunk, jó eséllyel kijelenthetjük, hogy az étolaj lesz 2021 árrekordere, ez a termék lesz az, amely az év végén a legnagyobb éves átlagos áremelkedést mutatja majd – hacsak el nem száll valami másnak is az ára a hátralévő 4 hónapban. Az alábbi grafikon az általunk vizsgált napraforgó étolaj árának alakulását mutatja 2020 januárjához képest:

A háttérben (ahogy az a mezőgazdasági termékeknél mindig lenni szokott) részben az időjárás kedvezőtlen alakulása áll, amely a termés mennyiségét befolyásolja, de szakértők emellett a takarmánynövények piacán bekövetkezett árrobbanást is megemlítik. A világ és elsősorban Kína a korábbi sertéspestis után újra növeli a sertésállományt, valamint a magas kőolajárak miatt az alternatív üzemanyagok alapanyagént is extra kereslet jelentkezik az olajnövények iránt.

Havi legolcsóbbak: málna, kukorica, fagyi

Ezúttal is kiválaszottunk 3 terméket, hogy megnézzük, márkára és minőségre való tekintet nélkül (tehát az Árkosár-felmérés módszertani megkötéseit is figyelmen kívül hagyva) hol lehet a legolcsóbban beszerezni őket.

Elvileg tart a málna szezonja, de ez egyre kevésbé érinti Magyarországot - legalábbis termelői oldalról. Hazai málnát keveset találni, a hipermarketekben például épp nincs is. Az ára sem mondható barátinak, hiába szállítanak épp Lengyelországból a Tescóba: kilónként 5592 forint volt a gyümölcs ottjártunkkor. Az Auchan 4384 forintért mért egy kiló málnát, az Intersparban pedig nem volt éppen készleten.

Kukoricát a legolcsóbban 149 forintért találtunk, ennyiért az Interspar és az Auchan kínálta. 199-ért pedig a Tescóban is vehettünk egy cső kukoricát.

Bár nem zöldség-gyümölcs-kategória, de szezonja van a fagyinak is: megnéztük, hol kínálják a dobozos változatot a legolcsóbban. Az Auchanban lett volna sajátmárkás 349 illetve 399 forintos literernkénti áron is, de ezt valószínűleg elkapkodták a hőségben a vevők, mert már csak az árcímkéjükkel találkoztunk, a termékkel magával sajnos nem. A Tesco saját márkás Ms. Molly's fagyija viszont valóban kapható volt literenként 399 forintos áron. Az Intersparban az Algida csoki-vaníliája volt literenként 514 forintért a legolcsóbb, az Auchanban végül a Ledo nyert literenként 589,5 forintért, amely számos ízben kapható volt.