Nem áll fenn vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény annak kapcsán, hogy a Techimpex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. megszerzi a Milipol Zrt. feletti közvetlen egyedüli irányítást – tette közzé hétfőn a Gazdasági Versenyhivatal. A két társaság öt nappal korábban jelentette be a tervezett adásvételi ügyletet a GVH-nak, hogy az eldöntse, mutatóik, piaci súlyuk miatt az úgynevezett összefonódásuk korlátozhatja-e a versenyt, létrejön-e a tulajdonosváltás miatt gazdasági erőfölény.
A Milipol régi motorosnak számít. Közel három évtizede, 1992 januárjában még korlátolt felelősségű társaságként jött létre, Combat Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kft. néven, fő tevékenységeként az egyéb fogyasztási cikk nagykereskedelmet jelölte meg. Ezalatt alapvetően katonai és rendvédelmi termékek értékesítését kell érteni, a cég hamar a magyar honvédelmi, rendészeti és kormányzati szervezetek elsődleges szállítójaként vált közismertté.
A két alapító magánszemély mellé 2004 októberében szállt be Székely Herbert, aki az 1998 februárjában meggyilkolt médiavállalkozó, Fenyő János bizalmasa volt. Székely aztán 2010 decemberében egyedüli tulajdonossá vált, s a kft.-t 2011 októberében zártkörű részvénytársasággá alakította át. Profilját pedig az akkor már egyéb háztartási cikk nagykereskedelemről 2012 őszén személybiztonsági tevékenységre módosították, de csak fél évre, mert annak letelte után előbb jött az egyéb, máshová nem sorolt gép, berendezés nagykereskedelme, mindössze egy napig, majd a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység, két és fél hétig. Hogy aztán visszataláljon a cég a kaptafához, a háztartási cikkek nagykereskedelméhez, vagyis – mint már említettük – a katonai és rendvédelmi termékek értékesítéséhez.
A Milipol 2017 decemberében került még inkább az érdeklődés középpontjába, annak köszönhetően, hogy Székely a 10 millió forint névértékű – ám a cég év végi saját tőkéje alapján 2,66 milliárd forintot ért – részvényei többségét Ecsedi Ferencnek adta el. Utóbbi ugyanis immár évtizedek óta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója bizalmi emberének, tanácsadójának számít, a bankcsoport több cégében is vezető szerepet töltött be és tölt be most is.
Honlapja szerint a Milipol 2018-ra a rendvédelmi és katonai eszközök és szolgáltatások terén a magyar piac legjelentősebb magánkézben lévő beszállítójává vált. Az utóbbi években a Milipol rendszeresen tarolt a közbeszerzési tendereken. Íme néhány példa az elnyert megbízásaiból:
- az Országos Rendőr-főkapitányság 2017-ben összesen 4 milliárd forint értékben rendelt tőle hőkamerákat és éjjellátó berendezéseket
- az Országgyűlési Őrség ruházatát, bilincseit és sokkolóit is a Milipol szállította
- az MNB Biztonsági Zrt. is e cégen keresztül 200 ezer darab lőszerrel együtt 112 Parabellum szolgálati pisztolyt vásárolt tőle
- tavaly októberben nyert el megbízást a Milipol Zrt. arra, hogy rendszeresített egyen- és társasági ruházatot szállítson az Országgyűlési Őrség részére, nettó 140 millió forintért
- tavaly novemberben a honvédségnek adott el 40 millió darab lőszert, 2 milliárd forintért
- ez év elején több mint 59 millió forintért vett a Milipoltól két új bombaruhát és kiegészítőket (sisakot, légzőkészüléket, csizmákat) a Készenléti Rendőrség.
Nem csoda, hogy a zsíros megrendelések eredményeként a Milipol az utóbbi években – egy 2018-as megtorpanás kivétel – jelentős árbevételre tett szert, amelyet viszonylag nagy forgalomarányos nyereség kísért. Az viszont talány, hogyan sikerült pont a 2020-as, immár a Covid által csaknem teljes mértékben terhelt évben produkálni az elmúlt fél évtized legjobb teljesítményét.
E diadalmenetbe piszkított bele tavaly szeptemberben az, hogy a Milipolt tiltott összejátszás gyanúja miatt diszkvalifikálta a Védelmi Beszerzési Ügynökség. Hiába adta ugyanis a legjobb ajánlatot a 9 milliméteres parabellum-lőszerek vásárlására indított eljárásban, az ügynökség árkartellt kiáltott, miután úgy ítélte meg, hogy az árakat egyeztette egy másik, az eljárásban résztvevő céggel – amelynek alapítója a Milipol vezetőinek egyike –, hogy megszerezhesse az üzletet.
Nem tudni, ezért döntött-e úgy a Milipol két tulajdonosa, Ecsedi és Székely, hogy megválnak az „aranytojást tojó” cégüktől. Hogy bizonyosságot szerezzünk, megkerestük a Milipolt, hogy rajtuk keresztül megérdeklődjük, mi vitte rá a részvényeseket az eladásra. Ám azt a választ kaptuk a cég vezérigazgatójától, Pató Anikótól, hogy „nem kívánunk nyilatkozni, az ügyletet üzleti titokként kezeljük”.
A Milipol leendő új tulajdonosa abszolút szakmai befektetőnek tekinthető. A Techimpex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2016 júniusától tevékenykedik, akkor „bújt” a több mint két és fél évtizedes előélet után végelszámolási eljárás alá került Indit-Trade Ipari és Kereskedelmi Kft. bőrébe. 2017 júniusában a Honvédelmi Minisztérium egyik cége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HMEI) vált a Techimpex egyedüli tulajdonosává.
Nagyon is jól jöhet a HM-nek a Milipol, mivel hozzá képest a fő tevékenységeként gépek, berendezések nagykereskedelmével foglalkozó Techimpex jóval gyengébben muzsikált, forgalma nagyságrenddel elmarad a Milipolétól. Igaz, a 2017-es jó kezdést követő hatalmas zuhanórepülése 2020-ban megállt, olyannyira, hogy a cégnek sikerült még a három évvel korábbit is lepipáló, közel 1 milliárd forintot megközelítő forgalomra szert tennie, ami szinte kizárólag exportértékesítésnek köszönhető – derül ki a Techimpex napokban közzétett tavalyi éves beszámolójának kiegészítő mellékletéből. Hogy mivel sikerült ekkorát hasítania a cégnek a koronavírus-járvány kellős közepén, az a Milipolhoz hasonlóan, e cégnél sem derült ki.
Természetesen megkérdeztük a HM-et is arról, miért döntöttek úgy, hogy megvásárolják a Milipolt és mik a terveik, de több napja nem kaptunk választ, amint ez megérkezik, azt közöljük. Így csak abból következtethetünk, hogy a honvédelmi tárcánál nagy fantáziát láthatnak a Milipol-üzletben, hogy március közepén 6,75 milliárd forintot tettek a Techimpexbe, ebből 1 millió forinttal megemelkedett a kft törzstőkéje, 4 millióra, a további 6 milliárd 749 millió pedig a tőketartalékba került.
A brit terrorelhárítás szerint nincs bizonyíték rá, hogy a férfi valaha is a Wagner-csoport zsoldosa lett volna, de terrorizmus támogatásáért elítélték. 
