Csabai Károly cikkei

Janus-arcú volt a 2010-ben debütált Jeremie kockázatitőke-program, de legalább valami elindult Magyarországon. Az első program negatív tapasztalatait az azután indult további három kialakításánál sikerült hasznosítani. Összeállításunk harmadik, befejező részében az uniós program hatásait veséztük ki.

Temérdek vállalkozás jelentkezett kockázati tőkéért a 2010-ben indult európai uniós Jeremie-program keretében, ám az alapkezelők csak a töredéküket tartották alkalmasnak a befektetésre. A legtöbb tőke a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet folytató cégekbe áramlott. Összeállításunk második részében annak jártunk utána, hová közvetítették ki az alapkezelők a rájuk bízott pénzeket.

A legnagyobb hazai hitelintézet 2020-as évét értékelő sajtótájékoztatóján az elnök-vezérigazgató azt is elárulta, tőkehelyzetük lehetővé teszi, hogy a tavaly elmaradt osztalékot az idén várhatóval együtt kifizessék a jegybank által ajánlott türelmi idő lejárta, azaz 2021. szeptember 30. után, s emellett még tovább terjeszkedjenek. Három országban vizsgálnak akvizíciós célpontokat, közülük egyben van már most is jelen az OTP. Az idén lesznek bejelentések - helyezte kilátásba Csányi Sándor.

Ma napra pontosan egy éve, hogy a legfeljebb 10 millió forint értékben indított átutalásainknak azonnal el kell jutniuk A-ból B pontba, ami a gyakorlatban maximum 5 másodpercet jelent. Megnéztük, mennyire teljesültek e jogszabályban rögzített elvárások és hogy mit hozhat a jövő. Nem is gondolnánk, milyen hatalmas pénzmennyiség fordult meg egy év alatt az új rendszerben.

Már árbevételét is kétszámjeggyel sikerült növelnie az előző évhez képest az ötödik legnagyobb hazai gyógyszercégnek, profitja viszont egyenesen szárnyalt, több mint a duplája lett a 2019-esnek. Közben a Richter gyártja tovább a súlyos stádiumban lévő koronavírus-fertőzöttek kezelésére szolgáló remdesivir nevű készítményt is.

A február 1-je valamilyen szempontból mágikus lehet Orbán Viktor számára. Első miniszterelnöki ciklusa alatt, 2000-ben pont ezen a napon lépett hatályba az addigi legnagyobb szabású – és mint később kiderült, jelentős hatású – állami kamattámogatásos lakáshitelezési program, hogy aztán egy évvel később kormánya ugyanezen a napon végezzen rajta finomhangolásokat. Utóbbi idején már ugyanúgy egy évvel voltunk akkor az országgyűlési választások előtt, mint most, amikor megint csak az év második havának első napjától lehet igényelni a két évtizeddel korábbihoz hasonlítható gáláns állami támogatást, igaz, ezúttal nem vásárlásra, hanem „csak” felújításra. A 2000-2002-es program politikai mérlege ismert – a Fidesznek nem sikerült megnyernie a választásokat –, de azért érdemes felidézni gazdasági szempontból a történéseket.

Bár a Magyar Bankholding MKB Bankra tett nyilvános vételi ajánlatát az egyetlen rajta kívüli részvényes, az MKB Bank MRP Szervezet visszautasította, az MKB-ból, a Takarékbankból és a Budapest Bankból álló társaság így is hatalmas, 97,19 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik az MKB-ban. Amelyet ennek ellenére nem áll szándékában kivezetni a tőzsdéről - derült ki a lapunk kérdésére adott válaszból. 

2010 májusában – hosszas előkészítés, jogi, adminisztrációs huzavona után – kezdte el befektetni a nyolc, pályázaton kiválasztott hazai alapkezelő az EU által rájuk bízott, összesen 45 milliárd forintnak megfelelő kockázati tőkét. Az e célra létrehozott pénzalapok tízéves lejáratra jöttek létre, azt követően menedzselőik másfél évet kaptak arra, hogy értékesítsék a portfóliójukban maradt befektetéseket, és lezárják az alapokat. A folyamat a végéhez közeledik, így – részben az érintett alapkezelők bevonásával – laptársunk, a Piac&Profit utánajárt, hol tartunk ma. Az összeállítás első része a magyarosra sikeredett indulást idézi fel.

A képviselők vasárnap éjfélig közzétett vagyonnyilatkozataiból egyéb érdekességek is kibogarászhatók. Például az, hogy a koronavírus-járvány miatt egy időre leértékelődött értékpapírokban a honatyák és -anyák is haszonszerzési lehetőséget láttak. Ennek köszönhetően összességében több képviselőnek volt állampapírja, befektetési jegye és részvénye 2020-ban, mint egy évvel korábban.

Alapvetően jó a hangulat a pénz- és tőkepiacokon, nemcsak a tőzsdék, hanem az olaj és a nemesfémek is emelkednek, s még a forint is több mint két éve nem látott stabilitást mutat. Persze azért nem minden arany, ami fénylik, pontosabban ezüst, miután a szürke nemesfémet is elérte a shortmánia. 

Ez derül ki a jegybankelnök és alelnökei 2020-as vagyonnyilatkozataiból.

Minden afelé mutat, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a 2021-es első, ma esedékes kamatdöntő ülésén nem változtat a 0,6 százalékos irányadó rátáján – pont úgy, ahogyan karácsony előtt. Ettől függetlenül persze az mindig benne van a levegőben, hogy a jegybank húz egy meglepőt, ahogyan azt tette a múltban már többször is.

Csaknem kétszer magasabb, 6,8 százalékos GDP-növekedést prognosztizál a hitelintézet 2021-re, mint a Pénzügyminisztérium, ez még a Magyar Nemzeti Bank 3,5-6 százalékos előrejelzési sávjának felső értékét is meghaladja. Derűlátásukat a Takarékbank elemzői arra alapozzák, hogy az ipar és az építőipar dübörögni fog. Szerintük a többi szektor teljesítménye függ a járvány lefutásától, a vakcinák elérhetőségétől és a beoltottságtól.

Csütörtökön részítélet születhet abban a perben, amelyet a Quaestor, a Hungária és a Buda-Cash károsultjai indítottak a Fővárosi Törvényszéken. Azt kérve a bíróságtól, állapítsa meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar állam és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felelősségét a 2015 tavaszi brókerbotrányok kialakulásában, amelyek nekik összességében mintegy 28,8 milliárd forintos kárt okoztak.

Az érintettek egy részében spekulációra adott okot, hogy a jegybanki megkereséssel egy időben a Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonában lévő Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. felajánlotta nekik, képviseli az érdekeiket. Lapunk forrásai szerint azonban az MNB, mint felügyelet egy 2018-ban a hazai jogrendbe átültetett európai irányelvek meglétét kívánta ellenőrizte, egyebek mellett azt, nem számítanak-e fel túl magas jutalékokat az alkuszok. Márpedig a piacon a Hungarikumot pont azok között tartják számon, amelyek ezt a gyakorlatot követik.

Nemcsak a hazai privátbanki szolgáltatók által kezelt vagyonok gyarapodtak két számjeggyel 2020-ban, hanem az ügyfelek száma is megugrott. E válsághelyzetben szokatlan jelenség oka, hogy a Covid-19 miatt március közepén elrendelt globális veszélyhelyzet hatására annyira olcsóvá váltak a befektetések, hogy nem kevesen gondolták úgy, most időszerű beszállniuk, akár a kockázatosabb eszközökbe is, mint például a részvényekbe. Ám, hogy e pozitív tendencia az idén folytatódik-e, az elsősorban attól függ, sikerül-e a gazdaságnak visszatérnie a rendes kerékvágásba – derül ki legfrissebb, exluzív privátbanki felmérésünkből.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem látott okot arra, hogy megvizsgálja, történt-e összefonódás amiatt, hogy a felcsúti milliárdos fő tulajdonában álló MKB Bank-csoporthoz tartozó kockázati tőkealap beszállt egy szombathelyi startup vállalkozásba. Méghozzá az állami tulajdonú MFB tőkealapja mellé, amelynek következtében ketten együtt megszerezték a társaság feletti irányítást.

Néhány napja számoltunk be arról, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető személyek bábáskodásával ingatlanos profilú vállalkozás jött létre, most pedig egy újabb ilyen fókuszú cég elindítására bukkantunk, amely alapítóinak egyike, Gál Miklós a Mészáros Csoportnál dolgozik.

A biztositas.hu weboldalt üzemeltető társaság december 31-ével beolvadt anyacégébe, a Netrisk.hu Kft-be, amellyel egyidejűleg az utóbbi neve Első Online Biztosítási Alkusz Kft-re változott. Kérdés, az utóbbi években az online piacon gyakorlatilag egyeduralkodó két társaságból maradt egy mennyire tudja megőrizni a pozícióját Mészáros Lőrinc gőzerővel terjeszkedő cégével, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft-vel szemben.

Egészen pontosan két magántőkealapot indítottak útnak, közülük az egyiket azzal a céllal, hogy az sebtiben gründoljon egy ingatlanos vállalkozást. Amelynek székhelye a Mészáros-cégbirodalom számos társaságával azonos, ügyvezetője pedig a felcsúti milliárdos egyik legfontosabb bizalmi embere. Az alapokat kezelő cég fő tulajdonosa pedig a Mediaworks éléről idén áprilisban távozott Liszkay Gábor helyett lett a fideszes médiabirodalmat tartalmazó alapítványt, a KESMA-t gründoló társaság gazdája és vezetője.

A koronavírus-járvány miatt számos hobbinknak, kedvenc szórakozásunknak sem hódolhatunk. Nem járhatunk például úszni, terembe kosarazni, vagy squasholni, most télen pedig síelni, de moziba vagy színházba sem. A hazai bankok, hitelintézetek vezetőinél érdeklődtünk, ők hogyan vészelik át e nehéz napokat, van-e olyan tevékenységük, amelyeket nem űzhetnek, s a kényszer szülte helyzetben belevágtak-e esetleg másba.

Szokványos tranzakciónak tűnt, hogy a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.  november közepén értékesítette a Qut Ingatlanforgalmazó Kft.-t az Atrox Ingatlanfejlesztő Alapnak. Az ügylet azonban az eladó és a vevő személye miatt nagyobb érdeklődésre tarthat számot.

Az euróval szemben például a hazai fizetőeszköz 7 egységet veszített egy hét alatt, az most 362 forintba kerül. A nemzetközi befektetői piacokat két tényező tartja bizonytalanságban: az egyik, hogy Trump megvétózhatja az amerikai fiskális csomagot, a másik, hogy még mindig nem tudni, lesz-e megállapodás a Brexit feltételeiről az EU és az Egyesült Királyság között.

Ember legyen a talpán, aki el tud igazodni abban, hoz-e változást a banki átutalások díjában – és ha igen, milyet – 2021. január 1-jétől az a tény, miszerint az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból (EU). A tisztánlátást az is zavarja, hogy még most, tíz nappal az évzárás előtt sem tudjuk, lesz-e megállapodás a Brexit feltételeiről. Lapunk azért megpróbált rendet vágni, megkérdeztük a hazai nagybankokat, mire számíthatnak az ügyfeleik.

Napra pontosan három hónappal azután, hogy Orbán Viktor bejelentette a hiteltörlesztési moratórium fél évvel való meghosszabbítását, de csak a rászorultak számára, most szemrebbenés nélkül közölte: mindenkinek jár tovább a könnyítés. Ez politikai döntésnek tekinthető, amellyel a durvuló járványhelyzet kormányzati kezelése miatti fokozódó elégedetlenséget kívánhatja leszerelni, vagy legalábbis tompítani a miniszterelnök, megállítani a Fidesz utóbbi hetekben csökkenő népszerűségét, már a 2022-es választásokra gondolva. S mi lehetne erre alkalmasabb eszköz, mint egy olyan döntést hozni, amely a kormánynak egyetlen fillérjébe sem kerül, nem úgy a bankoknak? Ők azonban a közvélemény szemében amúgy sem kedvelt intézmények, nem utolsósorban a politikusi narratíva jóvoltából. Jegyzet.

Ez a legfrissebb, ma publikált inflációs jelentés fő megállapítása. A koronavírus-járvány második hulláma miatt a vártnál hosszabb időn át lábalhat ki a magyar gazdaság a válságból.

A pénz- és tőkepiacok jó hangulatban futottak neki a hét negyedik napjának. A tőzsdék döntő többsége emelkedik, az olaj kilenchavi, az arany egyhetes csúcson tartózkodik, a bitcoin pedig még soha nem volt ennyire drága. A forintnak is sikerült visszakapaszkodnia az euróval szemben. 

Az utóbbi napokban sokat erősödött hazai fizetőeszköz tegnap hajtott végre éles irányváltást. Nem úgy a tőzsdék, amelyek világszerte emelkednek. Alapvetően a vakcinavárakozások hatására, de Amerikában a gazdaságösztönző csomaggal, míg Európában a Brexittel kapcsolatos kedvező fejlemények is lendítő erőket jelentenek. Ma az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntő ülése a legnagyobb érdeklődéssel kísért esemény.

Mármint atekintetben, hogy a magyar gazdaság legfeljebb 6,5 százalék körüli mértékben eshet vissza az idén a koronavírus-járvány miatt. Erre is fény derül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa idei utolsó kamatdöntő ülését követően, amikor ismertté válik, mit gondol az MNB a GDP és infláció idei, jövő évi, sőt 2022-es alakulásáról.

Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2020 első háromnegyedéves adataiból. Amely azt tekinti zsinórmértéknek, hogy a Magyarországon tevékenykedő hitelintézetek összesített mérlegfőösszegének hány százalékát adják azok, amelyek belföldi irányításúak.

Novemberben 85 milliárd forintnál is több cash került a forgalomba, így a hó végén összességében már 7200 milliárdot is meghaladta a kint lévő készpénzállomány. S a koronavírus-járvány miatt nincs esélye annak, hogy e növekvő trend megforduljon.

A Gattyán György érdekeltségébe tartozó Docler Holding által tulajdonolt 17 társaság beolvad egy tizennyolcadikba. Ezzel összességében közel 22,8 milliárd forintos tőkehiányt sikerült eltüntetni.

Befejeződött ugyanis az Aegon Lakástakarék végelszámolása, melyet követően a cégbíróság törölte a céget. A lépés korántsem váratlan annak ismeretében, hogy a társaság már tavaly májusban megállapodott az Erstével, átruházza neki a lakástakarék-szerződéseit. Ami összefüggésben állt azzal, hogy a kormány 2018 októberében az effajta öngondoskodáshoz nyújtott, bőkezű állami támogatást megvonta.

A friss kormányrendelet szerint a Magyar Corvin-lánc Testület tagjai - köztük Vízi E. Szilveszter és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnökei, Martonyi János volt külügyminiszter, Huszti Péter színművész - fordulhatnak problémáikkal az idehaza legjobb ellátást nyújtónak minősített Magyar Honvédség Egészségügyi Központ intézményeibe. 

Az operatv törzs ugyan csak a hétfő reggel 6 órakor kezdődő ülésén dönt a december 10-én éjfélig tartó szigorítások utáni időszakról, így a karácsonykor és szilveszterkor érvényes szabályokról, a járványügyi szakemberek azonban mereven elleneznek mindenfajta könnyítést - közölte Orbán Viktor a ma reggeli rádióinterjújában.

A hazai gyógyszercég 263,5 millió dollárért, mai árfolyamon mintegy 78 milliárd forintért megvásárolja a Johnson & Johnson belgiumi leányvállalatának fontos, fogamzásgátló termékét, amelyet az Egyesült Államokon kívüli piacokon, a világ 60 országában értékesíthet.

Ez is szerepel abban az interjúban, amelyet az Mfor.hu-nak és a Privátbankár.hu-nak adott Simák Pál. A CIB Bank elnök-vezérigazgatója úgy véli, a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank egyesülése nem fogja jelentősen befolyásolni a hazai versenyhelyzetet, mondán, az most is intenzív, jelenleg is sok „játékos” van. A CIB-nél úgy tartják, a gazdaság a jövő év végére térhet vissza nagyjából arra a szintre, ahol a válság előtt, 2019 végén volt, attól függően, mikor lesz vakcina. Becsléseik szerint a hitelmoratórium 2021. június 30-áig való meghosszabbítására rászorultsági alapon jogosult lakossági ügyfeleik 15-20, a vállalatiaknak azonban csak az egytizede élhet a prolongálás lehetőségével.

Mike Tyson magyar idő szerint vasárnap hajnalban 54 évesen, másfél évtized kihagyás után újra a kötelek közé lép. A meccs bevételeit ellenfelével, a nála három évvel fiatalabb Roy Jones Jr.-ral jótékony célra ajánlják fel. Érdemes korán felkelni, mivel nem valószínű, hogy még egyszer láthatjuk a boksztörténelem alighanem legnagyobb fenegyerekét, aki nemcsak a kiütéseivel, hanem elképesztő életmódjával és sztorijaival hívta fel magára a figyelmet.

A két éve alapított MikroCredit Zrt. több mint 1,2 milliárd forintos negatív eredményt ért el 2019-ben, ez még a 2018-asnál is 200 millióval nagyobb. Miközben a tulajdonosok folyamatosan kölcsönöket és tőkét pumpálnak a társaságba, az Union Vienna Insurance Group függő közvetítője lett, hogy hitelfedezeti biztosítás nyújtásával csökkentse a saját és ügyfelei kockázatát – közölték lapunk érdeklődésére.

A Varga Mihály pénzügyminiszter vezetésével ma délelőtt ülesező gazdaságvédelmi operatív törzs megerősítette, hogy 2021. január 1-jétől az online pénztárgépeket üzemeltetők kötelesek lehetővé tenni az elektronikus fizetést. Dacára annak, hogy a járványhelyzetre hivatkozva annak elhalasztását kérte a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ).

Jó hangulatban vágtak neki a mai napnak a befektetők, a kedvezőnek tűnő vakcinahírek hatására veszik a részvényeket, a hazai blue chipeket is, így a BUX-index is méretes pluszban kezdte a napot. Az olaj is drágul, ami arra utal, hogy a szerdától – igaz, megint csak a gázolajra – érvényes drágulás folytatódhat. Az arany gyengül és a forint is: euróval szembeni árfolyama ismét a 360-as szint fölé került és nem zárható ki, hogy a következő napokban még ennél többet is kell majd fizetni az uniós pénz egységéért.

Reggel 8 óra után a hazai fizetőeszköz az euróval szemben viszonylag nagy mértékben, egy egységgel gyengült. Nem sokkal azután, hogy a miniszterelnök a Kossuth Rádióban árult el részleteket az EU-költségvetéssel kapcsolatos kormányzati vétó után várható fejleményekről. Később ugyan a forint ledolgozta a veszteségét, rendkívül bizonytalan, az árfolyama hogyan alakul a következő napokban.

Megbízható forrásból származó értesüléseink szerint a Mészáros Lőrinc fő tulajdonában lévő hitelintézet igazgatósága a múlt héten lemondott Balog Ádám utódjának Barna Zsoltot javasolja, aki júliusban állt fel az OTP Bank általános vezérigazgató-helyettesi székéből. Balog Mészáros másik érdekeltségénél, az Opus Global Nyrt.-nél fog a továbbiakban tevékenykedni – de meglehet, csak a 2022-es választásokig, egy újabb Fidesz-győzelem esetén ugyanis kormányzati megbízatás néz ki neki.

A december 3-ára összetrombitált rendkívüli közgyűlésen menesztenék a győri járműipari céget másfél évtizede irányító, ősrábás vezérigazgatót, a helyére a Takarékbank felügyelőbizottságának elnöke kerülne. Mellette az igazgatóságba bekerülne a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet vezetőjének testvére, aki által irányított cég Mészáros Lőrinc érdekeltségével nyert közösen egy közbeszerzési tenderen.

Ma a Monetáris Tanács ülésezik, arról dönt, hogy hozzányúljon-e a 0,6 százalékos jegybanki alapkamathoz. Úgy véljük, sem az októberi fogyasztóiár-index, sem a forint árfolyama nem ad most okot a változtatásra. A következő, december közepén esedékes összejövetelen már más lehet a helyzet, akkor publikálják a jegybank legfrissebb gazdasági prognózisait.

Jobban mondva (hullám)besszen, azaz esésen, miután a brit és a magyar tőzsde indexe pénteken egyaránt csökkent, miközben a többi vezető nyugat-európai börzebarométer magasabban zárt, mint tegnap és az amerikai tőzsdék mutatói is bőven a pozitív tartományban tanyáztak nem sokkal este 7 előtt.

Balog Ádám már 2020. december 31-én távozna, ám ha addig nem találják meg az utódját, akkor legkésőbb 2021. március 1-jén.

Ez a következő napok egyik kérdése, miután a nem is olyan régen még az euróval szemben a 370-es szintet megközelített hazai fizetőeszköz ma már 355-nél jár. Azt is érdekes lesz figyelni, vajon a hatékony COVID-vakcina ígéretére a hét elején szárnyalt tőzsdék megtorpanása csak átmeneti vagy tartós lesz-e.