A kormány azt akarja elérni, hogy a magyar bankrendszer fele magyar kézben legyen – jelölte ki az irányt 2012 júliusában Orbán Viktor. Azt nem fejtette ki, pontosan mire gondolt (darabszámra, mérlegfőösszegre, saját tőkére), és azt sem, hogy ezt azt arányt hogyan látja elérhetőnek. Mindössze két év elteltével, 2014 júliusában aztán Tusnádfürdőn már kész tényként közölte a miniszterelnök, hogy az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot.
Ehhez persze meg kellett találni az ezen arányhoz passzoló viszonyítási alapot. A bűvszó "a belföldi irányítású" lett, erre hivatkozva ugyanis azokat a hitelintézeteket is nemzetivé lehet nyilvánítani, amelyek ugyan részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonban vannak, vezetőjük azonban magyar.
Ilyen például az olasz anyabankkal rendelkező UniCredit, amelynek tavaly áprilisig Patai Mihály volt az első embere – akkor az MNB alelnökévé nevezték ki, de utódja is magyar, Tóth Balázs, szóval e téren semmi nem változott.
Hasonló a helyzet az osztrák érdekeltségű Raiffeisennél, ahol a 2017 májusi vezetőcsere csak lendített az átfazonírozott kormányfői célok teljesíthetőségén: Heinz Wiednert ugyanis a Budapest Banktól érkező Zolnai György váltotta, akinek a helyét pedig szintén honfitársaink töltötték be:előbb Tóth Viktor, majd 2018. január 1-jétől Lélfai Koppány.
De az olasz anyabankkal (Intesa SanPaolo) rendelkező CIB Bank élén is egy magyar, Simák Pál áll.
A 85 százalékban külföldi (Erste Bank AG: 70, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank: 15 százalék) és csak 15 százalékban magyar állami tulajdonú Erste Bank Hungary-t pedig a szerb-magyar kettős állampolgárságú Jelasity Radován irányítja.
Az OTP Bank a köztudatban teljesen magyar bankként van elkönyvelve. Hivatalosan azonban a hazai tulajdon aránya 2019 végén csak 23 százalék volt. Ám ez sem számít, mivel a legnagyobb hazai hitelintézet elnök-vezérigazgatója Csányi Sándor.
Mindezek ismeretében kell szemlélni azt a tényt, miszerint 2019-ben még javult is az Orbán Viktor által kijelölt arány: a belföldi irányítású hitelintézetek eszközállomány alapján számított piaci részesedése a 2018-as 55,4 százalékról 59,5 százalékra ment fel. Igaz, ehhez meg az járult hozzá, hogy a Porsche Bank hivatalosan tavaly karácsony előtt egy nappal pénzügyi vállalkozássá alakult, így adatai az elmúlt év végén már nem a hitelintézeti, hanem a pénzügyi vállalkozási szektor összesített adatai között szerepeltek.
Rekordév volt a 2019-es
Számos cikkünkben aposztrofáltuk a bankrendszer utolsó békeéveként a 2019-es esztendőt. Abból kiindulva, hogy 2020-2021-ben már nem lesznek olyan eredményjavító tételek, mint voltak a magunk mögött hagyott év végéig az értékvesztés-visszaírások. Senki nem is gondolhatta, hogy egy világméretű járvány okoz majd hátraarcot a szektorban, amelynek hatása ugyan még nem jósolható meg, ám az bizton állítható, hogy annak következményei nagyságrendekkel lehetnek magasabbak, mint pusztán azé, hogy elmaradnak az eredményjavító tételek.
A koronavírus egy csapásra nosztalgikussá tette azt a visszatekintést, miszerint a magyar bankrendszer a közel 700 milliárd forintos 2019-es nettó nyereségével rekordot döntött, ami 8,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból.
A hitelintézeti szektor profitjának több mint kilenctizedét a nagybankok (ilyennek az MNB kategorizálása alapján a 34 hazai intézményből 9 számít) termelték, ezen arányuk több mint tíz százalékponttal magasabb, mint amekkora az összesített mérlegfőösszegükből következne. Tavaly egyébként is folytatódott a bankszektor koncentrációja, az 5 legnagyobb bank eszközállományon belüli részesedése a 2018. végi 61,6-ről 66,1 százalékra nőtt. A 9 nagy hitelintézet a teljes eszközállomány 82,3 százalékát birtokolta, a 8 közepes pedig a 13 százalékát.
Még erősebb profitkoncentrációt mutat, hogy a 698 milliárdos nettó nyereség háromnegyedét három nagybanki csoport érte el: az OTP 412,6 milliárdot, az Erste 60,2 milliárdot, míg a K&H 50,9 milliárdot „dobott” a közösbe – mint az kiderült az utóbbi napokban megrendezett sajtótájékoztatóikon. Mivel a kilenctagú hazai nagybanki mezőnyből eddig csupán e trió tagjai számoltak be a tavalyi eredményeikről, így egyelőre még nem tudni, hogy a többi féltucat hogyan teljesített.
A bankszektor kiugró eredményének záloga, hogy a hazai bankok díj- és jutalékbevételei csaknem 21 százalékkal, 142 milliárd forinttal, míg a kamatbevételeik 8 százalékkal, 95 milliárd forinttal gyarapodtak egy év alatt, ezzel szemben a működési költségek csak közel 11 százalékkal, 143 milliárd forinttal.
Úgy döntött nyereségrekordot a bankszektor, hogy az eszközarányos tavalyi jövedelmezősége (13,1 százalék) alacsonyabb lett az egy évvel korábbinál, miután eszközei jobban emelkedtek az eredményeiknél. Összesített mérlegfőösszegük 2019 végén megközelítette az 50 ezer milliárd forintot, ami az egy évvel korábbinál 18,2 százalékkal magasabb. Ebben nagy szerepet játszott, hogy hat külföldi hitelintézet adatai 2019-ben jelentek meg először az OTP Bank-csoport konszolidált adataiban.
A hazai hitelintézetek 1,4 százalékos tőkearányos jövedelmezősége is valamivel elmaradt a tavalyelőttitől. Ezzel szemben a bankok összesített költség/bevétel aránya némileg magasabb volt 2019-ben az egy évvel korábbinál, ami nagy kiadásokat hozó projekteknek tudható be – mindenekelőtt az idén március 2-án debütált azonnali fizetési rendszer 40 milliárd forintos költségvonzatának.
Ugyancsak tavalyi – október végi – fejlemény, hogy tizenkét takarékszövetkezet beolvadt az integráció új kereskedelmi bankjába, az immár egységes, univerzális Takarékbankba, amely a Takarék Kereskedelmi Bankot is magához vonta, csak a szakosított hitelintézetként működő – amúgy a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett – Takarék Jelzálogbank maradt külön test. E változás a konszolidált adatokat nem érintette, az összesített egyedi eredménytételeket viszont korrigálták az első tízhavi adataikkal – jegyzi meg az MNB közleménye.
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
