Mi történik a hazai önsegélyező pénztárakkal?

Február elején tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy a „vizsgálata befejezéséig vagy az intézmény már elhatározott beolvadásáig, de legfeljebb négy hónapra felügyeleti biztosként rendelte ki a PSFN-t a Tempo Egészség- és Önsegélyező Pénztárhoz. A felügyeleti biztos a beolvadási folyamatot segítve észszerűsíti a pénztár működési kiadásait, továbbá gondoskodik a gazdálkodási és könyvviteli nyilvántartások szabályos vezetéséről, valamint a megbízható felügyeleti adatszolgáltatásról.” (A PSFN-ről annyit kell tudni, hogy a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. rövidítése és az MNB százszázalékos tulajdonában lévő intézményként kizárólagos jogkörrel végzi a pénzügyi szervezetek fel-, illetve végelszámolását.)

Tavaly december közepén pedig azt kürtölte világgá a PSFN, hogy a Debreceni Törvényszék jogerős végzésével megszüntette a Família Önsegélyező Pénztárt, miután befejezte az annak adóssága miatt kezdeményezett felszámolási eljárást. Egyúttal a Nyíregyházi Törvényszék hivatalból elrendelte a Família törlését a civil szervezetek nyilvántartásából.

Ez azóta meg is történt, így ismét eggyel csökkent a hazai önsegélyező pénztárak tábora. Azért ismét, mert a Famíliával együtt 2018 novembere és 2020 júliusa között immár öt pénztár dobta be a törülközőt. S nemcsak azért nincs még vége e tendenciának, mert – mint bevezetőnkben említettük – a Tempo sorsa még bizonytalan, hanem azért sem, mert egy további kieső személye már most biztos: a koronavírus-járvány kapcsán a szokásosnál is jobban reflektorfénybe került Magyar Orvosi Kamara (MOK) önsegélyező pénztára jelenleg végelszámolás alatt áll. 

Ennek okáról megkérdeztük a MOK-ot, amelytől azt a választ kaptuk, hogy – idézzük – „a Magyar Orvosi Kamara együttműködései, szerkezete az új elnökség belépésével megváltozott, ezzel kapcsolatos ez a változás is. A Magyar Orvosi Kamara erről a kérdésről bővebben nem kíván nyilatkozni”. (A szóban forgó változásokra 2019 decemberében került sor, amikor is személycsere történt a testület élén: Éger István helyett Kincses Gyula lett a MOK elnöke.) 

Jelenleg még az MNB 13 egészség- és önsegélyező, valamint 3 önkéntes önsegélyező pénztárt tart nyilván, miután a jegybank engedélye szükséges a pénztárak tevékenységének megkezdéséhez. Ha azonban a MOK önsegélyező pénztára és esetleg a Tempo is kiáll a sorból, akkor már csak 14 ilyen intézmény marad.

Érdemes definiálni a nyugdíj- és egészségpénztárak mellett talán kevésbé ismert önsegélyező pénztárakat. Ezek az önkéntes pénztárak fajtái, melyek célja ugyancsak az öngondoskodás erősítése. Míg azonban az egészségpénztárak – nevükhöz hűen – egészségügyi termékek és szolgáltatások igénybevételét finanszírozzák, addig az önsegélyező pénztárakban összegyűlt összegeket egyéb célokra lehet felhasználni. Mint például:

• lakáscélú jelzáloghitel törlesztése, 
• szülési segély, 
• gyermeknevelési támogatás,
• beiskolázási támogatás,
• felsőoktatási költségtérítés,
• munkanélküliek támogatása,
• rokkantsági és baleseti járadék. 

Az önsegélyező pénztári számlánkra három forrásból érkezhet pénz: 

1. egyénileg, 
2. munkáltatóktól
3. az egyenes ági rokonoktól.

Az egyéni és a munkáltatói befizetések után is jár a 20 százalékos, maximum évi 150 ezer forint visszatérítés a személyi jövedelemadónkból – igaz, ez a 150 ezer forint a három önkéntes pénztári szolgáltatásra (nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár) együttesen vonatkozik. A negyedévente jóváírt hozam a többi pénztári formához hasonlóan itt is a számlán lévő, még fel nem használt megtakarításokra jár. Mint ahogy az önsegélyező pénztár működési költségét is a befizetésekből vonják le, ennek összege az egyes pénztáraktól és a befizetett összeg nagyságától függően 4-8 százalék között szóródik. Minél nagyobb összeget fizetünk be, annál kevesebb a levonás.

Gondoltuk, utánanézünk, mi lehet az oka a nyugdíjpénztárak árnyékában talán kevesebb figyelmet kapott öngondoskodási formák, az önsegélyező pénztárak számának csökkenésének. Talán nem annyira vonzóak, mint a többi pénztári forma? Megkerestük tehát az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségét (ÖPOSZ).

Mint a szövetség válaszából kiderült, a történésekből adódó következtetésekkel szemben pont fordított a helyzet. Tapasztalataik szerint ugyanis az önsegélyező pénztári szolgáltatások népszerűsége folyamatosan emelkedik, ahogy fogalmaztak: az elmúlt egy év ismét megmutatta, hogy a lakosság bízik és támaszkodik az önkéntes pénztárakra. Az ÖPOSZ-tagsággal rendelkező hazai egészség- és önsegélyező pénztárak taglétszáma 2,45, míg a tagdíjbevételeik 4,74 százalékkal bővültek az elmúlt egy évben (fontos figyelembe venni, hogy ebben az összegben a kizárólag egészségpénztári szolgáltatást nyújtó pénztárak eredményei is benne vannak). 

Az is a pénztárak növekvő jelentőségét mutatja a szövetség szerint, hogy 2020 negyedik negyedévében a pénztártagok 10 százalékkal többet fordítottak a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztésének támogatására, mint 2019 azonos időszakában. S az ÖPOSZ-nál arra számítanak, hogy ez az emelkedő trend a következő években folytatódni fog, és az önsegélyező pénztárak az öngondoskodás fontos elemeivé válnak.

Arra a kérdésre, hogy akkor mégis minek tulajdonítható, hogy az utóbbi időben több önsegélyező pénztár is vég-, illetve felszámolás alá került, az ÖPOSZ fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy „az elmúlt évek során a Pénztárszövetség egyetlen tagja sem szűnt meg vég- vagy felszámolás útján”. S ez a mérleg a MOK és a Tempo piacról való kivezetésével sem fog romlani, mivel egyikük sem tagja az ÖPOSZ-nak, amely a 16, jelenleg még MNB-engedéllyel rendelkező pénztár közül 11-et tudhat a soraiban. A szövetségi tagság ugyanis egyetlen intézmény számára sem kötelező, hanem csak egy lehetőség. Sok kisebb pénztár speciális feladatokat lát el, így nem tartja fontosnak, hogy zárt céljai megvalósításához éljen a Pénztárszövetség által nyújtotta előnyökkel – mutattak rá az ÖPOSZ-nál, amely (tag és vagyon tekintetében) az egészség- és önsegélyező pénztárak 90 százalékát képviseli.

Pénztári tapasztalatok

A 11 ÖPOSZ-tag önsegélyező pénztár közül kettőt – a 286 ezer taggal rendelkező OTP Országos Egészség- és Önsegélyező Pénztárat és a 205 ezer fős MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztárat – kértünk meg arra, hogy válaszoljanak a kérdéseinkre. 

Mennyire váltak be a pénztár létrehozásával kapcsolatos várakozásaik?

OTP: tagjaik évről évre, folyamatosan egyre több önsegélyező szolgáltatást vesznek igénybe: 2020-ban például az igénylések összege 23, míg az igénybe vett szolgáltatásoké 70 százalékkal bővült 2019-hez képest. 

MKB: teljes mértékben bejöttek a várakozásaik. Az egészség- és önsegélyező forma elsősorban azért jelent(ett) kedvező változást a pénztártagok számára, mert egy teljeskörű, széles szolgáltatási palettát érnek el. Az egyéni számlán felhalmozott megtakarításaikat nem csupán a „klasszikus” egészséggel közvetlenül összefüggő termékekre és szolgáltatásokra, például orvosi vizsgálatokra, szűrésekre és gyógyszerre, termékekre költhetik, de számos, szinte minden élethelyzetre megoldást kínáló támogatást is elérnek a legalább 180 napos, vagy szja-visszatérítéssel feltöltött egyéni számlaegyenlegük terhére.

A tagi számlákra történő befizetések hány százalékát teljesítik a tagok, egyénileg (egyáltalán ők élnek e lehetőséggel)?

OTP: az összes befizetés mintegy 80 százalékát teszik ki az egyéni befizetések, a többi a munkáltatóktól érkezik. Ugyanakkor a tavalyi év egyik fontos eredménye volt, hogy a munkáltatói befizetések összege a 2019-essel azonos szinten maradt. Az egyéni befizetések 2019-ről 2020-ra több mint tíz százalékkal nőttek, ami a bank értékelése szerint nagyon szép eredmény, különös tekintettel a Covid kapcsán kialakult helyzetre.

MKB: a tagdíjbevételek 85 százaléka egyéni befizetés, míg a többi munkáltatóktól tagdíjhozzájárulása volt tavaly. Ez utóbbi előnye továbbra is az, hogy az egészségpénztárba egyénileg és a munkáltató által befizetett tagdíjak 20 százalékát, maximum 150 ezer forintot, lehet visszaigényelni az adóból. A nyugdíj és egészségpénztár után együttesen él a 150 ezer forintos korlát. Aki másféle adókedvezményre jogosító megtakarítással is rendelkezik, annak az együttes kerete ezekre a termékekre 280 ezer forint.

Jellemzően milyen célokra fordítják a tagok a számlájukon lévő összegeket?

OTP: a három legnépszerűbb felhasználási cél: a gyógyszervásárlás, a magánegészségügyi szolgáltatások finanszírozása, illetve a gyógyászati segédeszközök vásárlása. Az elmúlt években a legdinamikusabban a magán egészségügyi szolgáltatások igénylése nőtt, de emellett rendkívül gyorsan bővül az önsegélyező szolgáltatásoké is, különös tekintettel a lakáshitel-támogatásra, valamint a gyermekkel kapcsolatos ellátásokra.

MKB: 2020-ban 2,5 millió alkalommal finanszírozták a tagok a pénztári számlájukról a szolgáltatásokat, ami mindössze 4 százalékkal marad el az egy évvel korábbi igénybevételtől. A legnépszerűbbek évek óta a közvetlenül az egészség megőrzését és visszanyerését lehetővé tevő, MKB Egészségkártyával egyszerűen finanszírozható gyógyszertári, gyógyászati termékek elszámolása. A világjárvány hatására érezhetően felerősödött az érdeklődés a védekezéshez köthető termékek és szolgáltatások iránt is, de összességében a felhasználási arányokat nem billentette el ez a típusú (tesztek, maszkok, legújabban pedig post-covid szűrések iránti) érdeklődés. 

Az egyes szolgáltatás-típusokon belül a gyermekekkel összefüggő önsegélyező szolgáltatások voltak a legnépszerűbbek, hiszen ezek igénybevétele az előző évhez képest 16 százalékkal nőtt 2020-ban. Az a hitelmoratóriumnak tudható be, hogy a lakáscélú jelzáloghitel törlesztésekre vonatkozó tagi igény 13 százalékkal esett vissza, de számos pénztártag a moratórium mellett is – pénztári számláról fizetett kiegészítéssel – láthatóan folytatta a hiteltörlesztést.

A Covid hatására nagyobb mértékben nyúltak a tagok a számláikon lévő megtakarításaikhoz?

OTP: az első veszélyhelyzet márciusi kihirdetését követő két hónapban azt tapasztaltuk, hogy a pénztártagjaink a korábbi évekhez megszokotthoz képest többet vásároltak gyógyszertárakban, többet költöttek el magánegészségügyi szolgáltatásokra. Ez a trend az év későbbi szakaszában kiegyenlítődött. Emellett a befizetések alapján ma már világos, hogy a tagok bíznak a pénztárban, hiszen éves szinten mintegy 10 százalékkal nőtt az egyéni befizetések összege. 

MKB: 2020-ban az egyéni számlákról szolgáltatásokra kifizetett összeg éves szinten 8, míg az igénybevételek darabszáma 4 százalékkal mérséklődött. Az egyéni számlán levő átlagos pénztártagi vagyon viszont a 2019-es év záró adatához képest 5 százalékkal, fejenként közel 75 ezer forintra emelkedett.

Természetesen a tagokat talán leginkább érdeklő témára is rákérdeztünk, nevezetesen, hogy mekkora volt az önsegélyező pénztárak hozama 2019-ben és 2020-ban. Erre az OTP nem válaszolt. Az MKB már annál inkább: mint elmondták, a nehéz gazdasági helyzet ellenére a pénztár 2020-ban 1,2 százalékkal tudta gyarapítani a pénztártagok elsősorban magyar állampapírokban fialtatott megtakarításait.

A cikkünk elején feltett kérdésre tehát az a válasz, hogy még messze nincs vége az önsegélyező pénztáraknak, azok továbbra is hasznos formái lehetnek az öngondoskodásra költeni tudóknak. Az utóbbi évek folyamatai inkább egyfajta piactisztulásra, koncentrációra utalnak, amely eredményeként kevesebb pénztár szolgáltatásai közül lehet válogatni.