Az OTP-nél nem tartják indokoltnak a hitelmoratórium meghosszabbítását
Magyarországon ugyanis a legmagasabb az oltottsági arány Európában, ennek köszönhetően nálunk indulhat be legelőször a dinamikus gazdasági növekedés – jelentette ki Bencsik László, a legnagyobb hazai hitelintézet vezérigazgató-helyettese az OTP első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A bank egyébként éves szinten 5 százalékos GDP-növekedést vár.
A január-március között még tomboló koronavírus-járvány hatására jól szerepelt az OTP Bank 2021 első negyedévében. A ma hajnalban közzétett tőzsdei gyorsjelentése szerint a bevételei enyhén, míg a nyeresége jelentősen meghaladta az elemzői várakozásokat, s a kockázati költségei is a becsültnél nagyobb ütemben csökkentek.
A harmadik hullám ellenére is jól kezdődött az év. Fotó: MTI
Összességében a 11 országban jelenlévő OTP-csoport számviteli eredménye 93 milliárd forint lett 2021 első negyedévében, szemben az egy évvel korábbi mínusszal, míg a 117 milliárd forintos korrigált profitja csaknem a négyszerese az előző év azonos időszakáénak.
A tavalyi harmadik negyedévhez hasonló eredmény született – kezdte a gyorsjelentés értékelését Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a mai sajtótájékoztatóján. Érzékeltetve, hogy negyedévről negyedévre volatilisak voltak az eredményeik, a várható veszteségekre képzett céltartalékolási kötelezettségek eltérő mértékei miatt, a portfolió jó minősége azonban lényegében változatlan volt.
Olyannyira, hogy azután az idei első negyedévben már nem kellett érdemi értékvesztést elszámolniuk. Ez azért is érdekes, mert Magyarország az egyetlen állam, ahol a hiteltörlesztési moratórium még érvényes (az június 30-áig tart). Érdekes, hogy ahol régen lejártak a moratóriumok (legkésőbb Szerbiában 2020 végén), ott sem látható érdemi romlás. Ebből Bencsik arra következtetett, hogy a moratóriumból kikerült adósok alapvetően nem dőltek be.
Kérdésre az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy gazdasági szempontból nem látják az okát annak, hogy az immár 2020. március 19-étől tartó, s a tavaly év végén már hat hónappal meghosszabbított magyarországi moratórium ne érjen véget június 30-án. Indoklása szerint ugyanis nálunk a legmagasabb Európában az oltottsági arány, itt indulhat be elsőként egy dinamikus növekedés, amely mellett nincs létjogosultsága a fizetési könnyítésnek.
Pozitívum, hogy az OTP műkődési költségei 2 százalékkal csökkentek. Az integrációs folyamat részeként a fiókhálozat 13 százalékkal szűkült, amely tartós megtakarításokkal is jár majd a jövőben. A legtöbb fiókot Bulgáriában zárták be, 133 egységet, míg Horvátországban 19-et Montenegróban pedig 13-at. Emellett az orosz leánybanknál történt jelentősebb leépítés, 800 főt is meghaladta, melyet a pandémia miatti mérsékelt üzleti aktivitás magyaráz, az ügynökök száma mintegy 600 fővel csökkent.
A működési költségek nélküli eredmény 17 százalékkal volt magasabb most, mint egy évvel ezelőtt ilyenkor – ez azért fontos, mert ez a mutató, ami az üzleti tevékenység milyenségét tükrözi, emelte ki Bencsik.
Az OTP-csoport összteljesítménye pozitív képet mutat. A leányvállalatok közel 50 százalékkal járultak hozzá a bankcsoport idei első negyedévi eredményéhez. (A korábban az eredményt rendre lehúzott szlovák érdekeltségen az OTP már túladott.) A legnagyobb éves abszolút növekedést a magyar, a bolgár és az orosz operáció érte el. A korrigált profiton belül a leánybankok hozzájárulása 47 százalékra emelkedett, mely 16 százalékpontos éves emelkedésnek felel meg.
A konszolidált teljesítő hitelállomány 8 százalékkal nőtt éves szinten árfolyamszűrten, az előző negyedévhez képest 2 százalékkal, ezen belül Magyarországon 3 százalékkal. Különösen a fogyasztási hitelek 7 százalékos gyarapodása kiemelendő, ami azért figyelemreméltó, mert az idei első negyedévben még javában dúlt a járvány harmadik hulláma. Magyarország mellett még Ukrajnában és Romániában ért el dinamikus növekedést az OTP-csoport, ezzel szemben az orosz leánybankja továbbra is csökkent, igaz, annak üteme jelentősen mérséklődött.
Ugyanakkor a moratóriumok miatt továbbra is jelentős a bizonytalanság a hitelállomány minőségével kapcsolatban – vélik az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. Pozitívumnak tartják a nettó kamatmarzs negyedéves javulását – döntően a magyarországi tevékenységnek köszönhetően, miközben az ukrán és orosz alapkamatemelések is segítették az OTP-t. Ám felhívták a figyelmet arra, hogy a kamatmarzs javulása várhatóan ideiglenes lehet, mivel azt egy, nem részletezett technikai elszámolás idézte elő és középtávon a mostani alacsony szintről is erózió várható.
A bankcsoport betétállománya 3 százalékkal emelkedett éves szinten, közel 500 milliárd forinttal, ami jórészt a magyarországi betétek 4 százalékos növekedésének köszönhető. Ez azért kedvező, mert elegendő forrást teremt az OTP-nak ahhoz, ha a hitelezési aktivitás még jobban felgyorsul – mutatott rá a vezérigazgató-helyettes.
Az OTP-csoport április végén sikeresen lezárta a két szerbiai leánybankjának az integrációját, ezzel a fennálló hitelek tekintetében a legnagyobb magyar hitelintézet déli szomszédunk piacán is az első helyre lépett, közel 17 százalékos részesedésével.
De Bencsik szerint változatlanul a magyar működés a legfontosabb. A lakáshitel-folyósítások ugyan visszaestek, viszont az igénylések 35 százalékkal nőttek, a CSOK-igénylők számára bevezetett illetékmentesség és a kamattámogatott otthonfelújítási hitel miatt, így az OTP megtartotta a 30 százalék feletti jelzáloghitel-piaci részesedését. Az egyik legizgalmasabb terméknek a banknál a babaváró hitelt tartják, itt 40 százalék feletti a részesedésük.
Az OTP vállalati üzletága is pozitívan teljesített. A mikro- és kisvállalati hitelek negyedéves szinten 14 százalékkal nőttek az NHP Hajrá! programnak köszönhetően, ebben az OTP piaci részesedése 28 százalék, ami jóval meghaladja a bank 17 százalékos általános hitelpiaci részesedését.
Ami a jövőt illeti, a várakozásaink továbbra is pozitívak – osztotta meg Bencsik. Szerinte az oltásoknak is hála, a csoport 11 országból álló felségterületei jelentős növekedés elé néznek a második félévtől – közülük Oroszországé lehet a leglátványosabb –, dinamikus fogyasztással, csökkenő munkanélküliséggel. Magyarországon 5 százalék körüli GDP-növekedést várnak az év egészére.
A járványhelyzet továbbra is jelentős bizonytalanságot hordoz, ezért a 2021-es évre való konkrét várakozásokat továbbra sem prezentáltak – hívta fel a figyelmet az Equilor. Eszerint a bank a Magyar Nemzeti Bank tiltása miatt nem fizethet osztalékot a részvényeseknek 2021 szeptember 30-ig, illetve sajátrészvény-visszavásárlásba sem kezdhet, azonban szeptember 30-át követően osztalékelőleg kifizetését az Igazgatóság mérlegelheti, a negyedévben is történt osztaléktartalékolás.
A pozitív eredmények és az integráció részsikerei is arra ösztökélhetik a vezetőséget, hogy újabb akvizíciós célpontok után nézzenek akár már az idei évben – szűrték le az Equilor elemzői. Ezzel nyitott kapukat döngetnek, hiszen három hónappal korábban, az OTP 2020-as eredményeinek ismertetésekor maga a bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor közölte, hogy három országban is vizsgálnak akvizíciós célpontokat, közülük egyben van már most is jelen az OTP, s az idén lesznek bejelentések. Az ezek állását firtató kérdésre helyettese most azt válaszolta: „töretlen lelkesedéssel dolgozunk a különböző akvizíciókon és tárgyalások folynak az eladókkal”. A konkrétumok hiánya annak is betudható, hogy tőzsdei cégként az OTP-ra szigorú közzétételi szabályok vonatkoznak.
