Bár az MNB szerint egyszeri sokkot okoz az infláció emelkedése 2021-ben, Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője mai sajtótájékoztatóján azt mondta, lát jelentősen (és tartósabban) felfelé mutató kockázatokat, ezért 2021 második felében és az év egészében is 4 százalék felett lehet az átlagos pénzromlás. Ez pedig a monetáris politikát is lépésre készteti, s ennek már az első jelei is látszódnak: az MNB megnyilatkozásai az utóbbi időben "héjábbá" váltak. (Akkor szokták mondani egy jegybankról, hogy héja, ha szigorú monetáris politikát folytat, lazítás esetén pedig galambként aposztrofálják.)
Trippon szerint rövid távon nincs tér a jegybanki lazításra, ezért nem is számít a 0,6 százalékos alapkamat és a 0,75 százalékos egyhetes betéti kamat közötti rés szűkítésére, már csak azért sem, mert ez az MNB hitelességet is ronthatja. "Kamatemelésre pedig akkor kerülhetne sor, ha a forint elkezdene „vadul” gyengülni" – mutatott rá.
Ami az árfolyamot illeti, a CIB vezető elemzője saját bevallása szerint az előrejelzése "emberemlékezet óta nem változott". Eszerint 355-365 forintos eurókurzust vár, ezen belül is inkább 355-360 közöttit. Az inflációs és a pénzügyi stabilitási kockázat miatt úgy véli, az MNB a 370-es szint felett már beavatkozna. Ami pedig az ellenkező irányt illeti, amennyiben magas szinten marad az infláció és a várakozások is stabil szinten maradnak, akkor szerinte Matolcsy Györgyék csak az árfolyammal operálhatnak – ebben az esetben 355 forint alá engedhetik az euróárfolyamot.
Az idén eddig a kötvényhozamok első negyedévi megugrása volt a legizgalmasabb, a hazai tízéves hozam az év eleji 2 százalék körüli szintről mára 2,7-2,8 százalékra ment fel. Ebben a külső mellett egy belső tényező is közrejátszott – hívta fel a figyelmet a CIB vezető elemzője, nevezetesen az ÁKK "orrnehéz" kibocsátása, vagyis az, hogy az év egészét tekintve, időarányosan több állampapírt dobott a piacra. Szerinte a korábbiakkal ellentétben most az a cél, hogy a magyar hozamok ne emelkedjenek nagyobb arányban, mint a külföldiek, s úgy véli, a hazai tízéves hozam 2021 végén a jelenlegihez hasonló szinten, 2,7-2,9 százalék között lehet. Trippon ugyanakkor nem zárta ki, hogy ha a piaci feltételek kedvezőek lesznek, akkor az állam devizakötvényeket is értékesíthet.
Az első negyedév hazai gazdasági teljesítményére is rányomta bélyegét a pandémia, a második félévtől azonban elindulhat a fokozatos kilábalás, amely az év közepétől válthat magasabb tempóra. Szerinte európai összehasonlításban az ország kifejezetten jól áll az oltások terén, így a fokozatos gazdasági nyitás valamivel korábban elindulhatott, mint a legtöbb EU-s országban.
„Természetesen a kilátásokat továbbra is a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi, de ha a következő hónapokban nem érkezik újabb járványhullám, az év egészében 4-5 százalék közötti növekedési ütemet várunk. 2022-ben pedig – elsősorban a rendelkezésre álló európai uniós források intenzív felhasználásának köszönhetően – tovább gyorsulhat a gazdaság” – tette hozzá Trippon.
Úgy véli, a gazdasági kilábalás előrehaladtával párhuzamosan a munkaerőpiacon is megindulhat a helyreállítás, aminek első jeleit látta a márciusi KSH-adatokban is. Ezek a számok megerősítik, hogy a járvány harmadik hulláma sokkal kevésbé ütötte meg a munkaerőpiacot, mint az első hullám: ennek a CIB elemzője szerint elsősorban az az oka, hogy a gazdaság egyrészt részben alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, másrészt a második és harmadik hullám alatt a korlátozó intézkedések is kevésbé voltak szigorúak. Ugyanakkor a hivatalos statisztikák számbavételi problémák és módszertani okok miatt még mindig a valóságosnál jobb képet festenek a munkaerőpiaci helyzetről, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában szereplő álláskeresőkkel kalkulálva a KSH 4 százalékos értékével szemben még mindig 6 százalék feletti, „számított” munkanélküliségi ráta adódik.
A gazdaság újranyitása és szezonális okok miatt a következő hónapokban tovább javulhat a munkaerőpiaci helyzet: az EU-s országok nyitásával párhuzamosan a külföldön dolgozók egy része is visszatérhet külföldi munkahelyére, de az elsődleges munkaerőpiacon is nőhet a foglalkoztatottak száma. Sőt, a korlátozások által legdrasztikusabban sújtott és most újranyitó ágazatokban – szállodaipar, vendéglátás – akár már rövid távon is munkaerőhiány alakulhat ki. „Ha a korlátozások feloldása tartósnak bizonyul, a munkanélküliségi ráta a tavaszi hónapokban tetőzhet, és az év további részében fokozatosan tovább javulhat. Ebben az esetben az éves átlagos munkanélküliségi ráta alacsonyabb lehet, mint a jelenlegi 4,5 százalékos prognózisunk” – emelte ki a vezető elemző.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
