Február elején számoltunk be arról, hogy az Erste Bank elindította új digitális platformját, amelyen egyelőre lakossági ügyfelek intézhetik a pénzügyeiket. Az akkori ígéretek szerint a George-ra keresztelt netbanki szolgáltatással nemcsak könnyebbé, hanem áttekinthetőbbé válnak az átutalások, miközben mindenki a saját igényeire szabhatja, milyen lehetőségekre tart igényt.
Például a Díjnetre, amely egy elektronikus számlabemutatási szolgáltatás, s mindenekelőtt azt teszi lehetővé, hogy a különböző – a Díjnet-rendszerben számlakibocsátóként szereplő – szolgáltatók ügyfelei a számláikat elektronikus formában, az interneten tekintsék meg és egyenlítsék ki. Portálja szerint a Díjnet Zrt. szolgáltatását e sorok írásakor 813 ezren használják, akik 32 cég – jellemzően áram-, gáz-, víz-, távközlési, internetes és televíziós szolgáltatási számláit – rendezhetik a Díjneten keresztül.
Csakhogy az Erste lakossági ügyfelei között a Díjnet-szolgáltatás használatának aránya alacsony, alig 0,3 százalék – közölte lapunk megkeresésére a bank. Kihangsúlyozva, hogy „az új digitális ökoszisztéma, a George fejlesztése során folyamatosan figyeljük a használati trendeket és ezekhez igazítjuk a digitális megoldások körét”. Ez vezetett ahhoz a döntéshez, miszerint az Erste Bank lakossági ügyfelei 2021. július 31-étől az Erste Netbankon keresztül nem, csak a Díjnet által biztosított egyéb lehetőségekkel tudják rendezni a díjnetes számláikat. Azoknak pedig, akik díjneten keresztül szeretnék továbbra is a közüzemi számláikat kiegyenlíteni, rendelkezésre áll a bankkártyás fizetés és az iCsekk alkalmazás is. Ezek vásárlásnak minősülnek, így nem jelentenek pluszköltséget az ügyfelek számára – hívta fel a figyelmet az Erste.
Az aktuális erőviszonyokkal egyébként a Díjnetnél is tisztában vannak. Mint lapunk megkeresésére elmondták, „tapasztalataink azt mutatják, hogy a közvetlen internetbanki kifizetés mellett egyre többen választják a bankkártyás fizetési megoldást, mivel az internetbanki kifizetés esetén költsége lehet az utalásnak (bankszámlacsomagtól függően), míg a bankkártyás fizetés és az iCsekk applikációval történő fizetés vásárlásnak minősül, és jellemzően nem jelent pluszköltséget az ügyfél számára. A Díjnet folyamatosan figyeli a felmerülő ügyféligényeket, valamint a piacon megjelenő innovatív fizetési megoldásokat, és a Díjnet által biztosított fizetési lehetőségek körét a kor kívánalmainak megfelelően szeretnénk bővíteni.”
A Díjnet által tavaly augusztusban készült országos felmérés szerint a magyarok ötöde tért át a hagyományos számlafizetésről más megoldásra a pandémia időszaka alatt, de a lakosság többsége továbbra is csekken fizeti be a rezsit. A magyar számlafizetők átlagosan öt számlát fizetnek be havonta, a legtöbb szolgáltató pedig még mindig papír alapon küldi meg a havi elszámolást a hulladékszállítás, a víz vagy éppen a távfűtés díjáról. A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók felének fontos a gyorsaság a számlák befizetésénél, 28 százalékuk pedig hajlandó is lenne áttérni a jelenleginél egyszerűbb fizetési módra.
Nem az osztrák Erste Group AG 70, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a magyar állam 15-15 százalékos tulajdonában lévő hitelintézet egyébként az első, amely szakít a Díjnettel. Ezt korábban már ketten is megtették, előbb, 2019 október végével a Takarékbank, aztán 2020 végével az OTP Bank. Így 2021. augusztus 1-jétől már csak egy hazai hitelintézet, a CIB Bank biztosítja az internetbankon keresztüli fizetési lehetőséget a Díjneten bemutatott e-számlákhoz – erősítették meg lapunknak a Díjnet Zrt.-nél.
Ám korántsem biztos, hogy ez a helyzet nem változik, s nem feltétlenül amiatt, hogy esetleg a CIB is követi a versenytársait. Míg ugyanis az OTP döntése véglegesnek tekinthető, addig van esély a Takarékbank visszatérésére (amely tulajdonképpen egyet fizet hármat kap akciónak számítana, tekintve, hogy a Takarékbank 2023 közepéig egyesül az MKB Bankkal és a Budapest Bankkal). Erre nemcsak a Takarékbank 2019 október végén kiadott közleményének megfogalmazásából lehet következtetni, miszerint „rendszerfejlesztése miatt a Díjneten bemutatott e-számlák Takarékbank netbanki szolgáltatással történő fizetésének lehetőségét 2019. október 31-i hatállyal felfüggesztettük”, hanem abból is, hogy a Díjnet lapunkkal azt közölte, „a Takarékbankkal folynak az egyeztetések a további együttműködés lehetőségéről”. Megkerestük magát a Takarékbankot is, hogy megtudjuk, hol tartanak ezek a tárgyalások, de kitérő választ kaptunk, miszerint „a Takarék Netbankban jelenleg nem lehet kezelni és kifizetni a díjnetes számlákat”.
Közel másfél évtizedes cégmúlt
A téma kapcsán érdemes felidézni, hogy a Díjnet Zrt.-t 2007 novemberében alapította a Díjbeszedő Holding Zrt., a részvénytársaságok működéséhez szükséges minimálisan szükséges 5 millió forintos jegyzett tőkével. A Díjbeszedő Holding 1992-ben a Díjbeszedő Vállalat átalakulásából jött létre, s azóta kizárólagos állami tulajdonban van. Egy ideig az állami vagyonkezelő társaságok (ÁVÜ, ÁV, ÁPV Rt., MNV Zrt.) voltak a részvényesei, majd 2013-ban a szintén állami tulajdonú Magyar Posta Zrt.-hez került a Díjbeszedő Holding minősített többsége, egészen pontosan 82,26 százaléka, 2014 decembere óta azonban a posta már egyedüli részvényes.
A Díjnet 51 százalékos részesedése 2013 novemberében az FHB Bank-csoporthoz került, 25 százalék maradt a Díjbeszedő Holding Zrt.-nél, míg 24 százalék felett a Magyar Posta Zrt. diszponált. Ezek az arányok egészen 2020 májusáig nem változtak, csupán annyi történt, hogy miután az FHB-t magába olvasztotta a Takarék Csoport, 2017 októberétől a Takarékbank egyik leányvállalata, a Takarék Invest Kft. lépett az FHB Invest Kft. helyére.
Tavaly májusban aztán – mint arról lapunk beszámolt – a Magyar Posta kivásárolta a Takarék Csoport Díjnetben meglévő 51 százalékos tulajdoni hányadát, amellyel részesedése 75 százalékra emelkedett. Kiszállását a Takarék Csoport akkor azzal magyarázta, hogy átalakul – néhány nappal később jelentette be, hogy az MKB-val és a Budapest Bankkal egyesülni fog –, amelynek egyik célja a működési profil ésszerűsítése és megtisztítása, a banki alaptevékenységekhez szorosan nem kötődő területek leépítése.
Mint grafikonunkon is látszódik, a Díjnet Zrt. forgalma az utóbbi időszakban évről évre emelkedett, 2019-ben már több mint a duplája volt a 2015-ösnek (a 2020-as adatokat még nem tette közzé, ezt a törvény szerint e hó végéig köteles megtenni). Adózott nyeresége ingadozott, de a tavalyelőtti profitja még így is több mint a másfélszerese volt az öt évvel korábbinak, miközben a cégértéket kifejező saját tőkéje háromszor is nagyobb mértékű lett.
Megegyezett az ukrán kormány és az IMF.
