831 tonna arany talált gazdára idén július és szeptember között, 7 százalékkal kevesebb, mint 2020 harmadik negyedévében – tette közzé az Arany Világtanács. E csökkenés szinte teljes egészében a tőzsdén kereskedett befektetési alapokból (etf-k) való tőkekiáramlásnak tudható be, amelyek 27 tonnával lettek szegényebbek.
Más kérdés, hogy meglehetősen magas volt a bázis, annak köszönhetően, hogy egy évvel ezelőtt pont fordított volt a folyamat: rengeteg pénz ömlött az arany etf-kbe, amely következtében azok portfoliója 274 tonnával hízott. Amiatt, hogy a koronavírus-járvány okozta sokkból felocsúdott befektetők az akkor alacsonyra lement árfolyamokon érdemesnek látták a beszállást.
Az etf-k idei harmadik negyedévi állománycsökkenésének fokát az is jelzi, azt nem tudta kompenzálni az, hogy a többi aranyeszközből jelentősen több fogyott az idén július-szeptember között, mint tavaly, s ugyanez jellemzi a technológiai szektor keresletét is.
A legjobban, éves szinten 33 százalékkal az aranyékszerek kereslete ugrott meg, az a harmadik negyedévben 443 tonnára rúgott. Aranyrudakból és -érmékből 18 százalékkal többre, 262 tonnára akadt vevő, mint egy évvel korábban, miután sokakat vételre ösztönzött az aranyárak augusztusi jelentősebb árcsökkenése.
Az arany unciánkénti (1 uncia=31,1035 gramm) átlagára 2021 harmadik negyedévében 1789,5 dollár volt, 6 százalékkal alacsonyabb, mint 2020 azonos időszakában, amikor is magas volt a bázis, hiszen tavaly augusztusban rekordszinten cserélt gazdát a sárga nemesfém.
Az arany idei leértékelődése ugyanakkor következik az utóbbi egy évben jócskán magasabbá vált kamatkörnyezetből, valamint abból, hogy megnőtt a befektetők kockázati étvágya – különösen ez utóbbi mérsékli az arany, mint menedékeszköz iránti keresletet.
A technológiai szektor 9 százalékkal több, 84 tonna aranyra tartott igényt az idei harmadik negyedévben, mint a tavalyiban, ami tükrözi, hogy folytatódott az elektronikai szektor válságból való kilábalása.
A jegybankok is folytatták az aranytartalékaik növelését, igaz, a korábbi negyedévekénél mérsékeltebb tempóban: július-szeptember között 69 tonnával vettek több sárga nemesfémet, mint amennyit eladtak. Ez ugyancsak masszív javulás 2020 harmadik negyedévéhez képest –amikor is nettó értékesítőknek bizonyultak –, hiszen azt jelenti, hogy tartalékaik csaknem 400 tonnával voltak magasabbak szeptember végén, mint az előző év azonos időszakában.
2021 első kilenc hónapját tekintve még nagyobb, 9 százalékos volt az aranyigények visszaesése, miután a jegybanki vételek duplázódása és az ékszerkereslet 50 százalékos növekedése sem tudta ellensúlyozni az etf-kből való tőkekiáramlást.
Az idei aranykereslet egyébként jóval gyengébb, mint volt az utolsó covid-mentes évben, 2019-ben.
Ami a kínálatot illeti, az szintén csökkent 2021 harmadik negyedévében, méghozzá 3 százalékkal, miután az újrahasznosítás nagyobb mértékben visszaesett. Mivel azonban az első félév kedvezőbben alakult, összességében az idei első kilenc hónap stagnálást hozott, annak köszönhetően, hogy az aranybányák kitermelése az év során kitartóan bővült és 5 százalékos növekményt ért el.
„A gazdaság jelenlegi kilábalása az ékszerek és a technológiai szektor keresletét lendítheti meg, míg az aranyba való befektetések az immár tartóssá vált inflációs félelmek hatására fokozódhatnak, noha még ez esetben is az etf-k portfoliójának bővülése a 2020-as rekordtőke-beáramláshoz képest jóval szerényebb lehet. A központi bankok nettó aranyvételei viszont az átlagnál magasabb szintet érhetnek el”
– jelzi előre az Arany Világtanács a most megjelent legfrissebb piaci elemzésében.
Andrej Babis. 
