Mintha az elmúlt napok vele kapcsolatos kedvezőtlen hírét kívánta volna elhomályosítani a Netflix azzal, hogy bejelentette, az ősszel mennyire gazdag új tartalmat tesz elérhetővé. Múlt csütörtökön jelent meg ugyanis a hír, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet a streamingszolgáltató három volt mérnöke ellen indított eljárást bennfentes kereskedés gyanújával, azt állítva, hogy mintegy 3 millió dollárt kerestek azon, hogy már a publikálást megelőzően ismerték az előfizetői számokat. Ez azért számítana súlyos vétségnek, mert a befektetők a streaming médiacégeket alapvetően az előfizetői számaik alakulása alapján ítélik meg, így egy-egy kedvező adat az árfolyamokat is meg szokta lódítani.
E botrány kirobbanását követte a Netflix menedzsmentjének tegnapi bejelentése, miszerint ősszel nem kevesebb, mint 42 saját gyártású film kiadását tervezik. Ezzel a lépéssel újabb fokozatba kapcsolt a Netflix a streamingszolgáltatók versenyében, amely sorozatgyártás szempontjából már eddig is az egyik legmegbízhatóbb platformnak számított. A közeljövő kínálatában szerepel egy Michael Schumacherről készült portréfilm, illetve Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence fekete komédiája, a Don't Look Up. De lesznek olyan alkotások is, amelyek először mozikban debütálnak, ám nem sokkal később már a Netflixen is elérhetők lesznek, mint például a Maggie Gyllenhaal rendezte The Lost Daughter.
Mindenesetre a pozitív hírek egyelőre még nem dobogtatták meg a befektetők szívét, a Netflix-részvények árfolyama gyakorlatilag ugyanott fejezte be a keddi napot, ahol elkezdte.
Itt nézheti meg, hogyan teljesítenek részvényei >>
Pedig a tegnapi kereskedésben az amerikai vezető részvényindexek folytatták a rekorddöntögetést, az S&P 500 0,15, a Dow Jones 0,09, míg a technológiai szektort felölelő Nasdaq Composite 0,52 százalékkal került feljebb.
A ma reggel Ázsiában kinyitott börzéken már vegyesebb volt a kép, csak a sanghaji részvényindex tudott emelkedni, 0,74 százalékkal, ezzel szemben a japán 0,03, míg a hongkongi 0,13 százalékkal esett.
Nyugat-Európa vezető barométerei viszont amerikai üzemmódban töltötték a szerdai első két kereskedési órát, a frankfurti DAX 0,08, a londoni FTSE 0,14, a párizsi CAC-40 pedig 0,2 százalékos pluszban állt 11 óra magasságában.
Nem úgy, mint a BUX, amely jelentős, 0,74 százalékpontos mínuszt halmozott fel. Elsősorban az OTP Bank 1,22 százalékos esése miatt, de a Richter 0,56 és a Mol 0,17 százalékos bukója is lehúzó erőnek bizonyult. A négy hazai blue chip becsületét a Magyar Telekom próbálta menteni, de kevés sikerrel, mivel részvényének árfolyama csupán 0,12 százalékkal emelkedett.
Sokkal biztatóbb képet mutatott a forint, amely már a tegnapi, 30 bázispontos jegybanki kamatemelést követően is erősödött, majd ezt folytatta ma is.
Az euróval szemben például 347,7 forint alá került – ez több mint két és fél hónapja nem látott magas árfolyam. A dollár viszonylatában csak a július eleji szintre sikerült felkapaszkodnia a hazai fizetőeszköznek, ám a 296 alatti érték azzal kecsegtet, hogy a mától viszonylag nagyot csökkent hazai üzemanyagárak akár még lejjebb is mehetnek (noha pénteken még bizonyosan nem lesz újabb változás).
A benzinért és a gázolajért fizetendő ellenértéket a dollárárfolyam mellett meghatározó másik tényezők, a világpiaci kőolajárak ugyanis a hazai autósok számára szintén kedvezően alakultak. Az északi-tengeri Brent fajta jegyzésének két napig tartó emelkedése megtört, s az ma délelőtt csaknem fél százalékponttal csökkent, 70,7 dollárra.
Friss árfolyamokat itt talál >>
Esik a nemesfémek ára is – az aranyé jobban, 0,63 százalékkal, aminek következtében az 1800 dolláros szint alá ment, míg az ezüstért 0,37 százalékos hátraarc után már 24 dollárnál kevesebbet kell adni. Ezek a mozgások azért tekinthetők meglepőnek, mert közben a dollár is veszített az értékéből (nemcsak a forinttal, hanem az euróval szemben is), márpedig a nemesfémek és az amerikai deviza általában egymással ellentétes irányt szokott felvenni.
Kínai keserű pirula
A globális kilátásokat is beárnyalhatja, ha valóra válik az ING kínai gazdasággal kapcsolatos, pesszimista hangvételű elemzése, amelyet az Equilor Befektetési Zrt. ma reggeli hírlevelében tartotta fontosnak kiemelni. A bank szakemberei ugyanis
„számos kockázatra hívták fel a figyelmet, a járvány mellett a belső fogyasztással kapcsolatos bizonytalanságokra, a globális chiphiány negatív hatásaira, illetve a technológiai háborúra. A koronavírus miatt fennmaradhatnak az óvintézkedések, mely különösen a szolgáltatási szektorra fejt ki negatív hatást, melyet tetéznek a nemrég bejelentett kormányzati intézkedések, melyek az oktatási és technológiai szektort érintik. A globális chiphiány korlátozza a gyártási potenciált, és jelentősen növelheti az inflációt számos ipari szektorban. A kormány az infrastrukturális beruházásokkal szeretné pörgetni a gazdaságot, ehhez azonban közvetlen fiskális támogatásra lesz szükség, mivel az önkormányzatok hitelköltségei emelkedtek, emiatt akadozik a forrásbevonás. Hszi Csin-ping egyre gyakrabban említi a társadalmi jólétet, melyből sokan az ingatlanadó közeledő bevezetésére gondolnak. Az ING elemzői szerint ennél sokkal szélesebb körű intézkedések várhatóak, az adórendszer progresszívvé válhat, és a nagyvállalatoktól a jelenleginél komolyabb "önkéntes" hozzájárulást várhat majd el a kormány. A fentiek miatt az idei évi GDP-növekedési prognózist 9,2 százalékról 8,9 százalékra rontotta az ING, a dollár-jüan árfolyamvárakozást pedig 6,45-ről 6,7-re módosították az év végére vonatkoztatva.”
Üzembe helyezte első nagy mesterségesintelligencia-központját Münchenben a Deutsche Telekom – jelentette be a vállalat szerdán. 
