|
| Fotó: Pallas Alapítvány |
A jegybank Pallas Athéné-alapítványai (amelyek – mint arról az Mfor.hu elsőként beszámolt – ez év elején eggyé olvadtak) alá tartozó ingatlanos cégek eladták két, a budapesti Millenárison található irodaházukat – közölte a hvg.hu-val az alapítvány(ok) vagyonát kezelő Optima Zrt.
A szóban forgó Millenáris Classic és Avantgarde mellett további négy irodaházban meglévő teljes, vagy résztulajdonuktól is megváltak: a Debreceni Innovációs Tudásparkban működő háromszintes épülettől, a Várkert Bazár tőszomszédságában álló Ybl Vízháztól, a Váci úton lévő Váci Greenstől, valamint az ugyancsak annak közelében található Reno Udvartól.
Történelmileg alacsony ingatlanhozamok
Mi szükség volt az eladásokra? – kérdeztük az alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt. vezérigazgatójától. Fekete Zoltán elmondta, hogy a hazai ingatlanpiac elsősorban számukra érdekes szegmense, az irodapiac az utóbbi pár évben jelentős értéknövekedésen ment keresztül. Az értékelések növekedtek, az ingatlanpiaci hozamok csökkentek. Míg 2016 környékén, amikor a befektetéseiket kezdték, körülbelül 6,7-7 százalékon voltak az ingatlanpiaci hozamok a budapesti prémiumiroda-szegmensben, addig azok mostanra – ahogy Fekete Zoltán fogalmazott – történelmileg alacsony, a leginkább keresett helyeken (Bel-Buda, Bel-Pest, Váci út bizonyos részein) 5-5,5 százalék körüli szintre csökkentek.
„Ez a jelentős értéknövekedés lehetővé teszi a számunkra, hogy jó hozammal értékesítsük a korábban megvásárolt ingatlanjainkat” – közölte az Optima Zrt. vezérigazgatója. Emlékeztetve, hogy az általa irányított cég elsődleges célja az alapítványi vagyon biztonságos befektetése, minél magasabb hozam mellett. Ezért a jelenlegi piaci helyzetet kihasználva, abban az esetben, ha komoly érdeklődést látnak befektetői oldalról, szívesen értékesítenek.
Nem közvetlenül, hanem közvetve
Arra a kérdésre, hogy az értékesített irodaházakért kapott, összességében mintegy 50 milliárd forintra rúgó pénzt mibe fektetik, Fekete Zoltán azt válaszolta, hogy természetesen gondolkodnak új vásárlásokon is, továbbra is ebben a kereskedelmi iroda szegmensben maradva. Ám a 2016-os üzleti koncepciójukhoz képest változás, hogy ezentúl nem konkrét ingatlanokba teszik a kezelt vagyonukat, hanem ingatlanalapokon keresztül igyekeznek befektetni, mondván, ez egy szabályozott, az MNB, mint felügyelet által ellenőrzött befektetési forma. „Az ilyen befektetéseknél, mivel portfólióba fektetünk, a befektetési kockázat is alacsonyabb” – hangsúlyozta Fekete Zoltán.
Tájékoztatása szerint már az új módi szellemében tettek a tavaly nyár óta végrehajtott ingatlaneladásokból befolyt 48,8 milliárd forintból eddig már mintegy 32 milliárdot ingatlanalapokba. S ezt tervezik a Reno Udvarért a napokban befolyt közel 13,8 milliárddal – ennyi jutott a tranzakcióig 60,4 százalékban tulajdonos alapítványokra a 22,8 milliárdos vételárból –, amely 3 milliárddal haladja meg azt az összeget, amelyet az Optima 2016-ban belé invesztált.
Külföldi ingatlanlapokba is tesznek pénzt, lapunk értesülései szerint például abba, amelyet a szlovén-német közös tulajdonú KGAL kezel.
Azért még marad
Ugyanakkor a mostani értékesítések után is maradt közvetlenül ingatlan a Pallas-alapítványoknál, a mai állapot szerint mintegy 50 milliárd forint összértékben. Felújításra – méghozzá jelentősre – szorul a Magyar Tudományos Akadémia rózsadombi volt kémiai kutatóintézete, e munkába Fekete Zoltán tájékoztatása szerint még nem fogtak bele.
Az alapítványok vagyonából további 175 milliárd fial befektetési alapokban, 27 milliárd vállalati kötvényekben. Míg 9 milliárd bankbetétekben, döntően az MKB Banknál, de mintegy 200 milliójuk a tavaly felszámolás alá került NHB Bankban ragadt be.
Új befektetés nem lenne rentábilis. 
