„Néhol még nem működött teljesen a netbank, nem voltak rendben a másodlagos azonosítók, de aztán minden a helyére került. Reggel még volt egy kis fennakadás, de hétfő délutánra már minden tökéletesen helyreállt”. Így értékelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója, Bartha Lajos napra pontosan egy éve, 2020. március 2-án az azonnali fizetési rendszer (afr) aznap éjféli elindulását, amely azzal kecsegtetett, hogy a legfeljebb 10 millió forint értékben indított utalások 5 másodpercen belül átérnek az egyik bankból a másikba.

Egy közel ötéves munka gyümölcse érett be az afr elindulásával. A Bartha Lajos irányította csapat 2015. június 26-án indítványozta Gerhardt Ferenc akkori MNB-alelnöknek, hogy Magyarországon el kellene indítani az azonnali fizetési rendszert. Erről aztán 2016. december 13-án döntött a Pénzügyi Stabilitási Tanács. Eredetileg 2019. július 1-jén lett volna a start, de mivel az addig lefolytatott tesztekből az derült ki, hogy nem mindegyik bank áll készen erre, nyolc hónappal elhalasztották az indulást.

Hogy ez indokolt volt-e, s ha igen, tényleg nyolc hónap kellett-e a sorok rendezéséhez, azt nem tudjuk megállapítani. Mindenesetre amint az indulás egy éves évfordulója kapcsán elvégzett felmérésünk mutatja, az afr sikertörténet, tényleg szupergyorsan célba érnek az A-pontból B-be indított pénzek. 

Az indulás zökkenőmentesebb volt a bankszektorban, mint arra előzetesen számítottunk, és komolyabb incidens sem történt az elmúlt egy évben, így az ügyfelek bizalma töretlen a szolgáltatásban, és egyre inkább a mindennapjaik részévé válik – tekintettek vissza lapunk érdeklődésére a Budapest Banknál. Ilyen komplex bankinformatikai alapinfrastruktúra bevezetése nemzetközi szinten is rendkívüli siker – érzékeltették a Takarékbanknál.

(S valóban, az azonnali átutalást már bevezetett országok közül az Európai Központi Bank 2019-es tanulmányában példaként említettekből Dánia 10, míg Lengyelország, Mexikó és Nagy-Britannia 15-15 másodperces sebességet garantált - a szerk.).

Az MKB Banknál pedig megkeresésünkre úgy fogalmaztak: az ügyfelek számára talán a két legnagyobb előny a munkaidőn kívüli teljesülés és a másodlagos számlaazonosítók használatából fakadó egyszerűbb használat.

A Sberbank Magyarország Zrt. szerint az afr legfőbb előnye, hogy a nap bármely szakaszában és hétvégén is lehet átutalást indítani és fogadni. Ugyanakkor a rendszer folyamatos monitorozása és az elszámolási számlák egyeztetése komoly erőforrásokat igényelt.

Az utóbbi egy év számai kétségtelenül meggyőzőek. Az azonnali átutalások 99,94 százaléka ment át 5 másodperc alatt, ezen belül közel kétharmaduk (63,64 százalék) 1 másodpercen belül – derül ki az afr indulása óta elszámolt összes átutalás adatai alapján a Giro Zrt. megbízásából készült úgynevezett vizualizációból. 

A minimális számú sikertelen utalás nagy többségének külső, nem a bankoknak felróható oka volt. Például téves, érvénytelen vagy a fogadó részéről hiányzó bankszámla-szám, más esetben az úgynevezett másodlagos azonosító (ez lehet magánszemélyeknél adószám, email-cím vagy mobilszám, a cégeknél adószám) volt hibás, de az is előfordult, hogy nem volt elég fedezet az utaláshoz, illetve, hogy az összeg átlépte az afr által megadott 10 milliós határt – sorolták a Raiffeisennél és a Takarékbanknál.

Ha már a másodlagos azonosítók szóba kerültek: azok közül elsöprő többséggel az email-címeket használjuk az azonnali átutalásokhoz, aztán a mobilszámunkat, az adószámunkat viszont alig.

Fontos hozadéka az afr-nek, hogy ezentúl akár egy szombat este 10-kor vagy vasárnap délután 2-kor indított utalás is pillanatok alatt célba ér. E hétvégi lehetőséggel sokan élnek is, az azonnali átutalások valamivel több mint egyötöde (20,24 százaléka) bonyolódott le hétvégén, értékben pedig a 19,65 százalékuk.

Ami a hétköznapokat illeti: az adatokból az is kiderül, hogy a többség a hét elején, azon belül is hétfőn intézi a pénzügyeit, aztán napról napra csökken az aktivitás, pénteken azonban ismét megélénkül. Napon belül pedig általában délelőtt szeretünk túllenni az átutalásokon, azon belül is 11 óra magasságában.

Az elmúlt egy év rekordjainak egyike 2020. október 12-én született: aznap 751 ezer darab átutalásra került sor azonnal, értékben pedig 2020. december 21-e tarolt, a maga közel 116,5 milliárd forintjával – ez a karácsony közelsége miatt egyáltalán nem meglepő.

Vagyis minden szép és jó, de azért a bankokat arról is faggattuk, van-e esetleg még olyan, amin lehetne javítani. 

A válaszadásra vállalkozott hitelintézetek közül a Budapest Banknál úgy vélték, bár „az afr megfelelő, elsősorban a kiegészítő szolgáltatások fejlesztésére, a bennük rejlő potenciálok kiaknázására van lehetőség. A fizetési kérelem szolgáltatást az ügyfelek még nem minden szereplőnél érik el, amint ez mindenkinél elérhetővé válik, vélhetően az ügyfelek is nagyobb arányban használják majd. Nincsenek továbbá széles körben elérhető valós azonnali fizetési helyzetek, azaz nincsenek bolti alkalmazások, és például a QR kód, mint szabvány, szintén nem terjedt el.” 

Ha rövidebben és általánosságban, de lényegét tekintve a Raiffeisen is a BB-ére rímelő véleményt fogalmazott meg, miszerint: „jelenleg az ügyféligényeknek megfelelő, igen modern funkcionalitással bír a rendszer, egyes szolgáltatások még nincsenek széles körben kihasználva Magyarországon, ezeken lehet a jövőben fejleszteni”.

És mi van a bérek átutalásával?

Effajta előrelépésre már fél éve van lehetőség, ezzel azonban egyelőre kevés bank élt. 2020. szeptember 1-jétől immár a vállalati kötegelt átutalások – jelesül a bérek – azonnali teljesítése is megvalósítható. A fél évvel ezelőtti körkérdésünkre a hazai pénzforgalom döntő részét adó nyolc hazai nagybank közül csak hárman – a BB, a K&H és az OTP Bank – jelezte, hogy már az indulástól teljesíti azonnal a vállalati kötegelt átutalásokat. 

A trió közül most az OTP azt tartotta szükségesnek hangsúlyozni, hogy 2020 őszétől a kisebb vállalati kötegek esetében teljesítik az átutalások az afr-ben. A méretemelésről rugalmasan, az ügyféligény alapján hoznak döntést.  Eddig nem tapasztaltak érzékelhető elmozdulást a munkabér átutalási megbízások benyújtási módjában, mivel azokat jellemzően nem kötegelt, hanem csoportos átutalási megbízásként nyújtják be ügyfeleik, ez a fizetési mód pedig továbbra is a korábban használt platformon (IG2) teljesül.

A Budapest Bank pedig annyit közölt, hogy „nagy elemszámú kötegeket jelenleg nem teljesít az azonnali utalások keretében, így aki több száz, több ezer bérfizetést hajt végre havi rendszerességgel, annak továbbra is az afr előtt megszokott rendszerben történő elszámolásban van erre lehetősége. Jellemzően azonban a béreket sokan csoportos átutalás keretében hajtják végre, melynek elemei nem teljesíthetők azonnali fizetés keretében”. Mindazonáltal a BB tervezi mind nagyobb elemszámú kötegek azonnali fizetési rendszerben történő teljesítését, azonban erre vonatkozó céldátumuk nincs, ez – mint fogalmaztak – már az MKB-val és a Takarékbankkal alkotott bankholding stratégiájától is függ.

A K&H arról számolt be, hogy e csatorna forgalma egyelőre mérsékelt, itt még növekedést várnak.

Fél év múltán most újra időszerűnek tűnt, hogy megkérdezzük a többi nagybankot, nekik e téren mik a tervek?

A Takarékbanknál azt válaszolták, hogy még 2021 első félévében elérhető lesz az ügyfelek számára a vállalati kötegelt átutalások azonnali teljesítése, míg a vele majdan egyesülő MKB Bank nagyvállalati kliensei számára az év közepétől. A CIB tervei még erre az évre szólnak, míg a Raiffeisennél óvatosabban fogalmaztak, mondván, „folyamatban van a lehetőség bevezetésének mérlegelése”. A Gránit Bank - mint fogalmazott - "vizsgálja a megvalósítás fejlesztési igényét". Kategorikusan csak az UniCreditnél jelentették ki, hogy egyelőre nem tervezik a vállalati kötegelt átutalások azonnali teljesítését.

Fontos rögzíteni ugyanakkor azt is, hogy a bankszámlákra utalt nyugdíjak nem fognak bekerülni az azonnal átutalandó tételek közé, azok továbbra is az úgynevezett éjszakai rendszeren keresztül érkeznek meg az érintettek számlájára.