A kormányfő interjúja legelején bejelentette a legfontosabb döntést, eszerint
a ma hatályban lévő szabályok változatlan formában fennmaradnak hétfőtől még egy hétig (tehát március 29-éig) biztosan. Később ezzel kapcsolatban megjegyezte: ez nem az a pillanat, amikor az érvényben lévő intézkedéseken lazítani lehetne; a harmadik hullám ugyanis rekordokat döntöget.
A legfrissebb adatok szerint 213 honfitársunk halt meg az elmúlt 24 órában, több mint 9000-en vannak kórházban, rajtuk kívül 1174-en lélegeztetőgépen.
A szabad kórházi kapacitásokkal kapcsolatban ismertette: további 1618 szabad lélegeztetőgéppel felszerelt ágyunk van és majdnem 11 ezer lélegeztető nélküli. Orbán Viktor kórházigazgatókkal való egyeztetés alapján elmondta: a jelentéseik megnyugtatóak voltak - mindenkinek vannak gondjai, de mindenki meg tudja oldani a problémákat.
Felmerült az is, hogy ne csak 1 héttel, hanem rögtön 2 héttel hosszabbítsák meg a korlátozásokat (kiterjesztve ezzel a húsvéti időszakra is) - ezzel kapcsolatban azt mondta a miniszterelnök, hogy a nemzetközi példák tanulmányozása alapján arra jutott, hogy egy hét alatt is sok minden történhet, ezért hozták meg egyelőre csak a következő hétre a döntést.
A kormányfő biztatni is igyekezett a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. Úgy véli, hogy az oltás felpörgetésétől remélhetjük a helyzet javulását; további korlátozásokat már nagyon nehezen viselnénk el. Szerinte jó esély van arra, hogy újra tudjuk nyitni az iskolákat, és jó esély van arra is, hogy szabad nyarunk legyen.
Az operatív törzsön még egy fontos döntés született - árulta el a miniszterelnök. Eszerint - mivel úgy látják, az oltások számának növekedése a legjobb védekezési eszköz - ehhez fogják kötni az újraindítás lépéseit is. Ennek kidolgozására fel is kérte az operatív törzset Orbán. Felidézte: az elmúlt héten 239 ezer embert oltottak be és 58 ezer új beteg lett.
Az újranyitás első lépcsőjének dátumát illetően azonban még nem tudott konkrétumokat mondani, de véleménye szerint, ha a beoltottak száma eléri a 2,5 millió főt, akkor beszélhetünk az első lépcsőről. Ekkor érjük el ugyanis azt, hogy minden regisztrált 65 év feletti be lesz oltva.
Az oltottak jelenlegi számával kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy ma átlépjük a 1,5 milliós számot a vakcinával beoltottak esetében, emellett van még félmillió olyan személy, aki PCR-teszttel igazoltan átesett a fertőzésen. Vagyis összesen 2 millió védettnél tartunk jelenleg.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy aki úgy érzi, hogy már átesett a betegségen, menjen be egy laborba, teszteltesse magát és ha beigazolódik a sejtése, akkor ő is megkapja a védettségi igazolványt. Orbán Ezzel kapcsolatban rögzítette:
lesz olyan időszak, amikor bizonyos szolgáltatásokat csak az igazolvánnyal rendelkezők tudnak igénybe venni.
Az oltóanyagokkal kapcsolatban ismét sor került egy kis "brüsszelezésre". A kormányfő elmondta: az AstraZeneca anyagából 500 ezerrel kevesebb fog jönni a következő két hónapban, mint amiről megállapodás született. Ezért ezt keleti vakcinákkal próbálják meg pótolni annak érdekében, hogy tartani tudják az oltási tervet. Éppen ezért Brüsszelnek is az uniós zöld útlevél koncepciója helyett az oltások beszerzésével kellene foglalkozni - jegyezte meg a miniszterelnök.
Orbán azt is elmondta az oltási programról, hogy ha megugrik az érkező vakcinák száma, akkor van terv az oltópontok számának megemelésére is.
Az interjú végül ráfordult a legfrissebb fejleményre: tegnap a Fidesz kilépett az Európai Néppártból. Hogyan értékeli a néppártban eltöltött időszakot? Orbán: "jó volt, szép volt, elég volt." A miniszterelnök azzal folytatta, hogy a Fidesz és a néppárt kapcsolatának első megroppanása a migrációs viták idejére tehető. De korábban is voltak csörték köztük, "nem kaptunk egyértelmű támogatást a rezsicsökkentésre, a multik megadóztatására." A világjárvány kezelésében pedig újabb és újabb szabályok csavarásával egyre méltatlanabb helyzetet teremtettek a néppártban, így ideje volt venni a kalapot. Orbán végül elmondta, hogy a lengyel miniszterelnökkel és Matteo Salvini olasz gazdasági miniszterrel van kapcsolatban, ez a három ország megpróbálja újraszervezni az európai jobboldalt.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
