Jól kezdte a 2021-es évet az Erste Bank – kezdte az osztrák Erste Group 70, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, illetve a magyar állam 15-15 százalékos tulajdonában lévő hitelintézet elnök-vezérigazgatója, Jelasity Radován az első negyedévet értékelő sajtótájékoztatót. A bank 15,1 milliárd forintos első háromhavi adózott nyeresége közel négyszerese lett az előző év azonos időszakáénak.

Ez a növekedés alapvetően annak köszönhető, hogy míg a működési bevételek 24,1 százalékkal lettek magasabbak 2021 első negyedévében, mint a 2020-asban, addig a kiadások csak 6,3 százalékkal. A pluszbevételek több mint fele egyszeri tételeknek köszönhető, ilyen például a tőzsdei tranakciókból származó közel 2 milliárd forint, miután – ahogy Jelasity Radován fogalmazott – a magyarok ismét felfedezték a börzét.

Az új hitelek kihelyezése a lakossági és a vállalati szegmensben is lassult tavalyhoz képest, habár a hitelállományok a moratórium, a babaváró hitel és az NHP Hajrá hatására nőttek. Az Erste hitelállománya egy év alatt 6 százalékkal bővült, 1822 milliárd forintra, ennek többségét a lakossági tette ki (1041 milliárdot), a vállalati 781 milliárdra rúgott 2021 március végén. 

A betétállomány a hitelállománynál sokkal jobban bővült, annak hatására, hogy a moratórium miatt több pénz maradt az ügyfeleknél, miközben a járvány miatti korlátozások nyomán visszafogták a fogyasztásukat. A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – egy év alatt, idén március végére 24 százalékkal, 3867 milliárd forintra nőtt, ezen belül a befektetések aránya 59 százalék volt. A lakossági fogyasztás visszaesése miatt keletkezett megtakarítások a korábbiaknál nagyobb arányban áramlottak értékpapír-befektetésbe – erősítette meg Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója a Jelasity Radován által említetteket.

A lakossági területen az új kihelyezések értéke 18 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, mivel a tavalyi első negyedévben még kevéssé voltak érezhetőek a koronavírus-járvány gazdasági hatásai – ismertette Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. Ezen belül a jelzáloghiteleknél az újonnan folyósított hitelek értéke 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az otthonfelújítási hitel bevezetésének is köszönhetően. A fogyasztási típusú kölcsönöknél a Babaváró hitel nagyrészt kompenzálta a személyi kölcsönöknél tapasztalt – a járvány számlájára írható – elmaradást a folyósításban, az új kihelyezés azonban összességében így is 29 százalékkal csökkent az egy évvel korábbival összevetve. A kisvállalkozók esetében az új kihelyezés 39 százalékos növekedést mutat éves összehasonlításban, ami jól mutatja, hogy a jelenlegi, vírusválságos időszakban sem adják fel, és hisznek magukban.

A vállalati üzletágban a hitelállomány 4 százalékkal 781 milliárd forintra csökkent. Az Erste aktívan vesz részt az NHP Hajrá programban: 2021 március végéig 120 milliárd forint értékben kötött hitel- vagy lízingszerződést. A bank a Nemzeti Kötvényprogramban is jelentős szereplő, tizenegy jegyzést bonyolított összesen több mint 33 milliárd forint értékben – tette hozzá Szabados Richárd, a bank vállalati üzletágának vezetője.

A hitelállomány továbbra is jó minőségűnek mutatkozik, a nem teljesítő ráta 3,7 százalék volt március végén, szemben az egy évvel korábbi 2,1 százalékkal, miközben a vállalati hiteleknek már csupán a negyede vesz részt a moratóriumban. Az Erste vállalati ügyfelei likviditási szempontból is felkészültek a pandémiás helyzettel járó gazdasági nehézségekre: a vállalati betétállomány 34 százalékkal haladta meg a tavaly március végit, míg a tranzakciós forgalom 15 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

A kis- és középvállalkozások (kkv) esetében a hitelállomány egy év alatt 13 százalékkal gyarapodott annak köszönhetően, hogy a kkv-szegmensben az ügyfél-elégedettségi mutatóban továbbra is piacvezető az Erste. A kereskedelmi célú ingatlanoknál ugyanakkor a hitelállomány 6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg a nagyvállalatok és önkormányzatok esetében 16 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakával összevetve.

A mostani állapot szerint 2021. június 30-án kifutó törlesztési moratórium miatt az ügyfeleknek tavaly márciustól nem kellett kamatot fizetnie. Ezeket a bankok – így az Erste is – 2021-től a lejárat végéig számolja fel, emiatt mesterségesen magasabb lesz a kamatbevételük, hívta fel a figyelmet Jelasity Radován.