Varga Mihály pénzügyminiszter és Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke (Fotó: MTI/Pénzügyminisztérium)

Ez a fordulat járult hozzá ahhoz, hogy az NBB – a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent tájékoztatás szerint – 2019-ben 1,1 százalékkal magasabb, közel 5,7 milliárd eurós nyereséget tudott elérni a 2018-asnál, igaz, csak hajszálnyival, 1,1 százalékkal. Működéséből a bank 4,6 százalékkal több, csaknem 28,6 milliárd eurós bevételre tett szert a múlt évben a tavalyelőttihez viszonyítva.

Az ingatlanértékesítési és működési bevételek kompenzálták, hogy a bank nettó kamat- és díjbevételei egyaránt alacsonyabbak lettek: az előbbiek 6, míg az utóbbiak 5 százalékkal, amelynek következtében 22,2 milliárdot, illetve 1,3 milliárdot tettek ki. A befektetési céllal vásárolt ingatlanjai bérbeadásából pedig 14 százalékkal kevesebb, 3,4 milliárd euró folyt be 2019-ben, mint 2018-ban.

A székhelyét tavaly nyáron Budapestre áttett pénzintézet mérlegfőösszege egy év alatt 14 százalékkal gyarapodott, s 2019 végén elérte az 1359 milliárd eurót. A növekedés alapvetően az NBB megugrott kihelyezéseinek köszönhető, hitelállománya 2018-ról 2019-re több mint 27 százalékkal, 734,5 milliárdra emelkedett.

A banknak 9 részvényese van, Magyarország mellett Oroszország, Bulgária, Csehország, Románia, Szlovákia, valamint Kuba, Mongólia és Vietnam. A közép- és kelet-európai térségre fókuszáló NBB-ben Oroszország volt a legnagyobb, 44,176 százalékos tulajdonos, Magyarország részesedése 14,7 százalék volt 2019 végén.

A Nemzetközi Beruházási Bank eddigi tevékenységéről a Piac & Profit 2020. február 19-én megjelenő száma részletesen foglalkozik.