Reagál az MNB a harmadik hullámra?

Ismét eltelt három hónap, amit abból is lehet érzékelni, hogy kedden ismét olyan ülést tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amelyen megtárgyalja a jegybanki stáb aktualizált előrejelzéseit tartalmazó inflációs jelentést. A fogyasztóiár-indexre és a gazdasági növekedésre adott prognózisról alkotott véleményét az MNB vezetése – az eddigi gyakorlat szerint Matolcsy György elnök és három alelnöke – a kamatdöntés bejelentését követően meg is osztja a nyilvánossággal, míg a többi makrogazdasági adatot csütörtökön ismerhetjük meg.  

Idézzük fel, mit várt az MNB tavaly december közepén.

Jól tetten érhető a koronavírus-járvány lefutásával kapcsolatos bizonytalanság: míg a korábbi – mondhatni, békebeli – években a hosszabb távú GDP-előrejelzéseknél volt a megadott sáv nagyobb tartományú, ezúttal a közeljövő megítélése viszonylag nagy amplitúdójú. Tükrözve, hogy gyakorlatilag senki nem tudta (és nem tudja ma sem) megmondani, a gazdaság annyira várt (és érthetően sokak által szuggerált) visszapattanása mikor kezdődhet el, és mennyit „hozhat vissza” a 2020 tavaszán berobbant járvány miatt jócskán mínuszossá vált GDP-adatokból. 

A december közepén publikált inflációs jelentés még így fogalmazott: „...a járvány második hullámának következményeként a gazdasági kilábalás a korábban vártnál jobban elhúzódik. A gazdasági élet normalizálódása a koronavírus elleni vakcina széles körű elterjedésével párhuzamosan, 2021 második negyedévétől indulhat meg.” 

Ma már tudjuk, hogy a járványhelyzet azóta rosszabbodott. Immár nem második, hanem harmadik hullámról beszélhetünk, amely jóval durvább – a Covid-korszak alatt soha nem látott – fertőzöttségi és halálozási számokhoz vezetett. Amelyek láttán a kormány március 8-án kénytelen volt a tavaly tavaszinál ugyan enyhébb, ám a nőnap előtti időszaknál szigorúbb intézkedéseket bevezetni.