|
| Fotó: NBC |
A koronavírus dacára a tőzsdék szárnyalnak. Hétfőn az amerikai Nasdaq Composite 1 százalékos emelkedést követően – amit elsősorban az Amazon-részvények 2,6 százalékos drágulása alapozott meg – csúcsot döntött, de az S&P 500 és a Dow Jones is 0,6-0,6 százalékkal hasított. Pozitívan nyitottak ma reggel az ázsiai börzék is, a hongkongi index 1,4, míg a sanghaji 0,4 százalékkal ment feljebb (a japán tőzsde ma zárva tart), s az európaiak ugyancsak masszív pluszokat mutattak.
Az arany némileg veszített a csillogásából, miután a koronavírus miatti félelem enyhülése miatt nőtt a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, ami a dollár és a részvények erősödésében mutatkozott meg.
Az utóbbi hetekben nagyot zakózott olajárak ma pozitív korrekciót hajtottak végre, ám az árfolyamuk még így is alacsony: a Brent típusú 54 dollár alatt, míg az észak-amerikai (WTI) az 50 dolláros szint környékén poroszkált.
A forint meg az euróval szemben 338 alatt. Összegyűjtöttük, mi mozgathatja ma a pénz- és tőkepiacokat.
1. Lassuló kínai növekedés
A pekingi kormány elemzője szerint a koronavírus miatt az idén akár 1 százalékkal is kevesebbel emelkedhet a GDP, mint 2019-ben. Ezen belül azonban az első negyedévben 2 százalékpontos is lehet a fékezés, abból kiindulva, hogy ugyanekkora volt a 2003-as SARS-járvány idején. Zeng Gang azonban azt is megjegyezte, hogy amennyiben záros határidőn belül sikerül megfékezni a járvány terjedését, az nem rontja a hosszú távú gazdasági kilátásokat. A Citigroup úgy véli, amennyiben a járvány március végéig tart, a kínai gazdaság a korábban prognosztizált 5,5 helyett 5,3 százalékkal növekedhet 2020-ban. Hszi Csin-ping elnök tegnap azt ígérte, a kormány megakadályozza a tömeges elbocsátásokat, a jegybank pedig több intézkedéssel támogatja a gazdaságot – olvasható az Equilor Befektetési Zrt. hírösszefoglalójában.
2. Felülvizsgált uniós inflációs cél
Az Európai Központi Bank 2003 óta először módosíthatja horgonyát, miután évek óta még csak megközelíteni sem sikerült a kitűzött 2 százalékot. Christine Lagarde bankelnök feszített menetrendet írt elő, miszerint az ügyön dolgozó nyolc bizottság már júniusban javaslatot tehet az árindex mérésének és összetételének a megváltoztatásra, júliusban pedig meg is születhet a döntés.
3. Vállalati gyorsjelentések
A folyamatos negyedéves adatdömping közül kiemelendő az Allergan számsora, miután az kellemes meglepetést okozott, amire a gyógyszercég részvényei 1,3 százalékkal drágultak.
Csalódást okozott viszont a Daimler, amely az egy részvényére jutó osztalékát jelentősen, 3,25-ől 0,9 euróra csökkentette, ráadásul a kilátásai sem bíztatóak: kevesebb járművet adhat el az idén. Igaz, még így is stagnálhat a bevétele, miközben az adó- és kamatfizetési eredménye (ebit) növekedhet.
4. Szárnyaló Mészáros-cégek
Az Opus Global részvénye 9 százalékot drágult arra, hogy Mészáros Lőrinc cége kötelező érvényű ajánlatot nyújtott be az E.On egyik leányára. Az egytizedig Mészáros-érdekeltségű 4iG papírja pedig 5,5 százalékot emelkedett egy nyertes közbeszerzés bejelentése után.
5. Enyhe szigorítás az MNB-től
Hétfőn sem fogadott el ajánlatokat a Magyar Nemzeti Bank a devizaswap tenderén (amelyen a kereskedelmi bankok külföldi fizetőeszközeiket forintra cserélhetik), hasonlóan az előző két alkalomhoz, ami likviditásszűkítést jelent, vagyis azt, hogy a hitelintézetek kevesebb forintot tudnak kihelyezni. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy míg erre korábban a forint viszonylag jelentősebb erősödéssel reagált, addig az euróval szembeni árfolyama most csak rövid időre tudott emelkedett, s ma reggel ismét a 338-as szintet karistolta.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
