<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
12p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A február 1-je valamilyen szempontból mágikus lehet Orbán Viktor számára. Első miniszterelnöki ciklusa alatt, 2000-ben pont ezen a napon lépett hatályba az addigi legnagyobb szabású – és mint később kiderült, jelentős hatású – állami kamattámogatásos lakáshitelezési program, hogy aztán egy évvel később kormánya ugyanezen a napon végezzen rajta finomhangolásokat. Utóbbi idején már ugyanúgy egy évvel voltunk akkor az országgyűlési választások előtt, mint most, amikor megint csak az év második havának első napjától lehet igényelni a két évtizeddel korábbihoz hasonlítható gáláns állami támogatást, igaz, ezúttal nem vásárlásra, hanem „csak” felújításra. A 2000-2002-es program politikai mérlege ismert – a Fidesznek nem sikerült megnyernie a választásokat –, de azért érdemes felidézni gazdasági szempontból a történéseket.

Bár Novák Katalin családvédelmi miniszter tavaly októberben – még államtitkárként – azt helyezte kilátásba, hogy a lakásfelújításokhoz 2021. január 1-jétől járhat majd állami támogatás, az indulás egy hónapot csúszott, így végül csak február 1-jétől startolt el a program. 

Sokaknak segített, de súlyos ára volt a nagyvonalú lakáscélú állami támogatásoknak. Fotó: depositphotosSokaknak segített, de súlyos ára volt a nagyvonalú lakáscélú állami támogatásoknak. Fotó: depositphotos

Déja vu-érzése van az embernek, 21 évvel ezelőtt ugyanis gyakorlatilag ugyanez a forgatókönyv valósult meg. Az akkor még első miniszterelnöki ciklusát töltő Orbán Viktor kormánya már 1999 december elején elfogadta a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletet, amelyet azonban Orbán csak 2000. január közepén szignált, így az új szabályok többsége egy hónapos késéssel, 2000. február 1-jétől lépett hatályba. Hogy aztán egy évvel később ugyancsak az év második havának első napjától legyen érvényes az új, a 2000-es intézkedéseken finomhangolásokat végrehajtott lakásrendelet, amelyet az akkor nemzetgazdasági miniszter Matolcsy György „fordulat címkét is magán viselő lépéssorozat”-ként aposztrofált. Itt azonban megtörik az analógia, az újabb – mint később kiderült, végső – módosításra 2002-ben március 1-jével került sor.

Nemcsak az időbeli egybeesések kapcsán érdemes felidézni a 2000-2002-es történéseket, hanem azért is, mert az volt a rendszerváltás utáni addigi legnagyobb szabású állami lakáspolitikai lépés, amelynek megítélése a mai napig ellentmondásos – politikai és szakmai körökben egyaránt. Kétségtelen, hogy az országgyűlési választások előtti évben adott nagyvonalú állami támogatások mindig felvetik annak a gyanúját, hogy a kormány az újabb sikere érdekében cselekszik. Így volt ez már 2000-ben, pláne a lakáspolitikai intézkedések 2001-es kiigazításakor is, majd 2002-ben, amelyek még az addigiaknál is kedvezőbbé tették a lakásvásárlásokat. 

S így van ez most is, amikor a kormány sokak számára teheti vonzóvá otthona felújítását. A GKI és a Masterplast ez év elején publikált reprezentatív felmérése szerint 2021-ben a magyar háztartások mintegy 14 százaléka tervez nagyobb összeget költeni lakására, ami azt jelenti, hogy körülbelül 570 ezer hazai lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkákat.

De ezek egyelőre csak feltételezések. Most foglalkozzunk a tényekkel, s idézzük fel, mi is történt két évtizeddel ezelőtt. 2000. február 1-jétől lakásépítéshez, -vásárláshoz, -bővítéshez, -korszerűsítéshez, társasházi közös felújításhoz lehetett felvenni olyan jelzáloghitelt, amelyhez az állam kamattámogatást nyújtott. Nem elveszve a részletekben: volt egy kiegészítő kamattámogatás, amely fiatal házaspárok – 3 vagy több gyermek eltartói, a 3. gyermeket három éven belülre vállalók – első önálló lakása megszerzéséhez, illetve a méltányolható lakásigényen belül új lakás építéséhez és vásárlásához dukált. Ez esetben az állami támogatás hatályba lépésekor egy legfeljebb 8 millió forintos bankkölcsönhöz a kamat 8 százalékon felüli részének törlesztését vállalta át az állam a futamidő első 10 évében (a kamattámogatás mértékét az állampapír-hozamokhoz kötötték). Ezen kívül járt egy állami kamattámogatás, amely azt jelentette, hogy lakásonként legfeljebb 30 millió forint kölcsönhöz évi 3 százalék kamatot vállalt át az állam a törlesztés első öt évében – ismételjük, kezdetben, mert mint azt már említettük és cikkünkben még részletesen kitérünk erre, ezek a kezdeti feltételek több lépcsőben is enyhültek.

Csak érzékeltetésül: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000 elején egy budapesti lakás ára átlagban a 10 millió forintot közelítette, míg egy családi házért 15 milliót kellett leszurkolni. Ugyanakkor a jegybanki alapkamat 2000 elején 13 százalék volt, ez 2001 elejére 11 százalékra mérséklődött, amelyet természetesen a kereskedelmi bankok által felszámított kamatok meghaladtak.

A kiegészítő kamattámogatású hitel futamidejét az adós választhatta meg, de legfeljebb 35 esztendőre lehetett igényelni ilyen kölcsönt. Ám mivel a legnagyobb kedvezmény – az úgynevezett kiegészítő kamattámogatás – csak 10 évre járt, amelyet követően akkor arra lehetett számítani, hogy jelentősen megnőnek a kamatkiadások, számítások szerint legfeljebb 15 évre volt érdemes ilyen hitelt kérni. Ehhez nem csekély havi jövedelemre volt szükség: ha például valaki 5 millió forintos kölcsönt kért 10 évre, akkor havi 50-60 ezer forint részletet kellett vállalnia. Igaz, ez még így is kedvező volt a piaci hitelnél, amelyet 2000 elején 11,2-12,8 százalékos kamattal és 1,5 százalékos kezelési költséggel kínáltak a bankok, ami egy 10 éves lejáratú, 5 millió forintos kölcsön esetén havi 76-80 ezer forintos törlesztőrészletet jelentett.

Mindezek ellenére szép számmal voltak is, akik kimaxolták e lehetőséget, így az elsőként ébredők válláról 2035-ben kerül le az adósságteher. 

A 2000-es évek elejének állami kamattámogatásos hiteleiből a legtöbbet a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) folyósította, amelynek jogutódja, a Takarékbank most, több mint húsz év múltán 17 ezer darab ilyen kölcsönt tart nyilván – közölte lapunk érdeklődésére a hitelintézet. Hogy mekkora összértékben, azt nem, így az akkor felvett hitelek átlagösszegei alapján csak feltételezni tudjuk, hogy 25 milliárd forintot meghaladó tartozás vár még törlesztésre. Az e tekintetben második OTP Bank viszont már konkrétabban fogalmazott, ugyanis nemcsak azt közölte, hogy állományában jelenleg valamivel több mint 1000 darab ilyen kölcsön van, hanem azt is, hogy azok összértéke kevesebb mint 1,5 milliárd forint.

hirdetés

Ahogy közeledtek a választások, az Orbán-kormány egyre jobban puhított a feltételeken. Például:

  • emelte a kiegészítő kamattámogatással felvehető hitelek felső értékhatárát, 8 millió forintról 10 millióra, 
  • előbb 3-ról 2001. február 1-jétől 4,5, majd 2001. július 1-jétől 6, végül 2001. november 1-jétől már 8 százalékra nőtt az új lakáshoz felvehető – legfeljebb 10 millió forintos – hitelek állami kamattámogatása. A használt lakások vásárlására, valamint bővítésére, korszerűsítésére egyaránt felhasználható jelzáloghitelekhez biztosított, legfeljebb 30 millió forintos kölcsönök kamattámogatása pedig 2001. november 1-jétől 7, majd 2002. március 1-jétől már 10 százalékra emelkedett,
  • a kamattámogatás időtartama megduplázódott, aminek következtében mintegy harmadával mérséklődtek a havi terhek. Például egy 5 millió forint kiegészítő kamattámogatású kölcsön esetén (6,2 százalék kamat és 1,5 százalék kezelési költség mellett) 54 256 forint helyett 37 374 forint lett a havi részlet,
  • megszűnt az a korlátozás, miszerint a kedvezményes kölcsön csak az első közös lakáshoz igényelhető, 
  • bekerültek a kivételezettek körébe azok az építési vállalkozók, közhasznú társaságok és lakásszövetkezetek, amelyek legfeljebb 30 millió forint értékű otthonokat építenek,
  • új lakás vásárlása esetén nem kellett megfizetni a négymillió forintig 2, azon felül 6 százalékos vagyonszerzési illetéket,
  • támogatást kaptak a lakáshoz jutáshoz azok a roma családok, amelyekben legalább egy főnek munkaviszonya vagy igazolt jövedelme van, gyermekei pedig iskolába járnak,
  • kamattámogatáshoz juthattak a „sajátos élethelyzetben lévők”, vagyis a kilakoltatással fenyegetettek,
  • a költségek harmadát, de lakásonként maximum 400 ezer forint állami támogatást lehetett elszámoltatni az épületek hőszigeteléséhez, a fűtési és vízvezetékrendszer felújításához.

Az is a népszerűség növelését célozta, hogy megszűnt a nagy értékű lakások építéséhez kapcsolódó kamattámogatás, miközben a kormány elfogadott egy bérlakás-építési programot, mely szerint összesen 2-4 milliárd forint állami támogatáshoz juthatnak azok az önkormányzatok, amelyek bérbeadás céljára használt, illetve új épületeket, lakásokat vásárolnak, felújítanak vagy átalakítanak. A támogatás mértéke az összköltség 70 – gazdaságilag hátrányos övezetekben 80 – százaléka, de csak akkor jár, ha a maradékot a helyhatóság készpénzzel finanszírozza.

Hatások, következmények

A magasabb jövedelmű rétegeket helyzetbe hozó kamattámogatásos hitelkonstrukciók piacpezsdítő hatása az elkészült lakások számában már 2000-ben megmutatkozott, 2 ezerrel több lakás épült, mint az egyébként a rendszerváltás utáni mélypontot jelentett 1999-es évben. Majd 2001-ben még ennél is jóval nagyobb ugrás következett, hogy aztán egészen 2004-ig tartson az évenkénti gyarapodás. Abban az évben már több mint dupla annyi lakás készült el (közel 44 ezer), mint 2000-ben. Ezt a mértéket azóta sem sikerült túlszárnyalni.

Ennek azonban ára volt. A 2000-2002 közötti lakáspolitikai intézkedések legfőbb kritikája az szokott lenni, hogy a túl nagyvonalúan osztogatott állami támogatás a költségvetés helyzetét oly mértékben rontotta, hogy a 2002-ben hatalomra került szocialista-liberális koalíció kénytelen volt jelentősen megnyirbálni a kamattámogatásokat. 

Visszarendeződés, jöttek a devizahitelek

A Medgyessy-kormány megoldhatatlannak tűnő feladatra vállalkozott: szociális szempontok alapján korlátozni a Fidesz-érában bevezetett kedvezményes lakáshitelek felvételét, ugyanakkor elkerülni, hogy megtörjön a hazai lakásépítési kedv akkor már két éve tartó lendülete. Végül e kettős szorításban 2003 májusban a konszenzuskeresésre erős késztetést mutató kabinet a vártnál kevesebb és enyhébb szigorításokat hozott. Csak akkor, még annak az évnek a végén változtatott a támogatási politikáján, amikor a forint gyengülésével, illetve a kamatszint emelkedésével a pénzpiac által kikényszerített költségvetési korrekció már elkerülhetetlen volt.

Első körben például a Medgyessy-kormány a szakmai elvárásokkal dacolva nem felezte meg a kedvezményes lakásvásárlási, -építési hitelek állami támogatásának maximális, 20 éves időtartamát, a 30 milliós kamattámogatási hitelplafont viszont a felére, 15 milliósra vitte le, s ezt egységesen alkalmazta az új és a használt lakásoknál. Ez a használt lakásoknál 5 milliós emelést jelentett, hiszen addig 10 milliós volt a felső határ. De csak valamivel több mint fél évig, 2003 végén ugyanis kiderült, a Medgyessy-kormány nem kerülhette el, hogy lenyelesse a keserű pirula másik felét is a lakossággal: 2004. január 1-jétől már csak 5 millió forintig járt a használt lakások utáni állami kamattámogatás, amelynek mértéke is csökkent. További szigorításként:

  • az együtt költöző családtagoknak egyidejűleg csak egyetlen támogatott hitelük lehetett, kivéve, ha valaki a gyermekének, unokájának vásárolt adóstársként lakást,
  • családon belüli adásvételhez sem lehetett ilyen hitelt nyújtani, kivéve, ha arra örököstársként vagy házastársi, élettársi vagyonközösség megszüntetésekor a másik fél tulajdonának kivásárlása miatt volt szükség,
  • 2004-től szűkült a lakáshitelek adókedvezménye, annak maximumát 240 ezer forintról 120 ezerre, és igénybevételét legfeljebb évi 3,4 millió forintos – a gyesre jogosult házastárs esetén pedig 4,4 millió forintos – bruttó jövedelemhez kötötték.

Az állami kamattámogatás megkurtítása mellett még az is rontotta a potenciális hiteligénylők helyzetét, hogy az MNB is emelte az alapkamatát. Mindezek hatására a forintban nyújtott lakáshitelek jelentősen megdrágultak, amelyek pótlására a bankok a jóval olcsóbb devizahiteleket kezdték folyósítani (amelyek lehetőségét szintén az Orbán-kormány teremtette meg, más kérdés, hogy azzal a kamattámogatással jelentősen olcsóbbá tett forinthitelek miatt szinte senki nem élt). Akkor még nem sejtettük, hogy mindennek a 2008 őszén kirobbant világválság miatt milyen súlyos következményei lesznek. Hiszen a zömében 2004-2007 között nyújtott devizahitelekkel kapcsolatos aggodalmakat – miszerint a forint nagyfokú leértékelődése miatt jelentősen megugorhatnak a devizahitelek hazai fizetőeszközben számított törlesztőrészletei – a bankok azzal szerelték le, hogy előbb-utóbb Magyarország úgyis bevezeti az eurót (ennek céldátumát például a kormány 2004-ben 2007-re tette), így az árfolyamkockázat egy csapásra eltűnik. Ma már tudjuk, nem így lett.

2020 nemcsak a koronavírus miatt lesz emlékezetes a magyar gazdaságtörténetben, hanem a már említett közel 20 ezer hiteladós számára amiatt is, hogy elkezdtek kifutni a hitelkamathoz maximum 20 évre nyújtott támogatások. Annak idején erős volt a félelem, hogy a támogatás megszűnésével majd jelentősen megugorhatnak a havi törlesztőrészletek. Ám erre egyelőre nem került sor, amiatt, hogy a piaci kamatok ma alacsonyabbak, mint a 2000-es évek elejének támogatott kamatszintjei. A Bankmonitor.hu legfrissebb felmérése szerint egy 10 éves kamatperiódusú hitel már 3 százalék alatti kamaton is elérhető, de 20 éveshez is lehet jutni 4 százaléknál alacsonyabb kamattal.

Jelenleg az alacsony állampapír-hozamok miatt ezeken a kölcsönökön az állami támogatás nem érvényesül, így a támogatási időszak végével a támogatási időszak lejárta miatt nem változik a törlesztőrészlet összege – érzékeltették lapunknak az OTP-nél. Ugyanakkor természetesen nincs garancia arra, hogy ez a helyzet a végtelenségig kitart, pontosabban a következő legalább 14 évig, amikor például a maximális, 35 éves futamidővel felvett hitelek lejárnak. Amennyiben a kamatok elkezdenek emelkedni, akkor az immár állami támogatást nem tartalmazó törlesztőrészletek is növekedhetnek. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság A nap képe: baráti országba indult Márki-Zay Péter
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 17:01
Az összellenzéki miniszterelnök-jelölt Ferihegyről posztolt egyet Facebookon.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György berúgta a forintot
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 16:41
A hazai fizetőeszköz erősödött arra, hogy a jegybankelnök Országgyűlésben elmondott beszédében megerősítette, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) addig folytatja a monetáris kondíciók szigorítását – köztük is a kamatemelést –, amíg az infláció nem tér vissza a 3 százalékos célja közelébe.
Makro / Külgazdaság Közeledik a nap, amikor kötelező lesz az Európai Unióban a koronavírus elleni oltás?
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 16:09
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán úgy fogalmazott Brüsszelben, meg kellene fontolni, hogy kötelezővé tegyék az oltást az összes uniós tagállamban.
Makro / Külgazdaság Moszkva fontolóra vette nukleáris fegyverek telepítését Kubába és Venezuelába
Káncz Csaba | 2021. december 1. 15:08
Putyin szerint a Nyugat nem veszi tekintetbe a Moszkva által lefektetett „vörös vonalakat”. A Kreml-közeli agytröszt kiemeli, hogy orosz nukleáris fegyverek telepítése az USA határainak közelébe válasz lehet Washington hasonló akcióira az orosz határnál. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Megerősítést kaptak Varga Mihályék Párizsból
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 14:48
6,9 százalékos magyar gazdasági növekedéssel számol 2021-ben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – áll a legfrissebb, mai napon publikált ’Economic Outlook’ című kiadványában. Az idei évre vonatkozó előrejelzés több mint 2 százalékponttal haladja meg a májusi OECD-prognózisban foglalt növekedési értéket. 2022-re 5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít a kiadvány.
Makro / Külgazdaság Mutatjuk a világ legdrágább városait - Budapest nincs köztük
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 14:31
Tel-Avivban a legmagasabbak a dollárban számolt megélhetési költségek az egész világon, Budapest ugyanakkor ezen a mércén továbbra sincs a száz legdrágább város között - áll az egyik legnagyobb londoni gazdaságkutató intézet, az Economist Intelligence Unit (EIU) szerdán ismertetett éves globális felmérésében 
Makro / Külgazdaság Vezércsere a HungaroControlnál
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 13:20
Távozik a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója. 
Makro / Külgazdaság Vészjósló adatok jöttek a hazai iparról
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 10:47
A nyersanyagok és az üzemanyagok áremelkedése is növeli a termelői árakat.
Makro / Külgazdaság Gigantikus áron indul a Csontváry-kép árverése
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 10:26
Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén a Budapest Kongresszusi Központban, ahol két külföldről hazatért műre, Schönberger Armand és Rippl-Rónai József egy-egy kiemelkedő festményére is lehet licitálni.
Makro / Külgazdaság Kifulladóban az oltási hét, majdnem 200 halott megint
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 09:20
Messze még a negyedik hullám teteje.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló