6p
Bár a 2019 végi mérlegfőösszegek és a saját tőke alapján még a 40 százalékos arány sincs meg, még úgy sem, ha beleszámítjuk a kereskedelmi bankok mellett az állami tulajdonú hitelintézetek, valamint a központi elszámolóház és értéktár adatait is, sikerült találni olyan viszonyítási alapot, amellyel a kormányfői cél – a magyar bankrendszer fele magyar kézben legyen – teljesül.

A kormány azt akarja elérni, hogy a magyar bankrendszer fele magyar kézben legyen – jelölte ki az irányt 2012 júliusában Orbán Viktor. Azt nem fejtette ki, pontosan mire gondolt (darabszámra, mérlegfőösszegre, saját tőkére), és azt sem, hogy ezt azt arányt hogyan látja elérhetőnek. Mindössze két év elteltével, 2014 júliusában aztán Tusnádfürdőn már kész tényként közölte a miniszterelnök, hogy az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot.

Ehhez persze meg kellett találni az ezen arányhoz passzoló viszonyítási alapot. A bűvszó "a belföldi irányítású" lett, erre hivatkozva ugyanis azokat a hitelintézeteket is nemzetivé lehet nyilvánítani, amelyek ugyan részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonban vannak, vezetőjük azonban magyar.

Ilyen például az olasz anyabankkal rendelkező UniCredit, amelynek tavaly áprilisig Patai Mihály volt az első embere – akkor az MNB alelnökévé nevezték ki, de utódja is magyar, Tóth Balázs, szóval e téren semmi nem változott.

Hasonló a helyzet az osztrák érdekeltségű Raiffeisennél, ahol a 2017 májusi vezetőcsere csak lendített az átfazonírozott kormányfői célok teljesíthetőségén: Heinz Wiednert ugyanis a Budapest Banktól érkező Zolnai György váltotta, akinek a helyét pedig szintén honfitársaink töltötték be:előbb Tóth Viktor, majd 2018. január 1-jétől Lélfai Koppány.

De az olasz anyabankkal (Intesa SanPaolo) rendelkező CIB Bank élén is egy magyar, Simák Pál áll.

A 85 százalékban külföldi (Erste Bank AG: 70, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank: 15 százalék) és csak 15 százalékban magyar állami tulajdonú Erste Bank Hungary-t pedig a szerb-magyar kettős állampolgárságú Jelasity Radován irányítja.

Az OTP Bank a köztudatban teljesen magyar bankként van elkönyvelve. Hivatalosan azonban a hazai tulajdon aránya 2019 végén csak 23 százalék volt. Ám ez sem számít, mivel a legnagyobb hazai hitelintézet elnök-vezérigazgatója Csányi Sándor.

Mindezek ismeretében kell szemlélni azt a tényt, miszerint 2019-ben még javult is az Orbán Viktor által kijelölt arány: a belföldi irányítású hitelintézetek eszközállomány alapján számított piaci részesedése a 2018-as 55,4 százalékról 59,5 százalékra ment fel. Igaz, ehhez meg az járult hozzá, hogy a Porsche Bank hivatalosan tavaly karácsony előtt egy nappal pénzügyi vállalkozássá alakult, így adatai az elmúlt év végén már nem a hitelintézeti, hanem a pénzügyi vállalkozási szektor összesített adatai között szerepeltek.

Rekordév volt a 2019-es

Számos cikkünkben aposztrofáltuk a bankrendszer utolsó békeéveként a 2019-es esztendőt. Abból kiindulva, hogy 2020-2021-ben már nem lesznek olyan eredményjavító tételek, mint voltak a magunk mögött hagyott év végéig az értékvesztés-visszaírások. Senki nem is gondolhatta, hogy egy világméretű járvány okoz majd hátraarcot a szektorban, amelynek hatása ugyan még nem jósolható meg, ám az bizton állítható, hogy annak következményei nagyságrendekkel lehetnek magasabbak, mint pusztán azé, hogy elmaradnak az eredményjavító tételek.

A koronavírus egy csapásra nosztalgikussá tette azt a visszatekintést, miszerint a magyar bankrendszer a közel 700 milliárd forintos 2019-es nettó nyereségével rekordot döntött, ami 8,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból.

A hitelintézeti szektor profitjának több mint kilenctizedét a nagybankok (ilyennek az MNB kategorizálása alapján a 34 hazai intézményből 9 számít) termelték, ezen arányuk több mint tíz százalékponttal magasabb, mint amekkora az összesített mérlegfőösszegükből következne. Tavaly egyébként is folytatódott a bankszektor koncentrációja, az 5 legnagyobb bank eszközállományon belüli részesedése a 2018. végi 61,6-ről 66,1 százalékra nőtt. A 9 nagy hitelintézet a teljes eszközállomány 82,3 százalékát birtokolta, a 8 közepes pedig a 13 százalékát.

Még erősebb profitkoncentrációt mutat, hogy a 698 milliárdos nettó nyereség háromnegyedét három nagybanki csoport érte el: az OTP 412,6 milliárdot, az Erste 60,2 milliárdot, míg a K&H 50,9 milliárdot „dobott” a közösbe – mint az kiderült az utóbbi napokban megrendezett sajtótájékoztatóikon. Mivel a kilenctagú hazai nagybanki mezőnyből eddig csupán e trió tagjai számoltak be a tavalyi eredményeikről, így egyelőre még nem tudni, hogy a többi féltucat hogyan teljesített.

A bankszektor kiugró eredményének záloga, hogy a hazai bankok díj- és jutalékbevételei csaknem 21 százalékkal, 142 milliárd forinttal, míg a kamatbevételeik 8 százalékkal, 95 milliárd forinttal gyarapodtak egy év alatt, ezzel szemben a működési költségek csak közel 11 százalékkal, 143 milliárd forinttal.

Úgy döntött nyereségrekordot a bankszektor, hogy az eszközarányos tavalyi jövedelmezősége (13,1 százalék) alacsonyabb lett az egy évvel korábbinál, miután eszközei jobban emelkedtek az eredményeiknél. Összesített mérlegfőösszegük 2019 végén megközelítette az 50 ezer milliárd forintot, ami az egy évvel korábbinál 18,2 százalékkal magasabb. Ebben nagy szerepet játszott, hogy hat külföldi hitelintézet adatai 2019-ben jelentek meg először az OTP Bank-csoport konszolidált adataiban.

A hazai hitelintézetek 1,4 százalékos tőkearányos jövedelmezősége is valamivel elmaradt a tavalyelőttitől. Ezzel szemben a bankok összesített költség/bevétel aránya némileg magasabb volt 2019-ben az egy évvel korábbinál, ami nagy kiadásokat hozó projekteknek tudható be – mindenekelőtt az idén március 2-án debütált azonnali fizetési rendszer 40 milliárd forintos költségvonzatának.

Ugyancsak tavalyi – október végi – fejlemény, hogy tizenkét takarékszövetkezet beolvadt az integráció új kereskedelmi bankjába, az immár egységes, univerzális Takarékbankba, amely a Takarék Kereskedelmi Bankot is magához vonta, csak a szakosított hitelintézetként működő – amúgy a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett – Takarék Jelzálogbank maradt külön test. E változás a konszolidált adatokat nem érintette, az összesített egyedi eredménytételeket viszont korrigálták az első tízhavi adataikkal – jegyzi meg az MNB közleménye.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság MET-vezér: összeurópai szinten a téli hőmérséklet sokkal fontosabb, mint hogy jön-e Ukrajnán keresztül gáz
Király Béla | 2025. április 2. 13:31
Amíg a meglévő ellátási útvonalak nem sérülnek, addig nem kell izgulni, lesz-e elég gáz Európában – véli Lakatos Benjamin. Az egyik legvagyonosabbnak tartott magyar üzletember, a mára nemzetközi MET Csoport fő tulajdonosa és vezérigazgatója szerint Európa számára az energetika kulcskérdés, hiszen a versenyképesség szempontjából ez a terület nagyon felértékelődött. Óriási eredménynek tartja az egységes európai gáz- és energiapiac megteremtését, ugyanakkor Amerikában és Ázsiában egyre gyilkosabb verseny van, ezt a MET a kontinensről kilépve maga is tapasztalja.
Makro / Külgazdaság Az olasz divatipar már most retteg Trump vámtarifáitól
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 13:12
Olaszország attól tart, hogy az amerikai vámok nagyon rosszul fogják érinteni a gazdaságot. 
Makro / Külgazdaság Csak egy kicsivel fog többe kerülni a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 12:24
A héten csütörtökön tovább emelkedhetnek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG