Csabai Károly cikkei

A sárga nemesfém unciáját (1 uncia=31,1035 gramm) az a félelem hajtotta ma napközben a 2013 óta nem látott 1650 dollár közeli szintre, hogy a kínai koronavírus miatt a világgazdaság növekedése jócskán lelassul. Emiatt ugyanis a befektetők elővették a jó öreg menedékeszközt és a kockázatosabbnak vélt instrumentumokból abba csoportosítják át pénzeik egy részét.

Azért lehet 27 helyett csak 20 forint a 2019-es osztalék, mert a tervekkel ellentétben nem javult a cég készpénztermelő képessége, miközben komoly frekvenciatenderek várhatók, amelyekre tartalékolnak.

Ami a 2,5 millió forintos nagycsaládosi támogatással együtt azt jelenti, hogy átlagban 5,5 millióba kerülő személygépkocsit vásárolhatott az a mintegy 1800 família, amely kérelmét 2019 végéig kedvezően bírálták el a lízingcégek. Ennyiből zömében Daciákhoz, esetleg alacsonyabb kategóriájú Opelekhez, Citroenekhez lehet hozzájutni.

Dacára a világgazdaságban meglévő kockázatoknak, a tőzsdék egyelőre állják a sarat. Az amerikait és az európait a vállalati gyorsjelentések húzzák, a kínai pedig abba kapaszkodik, hogy a koronavírussal leginkább fertőzött tartományán kívül végre csökkent a megbetegedések száma. Nyugodtnak tűnik a forint piaca is, kérdés, ez így is marad-e.

Az autógyártók hirtelen megnőtt kereslete miatt két év alatt megtízszereződött a Platina-csoportba tartozó fém jegyzése. Mivel pedig a kínálata az idén sem fedezheti teljes mértékben a vele szembeni igényeket, nem kizárt, hogy még a mostaninál is drágább lehet a szürke fém. Kivéve, ha a koronavírust nem, vagy csak minél később sikerül megfékezni, az ugyanis a ródiumot messze a legnagyobb arányban felhasználó autógyártást visszavetheti.

A honatyák, -anyák együttes portfoliójának értéke 2019 végén elérte a 2 milliárd forintot, ez 35 százalékkal több az egy évvel korábbinál. S mivel a pénz- és tőkepiaci hozamok tavaly ennél jóval kevésbé emelkedtek, ez azt jelenti, hogy a gyarapodást jelentős mennyiségű friss pénzek befektetése idézte elő, elsősorban az állampapírokat, köztük is az új üdvöskét, a MÁP Pluszt keresték.

Az euróval szembeni árfolyama 338-ról 335,5 forintra csökkent, ami mögött inkább a hazai fizetőeszköz gyengülésére játszó pozíciók zárása állhat. Hiába impozáns ugyanis a 4,9 százalékos tavalyi hazai GDP-adat, azt beárnyékolják a romló kilátások, miszerint a kormány fél százalékponttal, 3,5 százalékra rontotta az idei gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát.

Ebből tavaly több mint 2,7 milliárd eurót kasszírozott, miközben egy évvel korábban még 48 millió eurót bukott ezeken.

Ezentúl nem közvetlenül, hanem közvetve, befektetési alapokon keresztül invesztálják ingatlanokba a 275 milliárd forintos vagyonuk egy részét – ennek jegyében, valamint a változó piaci árak és hozamok miatt váltak meg 2019 nyarától több ingatlanuktól is. Az azokért kapott közel 50 milliárd háromnegyedét már ingatlanalapokba tették.

Mintha a befektetők osztanák azt a véleményt, miszerint a koronavírus az első negyedévben lecseng, nő ugyanis a kockázatvállalási kedvük. Idehaza a forint szenvedése ad beszédtémát, különösen azután, hogy a jegybank enyhe szigorításként értékelhető hétfői lépése sem tudta megfordítani a hazai fizetőeszköz gyengülését.

Eddig úgy tudtuk, hogy egy nemzetközi megállapodás alapján az Orbán-kormány már két éve, 2018. február 9-éig köteles lett volna intézkedni a Budapest Bankban (BB) meglévő részesedése legalább többségének az eladásáról. Ám e megállapodás egyik aláírója, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) most azt közölte a Privátbankár.hu-val, hogy ilyen, jogilag értelmezhető kötelezettség nem szerepel a megállapodásban.

Az állampapírokkal gyakorlatilag rizikómentesen, az inflációt több százalékponttal meghaladó állampapírhozamot lehet elérni, s nem csak az öt évre optimalizált futamidő végén.

Ez a rossz hírünk ma a síelni, vagy melegebb éghajlatra indulók számára. A külföldön (is) befektetők számára azonban változatlanul a koronavírus a sajnálatos slágertéma, de mellette a fókuszba az is bekúszhat, hogyan reagálnak a részvények a kibocsátóik által közzétett negyedéves gyorsjelentésekre.

Pedig már most is csúcsra járnak. Optimizmusukat arra alapozzák, hogy szerinte továbbra is lazák maradhatnak a monetáris politikák, az ezzel járó alacsony kamatok miatt a befektetők a reálhozammal kecsegtető eszközöket kereshetik, köztük is a részvényeket.

Emiatt március 2-ától nem emel díjat, sőt a jegybank által elvárt kedvezményes árú csomagokat is, ha nem is az induláskor, de azt követően nem sokkal tervezi bevezetni – hangzott el a pénzintézet mai háttérbeszélgetésén. További újdonságok, a fizetési kérelem és a QR-kódos átutalás lehetővé tétele is a csőben van.

Merthogy az olajárak akkorát zuhantak azon félelem hatására, hogy a koronavírus visszavetheti a világgazdaság növekedését, emiatt a folyékony arany iránti kereslet is mérséklődhet, ami már a kőolajtermelő és exportáló cégek zsebét is érzékenyen érinti. Az árzuhanás megállításának hatékony eszköze lehet a kínálat szűkítése, kérdés, hogy ezt már a mai, bécsi ülésükön meglépik-e a felek.

A kriptopénz árfolyama 29 százalékkal, 9200 dollár fölé emelkedett 2020 első hónapjában, aminek eredményeként a piaci kapitalizációja megközelítette a 40 milliárd dollárt. Drágulását szakértők annak tudják be, hogy a kínai koronavírus miatt sokan az arany mellett a Bitcoinba menekítették a pénzeiket.

A benzin 3 forinttal kerül kevesebbe literenként, míg a gázolaj ára bruttó 5 forinttal. Így a benzin átlagára a hét közepén 382 forint, a gázolaj ára pedig 395 forint lesz a hazai töltőállomásokon. 

Míg ugyanis a sárga nemesfémből 4355,7 tonna fogyott világszerte, egy százalékkal kevesebb, mint 2018-ban, addig a kínálat 2 százalékkal nőtt, így annak 4776 tonnás értéke bőven fedezte az igényeket – derül ki az Arany Világtanács éves összegzéséből.

Karácsony óta közel 450 millió forintért vásárolt a Jászai Gellért több mint 40 százalékos tulajdonában lévő és általa irányított informatikai cég. Ebben forrásaink szerint alapvetően ez játszhatott szerepet, hogy minél magasabb a saját részvények aránya, a tulajdonosok – köztük is Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekeltségei – egy darab részvényére annál magasabb osztalék jut.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezésére tavaly megalakult Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület azonban nem az állam, hanem a vállalkozók feladatává tenni, hogy a zömében 30 év alattiak lakhatási gondjai enyhüljenek.

Úgy tűnik, a hétfői nagy tőzsdei zuhanások kedden megkezdett korrekciója Európában és az Egyesült Államokban ma is folytatódik. Bár a koronavírus miatti aggodalmak továbbra is beárnyékolják a hangulatot, a befektetők az összességében pozitív gyorsjelentésekből merítenek erőt, miközben azt próbálják kisakkozni, mit mondhat az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke a szerdai kamatdöntésük után.

Bár a benzin átlagára szerdától 3, a gázolajé 5 forinttal csökkent, péntektől további 5-5 forinttal mérséklődik. A háttérben a világpiaci kőolajárak koronavírus miatti zuhanása áll.

Meggyőződése ugyanis, hogy az infláció emelkedése csak átmeneti, árfolyamcélja pedig nincs.

Az a piaci várakozásoknak megfelelően maradt 0,9 százalék.

Azt követően, hogy hétfőn mindkét tényező jelentősen rontott a kül-, illetve belföldi pénz- és tőkepiaci hangulaton. Az amerikai tőzsdék október óta nem látott mértékben estek, míg a forint immár sokadik történelmi mélypontjára zuhant. Míg a koronavírus kapcsán rövid távon nem várható javulás, a hazai fizetőeszköz szempontjából érdekes lehet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának kamatdöntése.

Legalábbis az elemzők úgy vélik, az euróval szemben rövid időn belül immár viszonylag a sokadik történelmi mélypontját elért hazai fizetőeszköz még a 337,50 forintnál is gyengébb szintre süllyedhet. Ilyenkor szokás a jegybank szándékait vizslatni, márpedig jövő kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának kamatdöntő ülése esedékes.

7 milliárd forinttal nőtt az OTP Bank-vezér közvetett tulajdonában lévő Bonafarm Zrt. jegyzett tőkéje, amely így már 72,3 milliárd – derül ki a cégbírósági adatokból.

Az okok nem újkeletűek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendkívül laza monetáris politikája miatt a befektetők nem keresik a hazai fizetőeszközt, amikor pénzeiket próbálják biztonságosabb eszközökbe tenni az olyan vészjósló fejlemények miatt, mint például a Kínából terjedő koronavírus. Ez utóbbi hat ki most elsősorban a pénz- és tőkepiacokra, emellett eltörpül a mai EKB-kamatdöntés, illetve a folytatódó gyorsjelentési szezon.

A mezőgazdaság 650-700 milliárd forintos jövedelmének fele-kétharmada ugyanis jelenleg támogatásokból származik, márpedig ezek a következő években csökkenhetnek – ez is elhangzott a Takarékbank által az AGROmashEXPO-n tartott sajtótájékoztatón.

A piaci viszonyok függvényében a tervezett 120 milliárd forintnál akár nagyobb értékben is értékesíthet az idén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az új, 20 éves kötvényből – közölte a Privátbankár.hu-nak és az Mfor.hu-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója, aki szerint korai még 30, 50, 100 éves papírokban gondolkodni. Kijelentette, hogy a MÁP Plusz kondícióin egyelőre nem terveznek változtatni, annak ellenére sem, hogy azok állománya a vártnál jobban gyarapodik, már több mint 3300 milliárd forintnál jár. Még ebben a félévben a nyugdíjkötvény és a zöld devizakötvények is debütálhatnak – az utóbbiak először nagy valószínűséggel jenben.

Ez deríthető ki annak kapcsán, hogy egy ellenzéki képviselő írásban faggatta a pénzügyminisztert arról, mennyit kell visszafizetnie az államnak a letelepedési kötvényes off-shore cégeknek az öt év után lejáró kötvénycsomagok után 2020-ban. Számszerű választ nem kapott, de némi kutatkodás után elérhetők az adatok.

Ezt állítja a Magyar Bankszövetség főtitkára, arra alapozva, hogy szerinte valamennyi szolgáltató felkészült, a tesztelések alapján sikeres indulásra számítanak, minden klíringtag küldeni és fogadni is tud majd. Új folyószámla-csomagokra és innovációkra is lehet számítani a bankok részéről.

Alapvetően a felerősödő piaci és geopolitikai kockázatok, a negatív reálkamatok és a globális gazdasági növekedés várható lassulása lesz a legnagyobb hatással az arany árfolyamára a 2020-ban – emeli ki a Conclude Befektetési Zrt. az Arany Világtanács most nyilvánosságra hozott jelentéséből. Rövid távon azonban a spekulánsok is labdába rúghatnak.

Részben ez, részben pedig a nyilvánosság előtt nem ismert mértékű veszteség áll amögött, hogy az European Chinese Supply Chain Zrt. jelentős mértékű tőkeleszállításra kényszerült.

Pontosabban az OXO Technologies Holding Zrt., amelyet az egykori pénzügyminiszter által alapított OXO-csoport hozott létre, s tette abba a befektetéseit. Egyelőre a Budapesti Értéktőzsdét célozzák meg, de nem kizárt, hogy a későbbiekben más piacokon is megjelennek.

A magyarországi privátbankárok által kezelt vagyon több mint 20 százalékkal gyarapodott 2019-ben, az egy évvel korábbinál több, immár közel 45 ezer ügyfélszámlán csaknem 5700 milliárd forint szunnyadt – derül ki az Mfor.hu és a Privátbankár.hu által a szolgáltatók körében félévente elvégzett legfrissebb felméréséből.

Ennyit fizetnek a 2021 októberében kifutó ötéves papírok az utolsó évükre, annak köszönhetően, hogy az éves átlagos fogyasztóiár-index 2019-ben 3,4 százalék lett. 

Alig egy napig tartott az iraki célpontok elleni amerikai dróntámadás okozta részvény-árfolyamesések korrekciója. Az Irakban lévő amerikai támaszpontok kedd éjjeli iráni bombázása hatására a részvények ismét gyengültek, az olajárak 4 százalékkal drágultak, a menedékeszköz arany jegyzése pedig az 1600 dolláros lélektani határ fölé ment.

Nem elég ugyanis, hogy emiatt visszaeshet az új lakások építése, s ennek hatására tovább romolhat a meglévő állomány minősége, a használt lakások iránti kereslet emelkedése a már most is egekben lévő ingatlanárakat még feljebb viheti – derül ki az ingatlanpiaci véleményekből. Így nem tűnik reálisnak az egyre több helyen olvasható értékelés, miszerint megállt volna a drágulás. ezen a piacon Ráadásul kétséges, hogy az 5 százalékos lakásáfa 27 százalékra való visszaemelésével a költségvetés jól jár-e, egyáltalán nem biztos, hogy emelkednek a bevételei.

Az amerikaiak iraki dróntámadása kockázatkerülésre késztetheti a befektetőket, a menedékeszköz arany már ma reggel közel hétéves csúcsot döntött. Az olaj ára pedig négy hónapja nem volt ilyen magas. E trend megfordulására rövid távon nem lehet számítani, még akkor sem, ha a héten megjelenő makrogazdasági adatok kedvezőek lesznek.

Jelentős mínuszos nyitással reagáltak az amerikai börzék a Donald Trump által egy magas rangú iráni tábornok, valamint az Irán által támogatott iraki katonai szövetség vezetője ellen elrendelt légicsapásra.

A budapesti Városmajorban található irodaház eladója egy olasz cégek és magánszemélyek tulajdonában lévő társaság.

Ez a 2020-as év fő kérdése a tőkepiacokon befektetők számára. Hiába riogatnak ugyanis elemzők és szakértők immár évek óta kitartóan az elkerülhetetlen negatív korrekcióval, a részvényárfolyamok csak egyre feljebb mennek. A 2019-es évben például a tőzsdék újabb és újabb történelmi csúcsokat állítottak fel.

A cégek számára létfontosságú, hogy hozzáférjenek a mindennapi üzleti tevékenységük és hosszú távú beruházásaik finanszírozásához szükséges forrásokhoz. Egyebek mellett ezzel indokolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idén tavasszal közzétett, 330 napos versenyképességi programjában, hogy életet kell lehelni a hosszú évek óta tetszhalott állapotban lévő hazai vállalati kötvénypiacba.

Ha már megfogant a sikeresnek vélt ötlet, akkor jön a következő kérdés: annak megvalósításához milyen forrást és honnan vegyen igénybe a vállalkozás. Ehhez kívánunk fogódzót nyújtani a Bankmonitor.hu szakértőjének segítségével.

Egy új vállalkozás számára kétségtelenül a legrázósabb kérdés, honnan szerezzenek forrást ötleteik, elképzeléseik megvalósításához. Jó iránymutatást adhat ebben a hazai technológiai szektor egyik legaktívabb befektetője, az OXO Csoport, hiszen portfóliócégeik csak idén már közel négymilliárd forintnyi külső forrást tudtak bevonni.

Ilyen értéken apportálta ugyanis azokat abba a társaságba, amelyet néhány hónapja azért alapított, hogy a Takarékbank által használt banküzemi ingatlanokat kezelje.