Ismét kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank. De nem az alapkamatot vitte feljebb, ahogy azt általában szokta, az maradt továbbra is 2,1 százalék.
Az MNB az egyhetes betéti kamatot emelte meg 40 bázisponttal, 2,9 százalékra. Mivel ez a kamat múlt kedden emelkedett a jegybanki rátával együtt 30 bázisponttal, 2,1 százalékra, majd múlt csütörtökön további 40 bázisponttal, 2,5 százalékra, ez azt jelenti, hogy kilenc nap alatt összességében 110 bázisponttal szigorított a bankok bankja.
Azért emelt ismét kamatot az MNB, mert az éves infláció októberben 6,5 százalékra ugrott, ez kilenc éve nem látott magas szint.
Ráadásul a múlt keddi kamatdöntő ülése után a jegybank kilátásba helyezte, hogy a pénzromlás még magasabb is lehet novemberben, 7 százalék feletti. Ez a mostani kamatszintek mellett azt jelenti, hogy a bankokban elhelyezett megtakarításokra fizetett kamat nem hogy képes lenne ellensúlyozni az infláció miatti értékvesztést, hanem még több százalékpontos negatív reálkamatot is okoz, magyarul, a pénzüket félretevők buknak (igaz, nem akkorát, mint az, aki otthon, befőttesüvegben vagy párnacihában tartja a megspórolt összegeit).
Az MNB múlt kedden jelölte ki az alapkamat helyett az egyhetes betétek kamatát irányadónak, mivel ez kétszer akkora pénzmennyiség kondícióját befolyásolhatja majd, azon keresztül, hogy ha a bankok magasabb kamatot kapnak a betétjekre, akkor ők is hajlamosabbak magasabb kamatot adni a náluk elhelyezett megtakarításokra. Amelynek láttán a betétesek esetleg nagyobb számban dönthetnek úgy, hogy fogyasztás helyett inkább félretesznek, vagy legalábbis változtatnak az arányokon.
Márpedig a kevesebb költés az inflációs nyomást is enyhítheti.
Ugyanezzel a pozitív hatással járhat, ha a forint erősödik, ez esetben ugyanis az importé kevesebbe kerülhet, ami egy olyan nyitott gazdaságnál, mint a magyar, fajsúlyos tényező. Márpedig a forint éppen a napokban történelmi mélységekbe gyengült, az euróval szembeni jegyzése 372,20-on állt meg. Annak ellenére, hogy az MNB - mint említettük - már múlt csütörtökön emelte az egyhetes betéti kamatot.
Nem a kamatemelésnek köszönhető tehát, hogy a forint a mélypontjáról elrugaszkodott, hanem inkább az enyhülő nemzetközi hangulatnak.
A forint a mai napon az euróval szemben 368,5-ös szint környékén tartózkodott, háromnegyed 9-ig. Akkor a kamatemelésről érkező hírre erősödni kezdett, fél 10 magasságában már több mint 2 egységgel állt feljebb, ám azt követően ismét gyengült, 11 előtt 367-es szint fölött tartózkodott. Ami nem biztató a jövőre nézve, azt üzeni ugyanis, hogy a piaci szereplők még mindig nem tartják elegendőnek a kamatemelést. Kétségtelen, az új szint is még több mint 3,5 százalékponttal elmarad az októberi éves inflációtól, s még többel a novemberi várakozásoktól.
A válaszadók 45 százaléka Magyar Pétert szeretné látni a miniszterelnöki székben, 37 százalék Orbán Viktort preferálja. A Nézőpontnál pont fordított a helyzet. 
