Csabai Károly cikkei

Ha a parlament áldását adja Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető-helyettese minap benyújtott törvénymódosító javaslatára, akkor azok is igényelhetik az úgynevezett adósságrendezési eljárást, akik tartozásállománya nem éri el a vagyonuk értékét, ám az az adósságrendezésbe bevonandó vagyonuk értékének a 80 százalékára rúg. Ez lazább szabály a jelenlegihez képest, miszerint csak akkor kerülhet sor magáncsődre, ha a tartozások meghaladják az adósságrendezésbe tartozó vagyont. Kérdés, ez elegendő lesz-e az öt és fél évvel ezelőtti bevezetése óta gyakorlatilag tetszhalott állapotban lévő magáncsődök felpörgetéséhez.

A Generali Alapkezelő két alapja is dobogós lett a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón: a Generali Triumph B sorozat a második a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában, míg az Innováció Részvény Alap a harmadik a Legjobb Globális Részvény Alapok között. Az utóbbi alapot kezelő Munkácsi Dávid pedig az egyik feltörekvő portfoliómenedzseri díjban részesült. Varga Róberttel, a Generali Alapkezelő április 1-jén kinevezett vezérigazgatójával beszélgettünk.

A bank vezető elemzője, Trippon Mariann ugyanis úgy véli, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásával ellentétben a fogyasztóiár-index megugrása (áprilisi 5 százalék fölé kerülése) nem átmeneti, hanem tartósabb jelenség. A magyar gazdaság gyors kilábalását pedig még mindig a koronavírus-járvány esetleges újabb hullámai veszélyeztetik leginkább, ám a CIB-nél a GDP idei növekedését így is 4-5 százalék közé várják.

Diplomáciai érdekekkel magyarázza a kormány a Magyar Közlönyben megjelent rendeletében, hogy 2021-2023 között közel 1 milliárd forintot biztosít az olasz fővárosban található épület felújítására.

Erről rendelkezik egy friss kormányrendelet.

A Széchenyi Kereskedelmi Bankról van szó, amelybe 2013 nyarán szállt be kisebbségi tulajdonosként a Nemzetgazdasági Minisztérium - a hitelintézet azonban 2014 végén bedőlt, 2015 nyarától pedig felszámolás alatt áll. A felszámoló értékesítette a Széchenyi Bank teljes vagyonát, és jelenleg az eljárás technikai zárását készíti elő, majd összeállítja, és a Törvényszékre benyújtja a felszámolási zárómérleget – derült ki lapunk megkeresésére. Azt azonban, hogy a bank egykori vezetői ellen indított büntetőügyek mikor fejeződnek be, még megjósolni sem lehet.

Amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal nem emel kifogást, akkor a 175 éves múltra visszatekintő C. Thywissen GmbH szakmai befektetőként kisebbségi üzletrészt szerez az Ökoil Kft.-ben. E társaságban jelenleg még az a KITE Zrt. az egyedüli tulajdonos, amely részvényeit csaknem teljes egészében az OTP-vezér birtokolja.

A Magyar Ingatlanhitel Zrt.-vel szemben még a 2000-es évek elején merült fel a gyanú, eleve azért adott lakáshiteleket, hogy aztán megszerezhesse az adósok ingatlanait. Többszöri bírságolás után a felügyelet 2014 októberében vonta vissza a pénzügyi vállalkozás engedélyét, s kezdeményezte a felszámolását. Ez zárult le a napokban, amelyet követően a cégbíróság törölte a társaságot. 

Hetedszer nyerte el az OTP Föld Kincsei Alap az Év Legjobb Árupiaci Alapja címet a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón, ami megsüvegelendő teljesítmény annak ismeretében, hogy lapunk nyolc évvel ezelőtt indította útjára e díjat. Az újabb elismerés apropóján beszélgettünk az alap kezelőjével, Hosszú Ferenccel, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatójával.

Magyarországon ugyanis a legmagasabb az oltottsági arány Európában, ennek köszönhetően nálunk indulhat be legelőször a dinamikus gazdasági növekedés – jelentette ki Bencsik László, a legnagyobb hazai hitelintézet vezérigazgató-helyettese az OTP első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A bank egyébként éves szinten 5 százalékos GDP-növekedést vár.

Ezt különösen a lakossági jelzáloghitelek és a vállalkozói mikrohitelek fokozódó igénylésére alapozzák, valamint arra, hogy erősödött a kártyahasználat, miközben az online vásárlások aránya növekszik.

A kormánynak lélegeztetőgépeket értékesített két tucatnyi cégből mindössze tíz magyarországi bejegyzésű, közülük azonban csak ketten tevékenykedtek a koronavírus-járvány kirobbanása előtt is az egészségügyben. Többen még profilváltásra is hajlandóak voltak, hogy behozhassák a fertőzés miatt életveszélyes állapotba kerülők kezelését szolgáló készülékeket. Vélhetően a minél magasabb haszon reményében – e feltételezést az egyik ominózus cég már megjelent 2020-as adatai igazolják.

A válság paradoxona, hogy látszólag aligha van gondja annak, aki – legyen vállalat vagy magánszemély – most akar bankhitelhez jutni. Hiszen az állam és a jegybank a koronavírus-járvány miatti válság negatív hatásait kezelendő bőven biztosít forrást, ráadásul a piacinál alacsonyabb kamattal, sőt, ingyen is. De hogyan hat az állami hitel- és egyéb finanszírozási dömping a banki kölcsönök árazására?

Pozsonyi Gáborral, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners partnerével laptársunk, a Piac&Profit annak kapcsán beszélgetett, hogy a PortfoLion a világ egyik legmeghatározóbb, korai fázisú befektetésekre szakosodott cégével, a Creandummal közösen tízmillió eurót fektetett be az online csalások megelőzésére specializálódott SEON Technologies Kft.-be.

Egy törvényi módosítás szerint 2015-től már csak biztosítók nyújthatnak életjáradékot. Mégis találtunk olyan cégeket, amelyek nem azok, mégis kötnek olyan szerződést 62 év feletti személyekkel – zömében nyugdíjasokkal –, hogy a lakásuk megvételéért cserében a halálukig havonta egy meghatározott összegű járadékot fizetnek. Megkeresésünk alapján a biztosítók felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) most tájékozódik és amennyiben úgy találja, hogy akad társaság, amely engedély nélkül végzi e tevékenységet, akkor piacfelügyeleti eljárást indít – közölték lapunkkal.

Az egyebek mellett a mezőgazdaságban meghatározó szereplőnek számító Bonafarm Csoport felett diszponáló Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt. az energetikai piacra lép. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója kizárólagos tulajdonában lévő társaság egy, az utóbbi években több milliárd forintos forgalmat lebonyolított százhalombattai cégben szerez 76 százalékos részesedést. 

A ma publikált inflációs jelentésből kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra számít, ha minden jól alakul, akkor az áprilisban 4 százalék felett tetőződő pénzromlás az év további részében mérséklődni fog. A gazdasági kilábalást alapvetően a beruházások várható növekedése alapozhatja meg.

Azokra, amelyek azt sugallják, hogy a mostani járványhelyzetben nyugodtan elszaladhat a költségvetési hiány, az államadósság és az infláció. A maga részéről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindent elkövet annak érdekében, hogy a fogyasztóiár-index második negyedévben várható, 4 százalék fölé menő emelkedése ne váljon tartóssá, amennyiben ez veszélybe kerül, akkor az MNB nem lesz rest lépni.

Vagyis arra, hogy a legutóbbi, tavaly december közepén kiadott prognózisai óta jelentősen súlyosbodott a járványhelyzet. Nem tudni, a harmadik hullám miatt mikor és hogyan kerülhet sor a korlátozások enyhítésére, így azt sem, az hogyan befolyásolja a gazdaság visszapattanását, valamint az inflációt.

Ha a korábbi évek tendenciáját nézzük, akkor erre a következtetésre juthatunk. Az elmúlt egy évre visszatekintve viszont már bízhatunk abban, hogy a 370-es szint fölé nem megy a hazai fizetőeszköz árfolyama. Úgy tűnik ugyanis, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) számára kimondatlanul is – hiszen, mint vezetői ki szokták hangsúlyozni, nincs árfolyamcéljuk – ez az a mérték, amelynél már mozgásba lendülnek. Kérdés, most is így lesz-e.

Úgy tudni ugyanis, a lapunk által fél éve megszellőztetett tranzakció célegyenesbe fordult: a Takarékbank tulajdonába kerülhet a hitelintézet. Annak ellenére, hogy érdeklődésünkre ezen információnkat nem erősítették meg, illetve kommentálták az érintettek.

Az utóbbi években több hazai önsegélyező pénztár is lehúzta a rolót. S már biztos, hogy az öngondoskodási formák között talán kevésbé ismert – mondhatni, a nyugdíj- és egészségpénztárak „árnyékában megbújó” – intézmények közül hamarosan újabb hagyja el a piacot, méghozzá az, amelyet a koronavírus-járvány kapcsán a szokásosnál is jobban reflektorfénybe került Magyar Orvosi Kamara (MOK) alapított, s most végelszámolás alatt áll. Utánajártunk, mi állhat e piaci tendencia mögött.

Janus-arcú volt a 2010-ben debütált Jeremie kockázatitőke-program, de legalább valami elindult Magyarországon. Az első program negatív tapasztalatait az azután indult további három kialakításánál sikerült hasznosítani. Összeállításunk harmadik, befejező részében az uniós program hatásait veséztük ki.

Temérdek vállalkozás jelentkezett kockázati tőkéért a 2010-ben indult európai uniós Jeremie-program keretében, ám az alapkezelők csak a töredéküket tartották alkalmasnak a befektetésre. A legtöbb tőke a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet folytató cégekbe áramlott. Összeállításunk második részében annak jártunk utána, hová közvetítették ki az alapkezelők a rájuk bízott pénzeket.

A legnagyobb hazai hitelintézet 2020-as évét értékelő sajtótájékoztatóján az elnök-vezérigazgató azt is elárulta, tőkehelyzetük lehetővé teszi, hogy a tavaly elmaradt osztalékot az idén várhatóval együtt kifizessék a jegybank által ajánlott türelmi idő lejárta, azaz 2021. szeptember 30. után, s emellett még tovább terjeszkedjenek. Három országban vizsgálnak akvizíciós célpontokat, közülük egyben van már most is jelen az OTP. Az idén lesznek bejelentések - helyezte kilátásba Csányi Sándor.

Ma napra pontosan egy éve, hogy a legfeljebb 10 millió forint értékben indított átutalásainknak azonnal el kell jutniuk A-ból B pontba, ami a gyakorlatban maximum 5 másodpercet jelent. Megnéztük, mennyire teljesültek e jogszabályban rögzített elvárások és hogy mit hozhat a jövő. Nem is gondolnánk, milyen hatalmas pénzmennyiség fordult meg egy év alatt az új rendszerben.

Már árbevételét is kétszámjeggyel sikerült növelnie az előző évhez képest az ötödik legnagyobb hazai gyógyszercégnek, profitja viszont egyenesen szárnyalt, több mint a duplája lett a 2019-esnek. Közben a Richter gyártja tovább a súlyos stádiumban lévő koronavírus-fertőzöttek kezelésére szolgáló remdesivir nevű készítményt is.

A február 1-je valamilyen szempontból mágikus lehet Orbán Viktor számára. Első miniszterelnöki ciklusa alatt, 2000-ben pont ezen a napon lépett hatályba az addigi legnagyobb szabású – és mint később kiderült, jelentős hatású – állami kamattámogatásos lakáshitelezési program, hogy aztán egy évvel később kormánya ugyanezen a napon végezzen rajta finomhangolásokat. Utóbbi idején már ugyanúgy egy évvel voltunk akkor az országgyűlési választások előtt, mint most, amikor megint csak az év második havának első napjától lehet igényelni a két évtizeddel korábbihoz hasonlítható gáláns állami támogatást, igaz, ezúttal nem vásárlásra, hanem „csak” felújításra. A 2000-2002-es program politikai mérlege ismert – a Fidesznek nem sikerült megnyernie a választásokat –, de azért érdemes felidézni gazdasági szempontból a történéseket.

Bár a Magyar Bankholding MKB Bankra tett nyilvános vételi ajánlatát az egyetlen rajta kívüli részvényes, az MKB Bank MRP Szervezet visszautasította, az MKB-ból, a Takarékbankból és a Budapest Bankból álló társaság így is hatalmas, 97,19 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik az MKB-ban. Amelyet ennek ellenére nem áll szándékában kivezetni a tőzsdéről - derült ki a lapunk kérdésére adott válaszból. 

2010 májusában – hosszas előkészítés, jogi, adminisztrációs huzavona után – kezdte el befektetni a nyolc, pályázaton kiválasztott hazai alapkezelő az EU által rájuk bízott, összesen 45 milliárd forintnak megfelelő kockázati tőkét. Az e célra létrehozott pénzalapok tízéves lejáratra jöttek létre, azt követően menedzselőik másfél évet kaptak arra, hogy értékesítsék a portfóliójukban maradt befektetéseket, és lezárják az alapokat. A folyamat a végéhez közeledik, így – részben az érintett alapkezelők bevonásával – laptársunk, a Piac&Profit utánajárt, hol tartunk ma. Az összeállítás első része a magyarosra sikeredett indulást idézi fel.

A képviselők vasárnap éjfélig közzétett vagyonnyilatkozataiból egyéb érdekességek is kibogarászhatók. Például az, hogy a koronavírus-járvány miatt egy időre leértékelődött értékpapírokban a honatyák és -anyák is haszonszerzési lehetőséget láttak. Ennek köszönhetően összességében több képviselőnek volt állampapírja, befektetési jegye és részvénye 2020-ban, mint egy évvel korábban.

Alapvetően jó a hangulat a pénz- és tőkepiacokon, nemcsak a tőzsdék, hanem az olaj és a nemesfémek is emelkednek, s még a forint is több mint két éve nem látott stabilitást mutat. Persze azért nem minden arany, ami fénylik, pontosabban ezüst, miután a szürke nemesfémet is elérte a shortmánia. 

Ez derül ki a jegybankelnök és alelnökei 2020-as vagyonnyilatkozataiból.

Minden afelé mutat, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a 2021-es első, ma esedékes kamatdöntő ülésén nem változtat a 0,6 százalékos irányadó rátáján – pont úgy, ahogyan karácsony előtt. Ettől függetlenül persze az mindig benne van a levegőben, hogy a jegybank húz egy meglepőt, ahogyan azt tette a múltban már többször is.

Csaknem kétszer magasabb, 6,8 százalékos GDP-növekedést prognosztizál a hitelintézet 2021-re, mint a Pénzügyminisztérium, ez még a Magyar Nemzeti Bank 3,5-6 százalékos előrejelzési sávjának felső értékét is meghaladja. Derűlátásukat a Takarékbank elemzői arra alapozzák, hogy az ipar és az építőipar dübörögni fog. Szerintük a többi szektor teljesítménye függ a járvány lefutásától, a vakcinák elérhetőségétől és a beoltottságtól.

Csütörtökön részítélet születhet abban a perben, amelyet a Quaestor, a Hungária és a Buda-Cash károsultjai indítottak a Fővárosi Törvényszéken. Azt kérve a bíróságtól, állapítsa meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar állam és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felelősségét a 2015 tavaszi brókerbotrányok kialakulásában, amelyek nekik összességében mintegy 28,8 milliárd forintos kárt okoztak.

Az érintettek egy részében spekulációra adott okot, hogy a jegybanki megkereséssel egy időben a Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonában lévő Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. felajánlotta nekik, képviseli az érdekeiket. Lapunk forrásai szerint azonban az MNB, mint felügyelet egy 2018-ban a hazai jogrendbe átültetett európai irányelvek meglétét kívánta ellenőrizte, egyebek mellett azt, nem számítanak-e fel túl magas jutalékokat az alkuszok. Márpedig a piacon a Hungarikumot pont azok között tartják számon, amelyek ezt a gyakorlatot követik.

Nemcsak a hazai privátbanki szolgáltatók által kezelt vagyonok gyarapodtak két számjeggyel 2020-ban, hanem az ügyfelek száma is megugrott. E válsághelyzetben szokatlan jelenség oka, hogy a Covid-19 miatt március közepén elrendelt globális veszélyhelyzet hatására annyira olcsóvá váltak a befektetések, hogy nem kevesen gondolták úgy, most időszerű beszállniuk, akár a kockázatosabb eszközökbe is, mint például a részvényekbe. Ám, hogy e pozitív tendencia az idén folytatódik-e, az elsősorban attól függ, sikerül-e a gazdaságnak visszatérnie a rendes kerékvágásba – derül ki legfrissebb, exluzív privátbanki felmérésünkből.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem látott okot arra, hogy megvizsgálja, történt-e összefonódás amiatt, hogy a felcsúti milliárdos fő tulajdonában álló MKB Bank-csoporthoz tartozó kockázati tőkealap beszállt egy szombathelyi startup vállalkozásba. Méghozzá az állami tulajdonú MFB tőkealapja mellé, amelynek következtében ketten együtt megszerezték a társaság feletti irányítást.

Néhány napja számoltunk be arról, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető személyek bábáskodásával ingatlanos profilú vállalkozás jött létre, most pedig egy újabb ilyen fókuszú cég elindítására bukkantunk, amely alapítóinak egyike, Gál Miklós a Mészáros Csoportnál dolgozik.

A biztositas.hu weboldalt üzemeltető társaság december 31-ével beolvadt anyacégébe, a Netrisk.hu Kft-be, amellyel egyidejűleg az utóbbi neve Első Online Biztosítási Alkusz Kft-re változott. Kérdés, az utóbbi években az online piacon gyakorlatilag egyeduralkodó két társaságból maradt egy mennyire tudja megőrizni a pozícióját Mészáros Lőrinc gőzerővel terjeszkedő cégével, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft-vel szemben.

Egészen pontosan két magántőkealapot indítottak útnak, közülük az egyiket azzal a céllal, hogy az sebtiben gründoljon egy ingatlanos vállalkozást. Amelynek székhelye a Mészáros-cégbirodalom számos társaságával azonos, ügyvezetője pedig a felcsúti milliárdos egyik legfontosabb bizalmi embere. Az alapokat kezelő cég fő tulajdonosa pedig a Mediaworks éléről idén áprilisban távozott Liszkay Gábor helyett lett a fideszes médiabirodalmat tartalmazó alapítványt, a KESMA-t gründoló társaság gazdája és vezetője.

A koronavírus-járvány miatt számos hobbinknak, kedvenc szórakozásunknak sem hódolhatunk. Nem járhatunk például úszni, terembe kosarazni, vagy squasholni, most télen pedig síelni, de moziba vagy színházba sem. A hazai bankok, hitelintézetek vezetőinél érdeklődtünk, ők hogyan vészelik át e nehéz napokat, van-e olyan tevékenységük, amelyeket nem űzhetnek, s a kényszer szülte helyzetben belevágtak-e esetleg másba.

Szokványos tranzakciónak tűnt, hogy a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.  november közepén értékesítette a Qut Ingatlanforgalmazó Kft.-t az Atrox Ingatlanfejlesztő Alapnak. Az ügylet azonban az eladó és a vevő személye miatt nagyobb érdeklődésre tarthat számot.

Az euróval szemben például a hazai fizetőeszköz 7 egységet veszített egy hét alatt, az most 362 forintba kerül. A nemzetközi befektetői piacokat két tényező tartja bizonytalanságban: az egyik, hogy Trump megvétózhatja az amerikai fiskális csomagot, a másik, hogy még mindig nem tudni, lesz-e megállapodás a Brexit feltételeiről az EU és az Egyesült Királyság között.

Ember legyen a talpán, aki el tud igazodni abban, hoz-e változást a banki átutalások díjában – és ha igen, milyet – 2021. január 1-jétől az a tény, miszerint az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból (EU). A tisztánlátást az is zavarja, hogy még most, tíz nappal az évzárás előtt sem tudjuk, lesz-e megállapodás a Brexit feltételeiről. Lapunk azért megpróbált rendet vágni, megkérdeztük a hazai nagybankokat, mire számíthatnak az ügyfeleik.

Napra pontosan három hónappal azután, hogy Orbán Viktor bejelentette a hiteltörlesztési moratórium fél évvel való meghosszabbítását, de csak a rászorultak számára, most szemrebbenés nélkül közölte: mindenkinek jár tovább a könnyítés. Ez politikai döntésnek tekinthető, amellyel a durvuló járványhelyzet kormányzati kezelése miatti fokozódó elégedetlenséget kívánhatja leszerelni, vagy legalábbis tompítani a miniszterelnök, megállítani a Fidesz utóbbi hetekben csökkenő népszerűségét, már a 2022-es választásokra gondolva. S mi lehetne erre alkalmasabb eszköz, mint egy olyan döntést hozni, amely a kormánynak egyetlen fillérjébe sem kerül, nem úgy a bankoknak? Ők azonban a közvélemény szemében amúgy sem kedvelt intézmények, nem utolsósorban a politikusi narratíva jóvoltából. Jegyzet.

Ez a legfrissebb, ma publikált inflációs jelentés fő megállapítása. A koronavírus-járvány második hulláma miatt a vártnál hosszabb időn át lábalhat ki a magyar gazdaság a válságból.