Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
11p

Miért állhatott be a Tisza és a Fidesz közötti különbség?
Ki nyerhet az adók körüli politikai viharon?
Mi lesz az átláthatósági törvényből?

Online Klasszis Klub élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves szociológust!

2025. szeptember 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az utóbbi években több hazai önsegélyező pénztár is lehúzta a rolót. S már biztos, hogy az öngondoskodási formák között talán kevésbé ismert – mondhatni, a nyugdíj- és egészségpénztárak „árnyékában megbújó” – intézmények közül hamarosan újabb hagyja el a piacot, méghozzá az, amelyet a koronavírus-járvány kapcsán a szokásosnál is jobban reflektorfénybe került Magyar Orvosi Kamara (MOK) alapított, s most végelszámolás alatt áll. Utánajártunk, mi állhat e piaci tendencia mögött.

Február elején tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy a „vizsgálata befejezéséig vagy az intézmény már elhatározott beolvadásáig, de legfeljebb négy hónapra felügyeleti biztosként rendelte ki a PSFN-t a Tempo Egészség- és Önsegélyező Pénztárhoz. A felügyeleti biztos a beolvadási folyamatot segítve észszerűsíti a pénztár működési kiadásait, továbbá gondoskodik a gazdálkodási és könyvviteli nyilvántartások szabályos vezetéséről, valamint a megbízható felügyeleti adatszolgáltatásról.” (A PSFN-ről annyit kell tudni, hogy a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. rövidítése és az MNB százszázalékos tulajdonában lévő intézményként kizárólagos jogkörrel végzi a pénzügyi szervezetek fel-, illetve végelszámolását.)

Van jövője az önsegélyező pénztáraknak. Fotó: depositphotos
Van jövője az önsegélyező pénztáraknak. Fotó: depositphotos

Tavaly december közepén pedig azt kürtölte világgá a PSFN, hogy a Debreceni Törvényszék jogerős végzésével megszüntette a Família Önsegélyező Pénztárt, miután befejezte az annak adóssága miatt kezdeményezett felszámolási eljárást. Egyúttal a Nyíregyházi Törvényszék hivatalból elrendelte a Família törlését a civil szervezetek nyilvántartásából.

Ez azóta meg is történt, így ismét eggyel csökkent a hazai önsegélyező pénztárak tábora. Azért ismét, mert a Famíliával együtt 2018 novembere és 2020 júliusa között immár öt pénztár dobta be a törülközőt. S nemcsak azért nincs még vége e tendenciának, mert – mint bevezetőnkben említettük – a Tempo sorsa még bizonytalan, hanem azért sem, mert egy további kieső személye már most biztos: a koronavírus-járvány kapcsán a szokásosnál is jobban reflektorfénybe került Magyar Orvosi Kamara (MOK) önsegélyező pénztára jelenleg végelszámolás alatt áll. 

Ennek okáról megkérdeztük a MOK-ot, amelytől azt a választ kaptuk, hogy – idézzük – „a Magyar Orvosi Kamara együttműködései, szerkezete az új elnökség belépésével megváltozott, ezzel kapcsolatos ez a változás is. A Magyar Orvosi Kamara erről a kérdésről bővebben nem kíván nyilatkozni”. (A szóban forgó változásokra 2019 decemberében került sor, amikor is személycsere történt a testület élén: Éger István helyett Kincses Gyula lett a MOK elnöke.) 

Jelenleg még az MNB 13 egészség- és önsegélyező, valamint 3 önkéntes önsegélyező pénztárt tart nyilván, miután a jegybank engedélye szükséges a pénztárak tevékenységének megkezdéséhez. Ha azonban a MOK önsegélyező pénztára és esetleg a Tempo is kiáll a sorból, akkor már csak 14 ilyen intézmény marad.

Érdemes definiálni a nyugdíj- és egészségpénztárak mellett talán kevésbé ismert önsegélyező pénztárakat. Ezek az önkéntes pénztárak fajtái, melyek célja ugyancsak az öngondoskodás erősítése. Míg azonban az egészségpénztárak – nevükhöz hűen – egészségügyi termékek és szolgáltatások igénybevételét finanszírozzák, addig az önsegélyező pénztárakban összegyűlt összegeket egyéb célokra lehet felhasználni. Mint például:

  • lakáscélú jelzáloghitel törlesztése, 
  • szülési segély, 
  • gyermeknevelési támogatás,
  • beiskolázási támogatás,
  • felsőoktatási költségtérítés,
  • munkanélküliek támogatása,
  • rokkantsági és baleseti járadék. 

Az önsegélyező pénztári számlánkra három forrásból érkezhet pénz: 

  1. egyénileg, 
  2. munkáltatóktól
  3. az egyenes ági rokonoktól.

Az egyéni és a munkáltatói befizetések után is jár a 20 százalékos, maximum évi 150 ezer forint visszatérítés a személyi jövedelemadónkból – igaz, ez a 150 ezer forint a három önkéntes pénztári szolgáltatásra (nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár) együttesen vonatkozik. A negyedévente jóváírt hozam a többi pénztári formához hasonlóan itt is a számlán lévő, még fel nem használt megtakarításokra jár. Mint ahogy az önsegélyező pénztár működési költségét is a befizetésekből vonják le, ennek összege az egyes pénztáraktól és a befizetett összeg nagyságától függően 4-8 százalék között szóródik. Minél nagyobb összeget fizetünk be, annál kevesebb a levonás.

Gondoltuk, utánanézünk, mi lehet az oka a nyugdíjpénztárak árnyékában talán kevesebb figyelmet kapott öngondoskodási formák, az önsegélyező pénztárak számának csökkenésének. Talán nem annyira vonzóak, mint a többi pénztári forma? Megkerestük tehát az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségét (ÖPOSZ).

Mint a szövetség válaszából kiderült, a történésekből adódó következtetésekkel szemben pont fordított a helyzet. Tapasztalataik szerint ugyanis az önsegélyező pénztári szolgáltatások népszerűsége folyamatosan emelkedik, ahogy fogalmaztak: az elmúlt egy év ismét megmutatta, hogy a lakosság bízik és támaszkodik az önkéntes pénztárakra. Az ÖPOSZ-tagsággal rendelkező hazai egészség- és önsegélyező pénztárak taglétszáma 2,45, míg a tagdíjbevételeik 4,74 százalékkal bővültek az elmúlt egy évben (fontos figyelembe venni, hogy ebben az összegben a kizárólag egészségpénztári szolgáltatást nyújtó pénztárak eredményei is benne vannak). 

Az is a pénztárak növekvő jelentőségét mutatja a szövetség szerint, hogy 2020 negyedik negyedévében a pénztártagok 10 százalékkal többet fordítottak a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztésének támogatására, mint 2019 azonos időszakában. S az ÖPOSZ-nál arra számítanak, hogy ez az emelkedő trend a következő években folytatódni fog, és az önsegélyező pénztárak az öngondoskodás fontos elemeivé válnak.

Arra a kérdésre, hogy akkor mégis minek tulajdonítható, hogy az utóbbi időben több önsegélyező pénztár is vég-, illetve felszámolás alá került, az ÖPOSZ fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy „az elmúlt évek során a Pénztárszövetség egyetlen tagja sem szűnt meg vég- vagy felszámolás útján”. S ez a mérleg a MOK és a Tempo piacról való kivezetésével sem fog romlani, mivel egyikük sem tagja az ÖPOSZ-nak, amely a 16, jelenleg még MNB-engedéllyel rendelkező pénztár közül 11-et tudhat a soraiban. A szövetségi tagság ugyanis egyetlen intézmény számára sem kötelező, hanem csak egy lehetőség. Sok kisebb pénztár speciális feladatokat lát el, így nem tartja fontosnak, hogy zárt céljai megvalósításához éljen a Pénztárszövetség által nyújtotta előnyökkel – mutattak rá az ÖPOSZ-nál, amely (tag és vagyon tekintetében) az egészség- és önsegélyező pénztárak 90 százalékát képviseli.

Pénztári tapasztalatok

A 11 ÖPOSZ-tag önsegélyező pénztár közül kettőt – a 286 ezer taggal rendelkező OTP Országos Egészség- és Önsegélyező Pénztárat és a 205 ezer fős MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztárat – kértünk meg arra, hogy válaszoljanak a kérdéseinkre. 

Mennyire váltak be a pénztár létrehozásával kapcsolatos várakozásaik?

OTP: tagjaik évről évre, folyamatosan egyre több önsegélyező szolgáltatást vesznek igénybe: 2020-ban például az igénylések összege 23, míg az igénybe vett szolgáltatásoké 70 százalékkal bővült 2019-hez képest. 

MKB: teljes mértékben bejöttek a várakozásaik. Az egészség- és önsegélyező forma elsősorban azért jelent(ett) kedvező változást a pénztártagok számára, mert egy teljeskörű, széles szolgáltatási palettát érnek el. Az egyéni számlán felhalmozott megtakarításaikat nem csupán a „klasszikus” egészséggel közvetlenül összefüggő termékekre és szolgáltatásokra, például orvosi vizsgálatokra, szűrésekre és gyógyszerre, termékekre költhetik, de számos, szinte minden élethelyzetre megoldást kínáló támogatást is elérnek a legalább 180 napos, vagy szja-visszatérítéssel feltöltött egyéni számlaegyenlegük terhére.

A tagi számlákra történő befizetések hány százalékát teljesítik a tagok, egyénileg (egyáltalán ők élnek e lehetőséggel)?

OTP: az összes befizetés mintegy 80 százalékát teszik ki az egyéni befizetések, a többi a munkáltatóktól érkezik. Ugyanakkor a tavalyi év egyik fontos eredménye volt, hogy a munkáltatói befizetések összege a 2019-essel azonos szinten maradt. Az egyéni befizetések 2019-ről 2020-ra több mint tíz százalékkal nőttek, ami a bank értékelése szerint nagyon szép eredmény, különös tekintettel a Covid kapcsán kialakult helyzetre.

MKB: a tagdíjbevételek 85 százaléka egyéni befizetés, míg a többi munkáltatóktól tagdíjhozzájárulása volt tavaly. Ez utóbbi előnye továbbra is az, hogy az egészségpénztárba egyénileg és a munkáltató által befizetett tagdíjak 20 százalékát, maximum 150 ezer forintot, lehet visszaigényelni az adóból. A nyugdíj és egészségpénztár után együttesen él a 150 ezer forintos korlát. Aki másféle adókedvezményre jogosító megtakarítással is rendelkezik, annak az együttes kerete ezekre a termékekre 280 ezer forint.

Jellemzően milyen célokra fordítják a tagok a számlájukon lévő összegeket?

OTP: a három legnépszerűbb felhasználási cél: a gyógyszervásárlás, a magánegészségügyi szolgáltatások finanszírozása, illetve a gyógyászati segédeszközök vásárlása. Az elmúlt években a legdinamikusabban a magán egészségügyi szolgáltatások igénylése nőtt, de emellett rendkívül gyorsan bővül az önsegélyező szolgáltatásoké is, különös tekintettel a lakáshitel-támogatásra, valamint a gyermekkel kapcsolatos ellátásokra.

MKB: 2020-ban 2,5 millió alkalommal finanszírozták a tagok a pénztári számlájukról a szolgáltatásokat, ami mindössze 4 százalékkal marad el az egy évvel korábbi igénybevételtől. A legnépszerűbbek évek óta a közvetlenül az egészség megőrzését és visszanyerését lehetővé tevő, MKB Egészségkártyával egyszerűen finanszírozható gyógyszertári, gyógyászati termékek elszámolása. A világjárvány hatására érezhetően felerősödött az érdeklődés a védekezéshez köthető termékek és szolgáltatások iránt is, de összességében a felhasználási arányokat nem billentette el ez a típusú (tesztek, maszkok, legújabban pedig post-covid szűrések iránti) érdeklődés. 

Az egyes szolgáltatás-típusokon belül a gyermekekkel összefüggő önsegélyező szolgáltatások voltak a legnépszerűbbek, hiszen ezek igénybevétele az előző évhez képest 16 százalékkal nőtt 2020-ban. Az a hitelmoratóriumnak tudható be, hogy a lakáscélú jelzáloghitel törlesztésekre vonatkozó tagi igény 13 százalékkal esett vissza, de számos pénztártag a moratórium mellett is – pénztári számláról fizetett kiegészítéssel – láthatóan folytatta a hiteltörlesztést.

A Covid hatására nagyobb mértékben nyúltak a tagok a számláikon lévő megtakarításaikhoz?

OTP: az első veszélyhelyzet márciusi kihirdetését követő két hónapban azt tapasztaltuk, hogy a pénztártagjaink a korábbi évekhez megszokotthoz képest többet vásároltak gyógyszertárakban, többet költöttek el magánegészségügyi szolgáltatásokra. Ez a trend az év későbbi szakaszában kiegyenlítődött. Emellett a befizetések alapján ma már világos, hogy a tagok bíznak a pénztárban, hiszen éves szinten mintegy 10 százalékkal nőtt az egyéni befizetések összege. 

MKB: 2020-ban az egyéni számlákról szolgáltatásokra kifizetett összeg éves szinten 8, míg az igénybevételek darabszáma 4 százalékkal mérséklődött. Az egyéni számlán levő átlagos pénztártagi vagyon viszont a 2019-es év záró adatához képest 5 százalékkal, fejenként közel 75 ezer forintra emelkedett.

Természetesen a tagokat talán leginkább érdeklő témára is rákérdeztünk, nevezetesen, hogy mekkora volt az önsegélyező pénztárak hozama 2019-ben és 2020-ban. Erre az OTP nem válaszolt. Az MKB már annál inkább: mint elmondták, a nehéz gazdasági helyzet ellenére a pénztár 2020-ban 1,2 százalékkal tudta gyarapítani a pénztártagok elsősorban magyar állampapírokban fialtatott megtakarításait.

A cikkünk elején feltett kérdésre tehát az a válasz, hogy még messze nincs vége az önsegélyező pénztáraknak, azok továbbra is hasznos formái lehetnek az öngondoskodásra költeni tudóknak. Az utóbbi évek folyamatai inkább egyfajta piactisztulásra, koncentrációra utalnak, amely eredményeként kevesebb pénztár szolgáltatásai közül lehet válogatni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Kockázatra figyelmeztetnek az Otthon Start kapcsán
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 09:04
Átlagkeresetből is felvehető a maximális hitelösszeg, de a szakértők szerint nem biztos, hogy ez jó ötlet.
Személyes pénzügyek Hogyan tervezzünk pénzügyeinkben válság idején?
PR | 2025. szeptember 17. 16:25
Az infláció és a gazdasági bizonytalanság kétségtelenül hatással van mindennapi közérzetünkre. Ebben a folyamatos változásban sokan keresik a megoldást: hogyan reagáljunk, amikor a külső körülmények egyre kiszámíthatatlanabbá válnak? Másként fogalmazva: milyen szemléletet érdemes követni pénzügyeink kezelésében válság idején?
Személyes pénzügyek Ezentúl januárban nem gazdaságos meghalni a nyugdíjasoknak
Hollós János | 2025. szeptember 17. 09:21
A kormány módosította a 13. havi nyugdíj kifizetésének szabályait. Elvileg apróság lenne a változtatás mégis legalább tízezer családot érint és felvet emberiességi aggályokat. Folytatódik laptársunk, szintén a Klasszis Média lapcsoporthoz tartozó Piac és Profit podcast sorozata, a Nyugdíjszerviz Farkas András nyugdíjszakértővel és Karácsony Mihállyal, az Országos Nyugdíjas Parlament elnökével.
Személyes pénzügyek Elkártyázzák a pénzüket a magyarok?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 08:48
Soha nem látott mértékű tartozást halmoztak fel a plasztikokkal.
Személyes pénzügyek Mire juthatunk a júliusi áltagkeresettel az Otthon Start Hilellel?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 15:58
Júliusban a bruttó átlagkereset 9 százalékkal, míg a nettó átlagkereset 9,4 százalékkal bővült az előző évhez képest. A nettó mediánérték nagyobb mértékben, 10,7 százalékkal emelkedett, míg a reálkereset 4,9 százalékkal növekedett.
Személyes pénzügyek Ettől tarthat most a kormány: veszélyben a béremelési tervek?
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 16. 06:50
Fennáll a veszélye annak, hogy a korábban vártnál jóval gyengébb idei gazdasági teljesítmény árát a legkisebb keresetűek fizetik majd meg. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók még tavaly év végén állapodtak meg egy három évre szóló minimálbér-emelési tervről, aminek a 2026-ra vonatkozó, 13 százalékos célszáma egyre kevésbé tűnik megvalósíthatónak. 
Személyes pénzügyek Megadóztatnák a magyarok a gazdagokat – új kutatás érkezett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 13. 13:06
Közzétettek egy új közvélemény-kutatást.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis – Sikeres jelentkezés!
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 10:23
A jelentkezésedet sikeresen megerősítetted, regisztrációd sikeres!
Személyes pénzügyek Benézhetünk a magyar szupergazdagok pénztárcájába – hiánypótló kutatás látott napvilágot
Gáspár András | 2025. szeptember 10. 17:14
Hiánypótló kutatás készült a hazai bizalmi vagyonkezelési piacról – kiderült, hány szereplő van, hol működik belőlük a legtöbb és milyen összetételű vagyont kezelnek. Az Apelso Wealth Management a felső tízezer vagyonáról is érdekes adatokat tett közzé.
Személyes pénzügyek Őrület, mi zajlik a lakáspiacon
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 09:09
Országosan az 50-100 millió forintos ársávba tartozó lakóingatlanok iránti kereslet 118 százalékkal, a legfeljebb 50 millió forintért eladásra szánt társaik esetében pedig bő 80 százalékos volt a keresletbővülés június vége és szeptember eleje között.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG