Kósa Lajos megmentette a Csíki Sört – írta lapunk tavaly szeptember közepén. Azt feltételezve, hogy a Fidesz alelnökének kezdeményezésére végrehajtott jogszabályváltozás segít az évek óta veszteséges Csíki Sör Magyarország Kft.-t nyereségessé tenni.
A kereskedelmi törvény szinte napra pontosan egy évvel ezelőtti módosítása megszüntette a termékek kizárólagosságát biztosító szerződéseket. Ez zöld jelzést adott annak, hogy az úgynevezett HoReCa-szektor egységeiben, azaz szállodákban, éttermekben, kocsmákban és kisvendéglőkben stb. a nagy sör- és üdítőitalgyártók mellett mások, jelesül a hazai kézművesek és a kisméretű gyártók forgalmazhassák a termékeiket.
A törvénymódosító javaslat láttán szinte mindenki meg volt győződve arról, hogy azt Kósa azért nyújtotta be, hogy így kedvezzen a 2016-ban alakult Csíki Sörnek. Ugyanakkor a jogszabályváltozás kapóra jöhetett a Pécsi Sörfőzdének is, amelynek tulajdonosai – közvetve, más cégeken keresztül – Matolcsy György jegybankelnök két unokatestvére, Szemerey Tamás Béla és Szemerey Zoltán András, valamint az utóbbi fia. S amely társaság adóoptimalizációs céllal 2019-ben zsugorította magát kisüzemi sörfőzdévé.
Csakhogy e két vállalkozás teljesen ellentétesen zárta a 2020-as évét. Míg a Pécsi Sörfőzdének sikerült megőriznie a profitabilitását, addig a Csíki Sör nemhogy csökkentette a veszteségét, hanem arra még rátett egy lapáttal. Amiből arra lehet következtetni, hogy csak a Matolcsy-unokatestvéreknek sikerült a bolti eladásokkal kompenzálniuk azt, hogy a koronavírus-járvány első és második hulláma miatt összességében több mint három hónapig zárva voltak a vendéglátóhelyek és éttermek.
De lássuk a számokat. A Csíki Sör Magyarország Zrt. tavaly csaknem 16 százalékkal kevesebb, 798,5 millió forintos nettó árbevételt ért el, mint 2019-ben, vesztesége pedig közel tíz százalékkal lett magasabb, 177,2 millió. Forgalma elsöprő része Magyarországon realizálódott, hiszen exportból mindössze 3,2 millióra tett szert a társaság.
Saját tőkéjét viszont fennállása óta először sikerült negatívból (-398,7 millióból) pozitívba fordítania, igaz, ezúttal is csak enyhén, mivel az 2020 végén alig valamennyivel haladta meg a 3 milliót. A jelentős javulás magyarázata prózai: a cég tulajdonosa, a romániai Csíkszentsimonban bejegyzett Lixid Project Srl. tavaly két lépésben jelentősen, 350 millió forinttal emelte a jegyzett tőkét. A Lixid Project fő tulajdonosa az a Lénárd András, akit kormányközeli üzletemberként tartanak számon, s tavaly hogy, hogy nem pont akkor panaszkodott a multikra, mondván, azok kiszorítják őt a szupermarketekből és az éttermekből, amikor Kósa benyújtotta a már említett törvényjavaslatát.
Ám a nagy veszteség miatt borítékolható, hogy újabb tőkerendezésre lesz szükség, hiszen a saját tőke mintegy 378 millióval marad el a jegyzett tőkétől.
„Az adatokból megállapítható, hogy a Társaság saját tőkéje 2020.12.31-én nem éri el a jegyzett tőke 50%-át. Az ügyvezető – tekintettel a PTK 3:189 § (1) bekezdés a) pontja előírására – késedelem nélkül összehívja a taggyűlést a szükséges intézkedések meghozatala céljából”
– olvasható a Csíki Sör 2020-as éves beszámolójának kiegészítő mellékletében.
A Pécsi Sörfőzde Zrt. 2020-as belföldi nettó árbevétele közel 3 milliárd forint lett, 12,11 százalékkal több az előző évinél. A vállalkozás döntő részben a belföldi piacra értékesíti termékeit. Éves beszámolójának kiegészítő mellékletében azt is rögzítik, hogy a piaci részarányuk tavaly 2,8 százalék körül alakult.
Az árbevételük – a Csíki Sörhöz hasonlóan – majdnem 100 százalékban belföldi értékesítésből származott, külföldről mindössze 7,65 millió érkezett, ebből az EU-ban 5,3 milliót, míg Fehéroroszországban 2,3 milliót kasszíroztak. Ám ez még így is előrelépés 2019-hez képest, amikor is Magyarországon kívül egyetlen litert sört sem adtak el.
Bár az üzleti tevékenységéből közel 95 milliós profitra tett szert a Pécsi Sörfőzde, a pénzügyi műveleteinek eredménye -53,2 millió lett, amire a kiegészítő mellékletben szereplő indoklás szerint leginkább az euróárfolyam évközi alakulása volt hatással: összességében több árfolyamveszteséget számolhattak el évközben, mint -nyereséget.
Így a cég adózott nyeresége 41,67 millió lett. Amely összeget a tulajdonosok bent hagyták a cégben, ennek köszönhetően a cég saját tőkéje 919,6 millióra nőtt a 2019-es 877,9 millióról. Kötelezettségei csaknem 2,4 milliárdra rúgtak, ezek durván fele-fele arányban rövid, illetve hosszú lejáratúak.
Nemcsak a bevételek mérete közötti különbségből látszik, hogy a Pécsi Sörfőzde mennyivel nagyobb a Csíki Sörnél. Hanem abból is, hogy míg a Matolcsy-unokatestvérek 2020-ban átlagban közel 115 főnek adtak munkát, amelyek többsége (68 fő) fizikai volt, addig Lénárdék mindössze 6 főt foglalkoztattak, akik kizárólag szellemiek. Míg a pécsiek összesen 513 millió forint bért és járulékot költöttek az alkalmazottjaikra, addig a csíkszentsimoniak 42 milliót. Ami azt jelenti, hogy utóbbiaknál egy főre jóval magasabb összeg, havonta 584 ezer forint esett, szemben a pécsiek 372 ezres mutatójával.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
