6p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Arra továbbra sem érdemes fogadni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai ülésén tovább emeli-e a jegybanki alapkamatot. Hiszen már korábban bejelentette, hogy elkerülhetetlen a szigorítás folytatása. Arra viszont már korántsem lehet mérget venni, hogy az irányadó ráta 15 bázisponttal emelkedik – ahogy azt Matolcsy Györgyék a legutóbbi, szeptember 21-ei kamatdöntés után gyakorlatilag számszerűsítették. Azóta ugyanis romlottak a kilátások.

Ahogy több mint négy éven át az újságírók minden hónap harmadik, vagy negyedik keddjén 14 órára automatikusan bekészíthették „Az MNB nem változtat az alapkamatán” című cikküket, úgy most meg „Az MNB tovább emeli az alapkamatát” formulát élesíthetik be előre. Hiszen az infláció gyorsulását érzékelve a jegybank vezetősége május végén bejelentette, kamatemelési ciklusba kezd. Amely során havonta szigorít – mint fogalmaztak – mindaddig, amíg a fogyasztóiár-index nem csökken az MNB által középtávú célként meghatározott 3 százalékra, vagy legalább annak közelébe.

Lesz-e meglepetés? Fotó: MTI
Lesz-e meglepetés? Fotó: MTI

Ennek szellemében az első, június végi 30 bázispontos emelést júliusban és augusztusban további két, ugyanilyen mértékű szigorítás követte. Azt persze senki nem várhatta, hogy mindez elég lesz a pénzromlás ütemének megfékezéséhez, hiszen a monetáris feltételek megváltozásának hatása általában csak hónapokkal később jelentkezhet. Hogy mást ne mondjuk, a már futó hitelek – pont az MNB kezdeményezésére – évekre (5,10,15,20) előre rögzített kamata értelemszerűen nem változik, márpedig ma már ezek teszik ki az összes kihelyezés csaknem felét. A többit a változó kamatozású hitelek, amelyek kondíciói általában a jegybanki kamatemelést követő hónaptól módosulnak, de csak azoké, amelyek kamatperiódusa akkor jár le. Így a jegybanki kamatemelés szinte egy az egyben csupán az új hiteleknél megy át, amelyek induló feltételei már az új irányadó rátához igazodnak.

Ezzel együtt sem volt szívderítő látni azonban, hogy az infláció ahhoz képest, amikor az MNB eldöntötte, csaknem tíz év után ismét kamatot emel – ráadásul nem is egyszer –, nemhogy lejjebb, hanem csak még feljebb ment.

Nem is az okozhatott fejtörést a hazai bankok bankjánál, hogy a júniusi pénzromlás az áprilisinál és májusinál magasabb lett, hanem az, hogy a júliusi ütemvesztést augusztusban és szeptemberben újabb gyorsulás követte. Olyannyira, hogy a kilencedik havi 5,5 százalékos mérték idei rekord lett, ráadásul ekkora inflációra csaknem kilenc éve nem volt példa.

A szeptemberi inflációs adatot még nem – de a jegybanki stáb legfrissebb előrejelzéseit már – ismerve döntött úgy az MNB, hogy bár folytatja a kamatemeléseit, az előző három hónap 30-30 bázispontos mértékeinek felét is elegendőnek tartja. Ez annyira meglepte a piacot, hogy a forint jelentősebbnek tekinthető gyengülésbe kezdett, az euróval szemben például egyetlen óra alatt 2 egységnyit veszített az értékéből. Hiszen a döntő többség úgy vélte, az infláció akkori szintje és főleg a borúsnak tűnő kilátások még nem indokolják a monetáris gyeplő lazítását.

Csak a kamatdöntés után egy órával kezdett visszaerősödni a hazai fizetőeszköz, amikor a monetáris politikáért felelős MNB-alelnök, Virág Barnabás elmagyarázta a testület döntését. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy a 15 bázispontos kamatemelési mérték lesz az irányadó a következő két hónapban, októberben és novemberben, hogy aztán a következő, decemberben megjelenő inflációs jelentés ismeretében döntsenek a hogyan továbbról.

Valószínűleg akkor még Matolcsy Györgyék sem sejtették, hogy napokon belül mennyivel nehezül meg a dolguk. Egyrészt azért, mert a kormány bejelentette a több mint ezer milliárd forintot kitevő osztogatását, ami egyértelműen választási fogásként minősíthető. Másrészt néhány nappal később jött ki a már említett 5,5 százalékos szeptemberi inflációs adat.

Harmadrészt a forintárfolyam is egyre aggasztóbb képet kezdett festeni. Folyamatosan gyengülve például az euróval szemben átlépte a 360 forintos lélektani határt, amelyhez hasonlóra ezt megelőzően július végén került sor. Majd éppen a mai kamatdöntés előtti napon, azaz hétfőn a 362-es szint fölé is ment, ami már idén április végi állapotokat idéz.

A forint gyengülése azért kedvezőtlen az MNB számára, mert inflációnövelő hatása jelentős egy olyan nyitott gazdaságban, mint a magyar, amelynek importfüggősége viszonylag nagy mértékű. Mostanában a világpiaci olajárak elszabadulása okoz súlyos sebeket, ennek kézzelfogható jele a hazai üzemanyag-jegyzések rekorddöntögetése. Amely nemcsak az autósok számára kedvezőtlen, hanem a szállítási, szállítmányozási költségeket is megugrasztja, ami drágulásra készteti az ilyen kiadásokkal terhelt cégeket. Nem vigasztalhatja az MNB-t, hogy a forintot a nemzetközi kockázatkerülés felerősödése, a dollár felértékelődése is gyengíti.

Bár a jegybank évek óta hangoztatja, hogy nincs árfolyamcélja, a döntéseinél ez nem szempont, azért az jól érzékelhető volt, hogy amikor a hazai fizetőeszköz euróval szembeni jegyzése tavaly augusztusban elérte a 370-es, kritikusnak tekinthető határt, azért az MNB mégis beavatkozott: 15 bázisponttal megemelte az egyhetes betéti kamatot – akkor még az számított irányadónak. Ez volt tehát az első monetáris szigorítás a 2013 márciusától íródó Matolcsy-érában, amely tíz hónappal megelőzte az alapkamat-emelési ciklust.

Mindezek ellenére az elemzők összességében úgy vélik, a Monetáris Tanács tartja magát az általa egy hónappal ezelőtt november végéig meghirdetett menetrendhez.

Az Equilor Befektetési Zrt. például a hétfő reggeli hírlevelében azt írta, hogy a mai „kamatdöntő ülésen várakozásunk szerint 15 bázispontos kamatemelésről fognak határozni, ugyanakkor a forint gyengesége miatt nem zárható ki a szigorúbb hangvételű kommunikáció, illetve valamilyen swap-piaci beavatkozás bejelentése”. Ugyancsak 15 bázispontos emelést vár a KBC Equitas. Az Erste Befektetési Zrt. hírleveléből sem olvasható ki aggodalom: „A forint továbbra is gyengélkedik, de alapvetően együtt mozog a régiós devizákkal”.

Persze mindezek ellenére korántsem zárható ki, hogy ma is lesz meglepetés – ahogy volt egy hónappal korábban.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Lantos Csaba szerint nagyon megéri Putyinnal üzletelni
Privátbankár.hu | 2025. július 9. 07:46
Az energiaügyi miniszter az orosz gáz áráról is beszélt.
Makro / Külgazdaság NATO 5 százalék: óriási blöff vagy sorsfordító elhatározás?
Litván Dániel | 2025. július 9. 05:41
Mindenki reszkethet majd Európától, ha a NATO-tagállamok elkezdik önteni a pénzt a védelmi képességeikre? Vagy megint csak szép szavakat hallhattunk, a valóság pedig más lesz?
Makro / Külgazdaság Ez feszes munkaerőpiac? Több mint egy évig is tarthat az álláskeresés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 16:21
A GKI havi rendszerességű felmérései szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága 2025 első hónapjaiban elbizonytalanodást mutat.
Makro / Külgazdaság Összekaparta a pénzt a kormány: többlettel zárt a költségvetés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:09
Számottevő többlettel zárt júniusban a központi költségvetés: ebben a hónapban 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt-től, részben pedig a Corvinus Zrt-től. Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó befizetés érkezett be a hónap végéig.
Makro / Külgazdaság Rossz hírek érkeztek az orosz gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:03
Az orosz költségvetés hathavi hiány a GDP 1,7 százaléka volt, elérte az éves tervezettet – áll a pénzügyminisztérium keddi jelentésében.  
Makro / Külgazdaság Bejött Trump számítása a németeknél: visszaesett az export
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 11:10
Az export és az import vártnál nagyobb csökkenése mellett májusban növekedett Németország külkereskedelmi többlete a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Nagy Mártonék megmagyarázzák: emiatt nő megint az infláció
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 09:07
A Nemzetgazdasági Minisztérium a második hónapja ismét emelkedő éves infláció láttán azt írta: folytatódik a harc az indokolatlan áremelésekkel szemben.
Makro / Külgazdaság Bumerángot dobott el az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:30
Az adatok szerint nem hatott, hogy a március közepétől még csak az élelmiszerekre érvényes árrésstopot május végétől kiterjesztették a háztartási cikkekre is.
Makro / Külgazdaság Halmozza a devizát a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:18
Kína devizatartaléka, amely a világon a legnagyobb, júniusban további 32 milliárd dollárral, 3317 milliárd dollárra, 2015 decembere óta legmagasabb szintre emelkedett – áll a kínai központi bank jelentésében – írja az MTI.
Makro / Külgazdaság Izrael: maradt a negatív kilátás
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 06:45
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael hosszú és rövid futamidejű, devizában és helyi valutában denominált szuverén kötelezettségeinek „Baa1” besorolását a Moody's Ratings – írja az MTI.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG