Hétfőtől péntekig több mint 3 százalékot erősödött az arany, ez augusztus eleje óta a legnagyobb heti növekmény. Emögött egyértelműen az áll, hogy a koronavírus lehetséges hatásairól negatív véleményt tett közzé a pénz- és tőkepiacon tevékenykedők által kiemelten figyelt Nemzetközi Valutaalap (IMF) – jegyzi meg a CNBC elemzése. Eszerint a Kínából elindult járvány kisiklathatja a világgazdaság amúgy is törékenynek tűnő idei növekedését.
Az e heti 3 százalék feletti drágulása következtében elért 1650 dolláros unciánkénti kurzusához közeli szint azt jelenti, hogy az arany már több mint 8 százalékkal állt magasabban péntek délután, mint ahol a 2020-as évet kezdte. A tavaly júniushoz képest pedig már 35 százalékkal, akkor tört ki abból az 1200-1350 dolláros sávból, amelyben hosszabb időn át ingadozott. Ezt követően ugyan szeptemberben, az 1560 dolláros szintről korrigált, 1450 dollár környékére, ám némi oldalazást követően decemberben ismét kilőtt és az iráni konfliktus hatására az 1610 dollárt is érintette. Ezt a – szakértők által technikai ellenállásnak tartott – szintet sikerült most leküzdenie. A következő megálló 1700-1750 dollárnál várható.
Kérdés, elmegy-e addig az arany, netán megcélozza a 2011 szeptemberében felállított 1920 dolláros történelmi rekordot? Hiszen attól már „csak” 16 százalékra van, vagyis feleannyit sem kell tovább emelkednie, mint amekkorát drágult tavaly június óta – azaz nyolc hónap alatt –, más megközelítésben: elég dupla akkora rali, mint amekkorát 2020 beköszöntétől eddig, vagyis alig valamivel több mint másfél hónap alatt elért. Mindkét viszonylat alapján arra lehet következtetni, hogy a sárga nemesfém 2020-ban új csúcsra ér.
Az arany árfolyamának alakulása 2010-től
Ennek esélyét az is alátámasztja, hogy az 1980. januári 850 dollár/unciás abszolút csúcs az inflációval korrigálva, mai értéken 2500 dollárnak felelne meg – mutat rá a Conclude Befektetési Zrt. arany árfolyam elemzése. Az is a további drágulás mellett szól, hogy bár emelkedett a befektetői kereslet, de még a közelébe sem értünk annak az aranyvásárlási láznak, ami 2011-2012-ben jellemezte a piac tetejét. A nemesfém-befektetésekkel foglalkozó cég négy tényezőt említ, amely megalapozhatja a forintban számított további aranyár-emelkedést:
- a legfontosabb jegybankok tovább folytatják a pénznyomtatást, miközben kormányaik megállás nélkül növelik az államadósságukat,
- az amerikai állampapírok már 10 éves időtávon is negatív reálhozammal kecsegtetnek,
- a forint euróval és dollárral szembeni gyengülő trendje töretlen, a mostani – várhatóan átmeneti – erősödést eddig ellensúlyozta az arany áremelkedése,
- a koronavírus miatti (média)pánik jól rámutat a globális kereskedelem ellátási láncának sérülékenységére, mióta Kína lett a világ összeszerelő üzeme.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
