|
| Az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Kovács Tamás |
Nincs könnyű helyzetben, aki arra vállalkozik, hogy összesítse, a parlamenti képviselők milyen értékpapírokat és mekkora összegben tartottak maguknál 2019 végén. Mi megpróbáltuk, a tévedés kockázatát azonban fenntartjuk.
Míg ugyanis a minden évben január 31-én éjfélig kötelezően leadandó vagyonnyilatkozatokban az olyan rubrikákba írt számok, mint például „az összességében a mindenkori képviselői alapdíj összegét meghaladó” pénzintézeti számlakövetelés vagy készpénz, vagy „a takarékbetétben elhelyezett megtakarítás” egyértelműek, addig az „értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés” címszó alá írt összegek sok esetben nehezen értelmezhetők. Hiába szerepel ugyanis feketén-fehéren, hogy meg kell adni az értékpapír nevét és névértéket, e kötelezettségnek több mint 30 évvel a rendszerváltás után sem tesz mindenki eleget – más kérdés, hogy a rubrikák is frissítésre szorulnak, névérték helyett például egy részvény esetén a piaci érték feltüntetése indokoltabb lenne.
Nem törődnek a részletekkel
Az még hagyján, hogy többen is csak annyit írnak, hogy állampapír, nem részletezve, hogy az milyen futamidejű, kincstárjegy, inflációkövető vagy a tavaly június elején berobbant Magyar Állampapír (MÁP) Plusz. Ám Szíjjártó Péter vagyonnyilatkozatában csak annyi szerepel, hogy 2,25 millió forint értékben tart értékpapírt.
Meglehet, a külgazdasági és külügyminiszter példáján buzdult fel Mátrai Márta – aki 2015 novemberéig a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőhelyettese volt. Hiszen míg 2018-ban még precízen felsorolta, hogy a már akkor is több mint 20 milliós portfoliója milyen elemekből tevődik össze, egyenként leírva azok értékét is, addig a 2019-esben csak annyit tartott szükségesnek közölni, hogy MÁP Plusza, befektetési jegyei és OTP-részvényei együttesen értek 25,8 milliót. Igaz, legalább azt megadta, hány bankpapírja volt, így legalább azt be lehetett árazni.
Bánki Erik, a Fidesz mostani frakcióvezető-helyettese azonban csak annyit tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában, hogy 6 millió forint értékben tartott részvényt a tavalyi év végén, 2 millióval kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Nemcsak divatbefektetők
Párttársa, egy budapesti zughotel működtetéséről elhíresült Becsó Zsolt még érdekesebb megoldást választott: azt írta, hogy 42,3 millió forintja szunnyadt értékpapírban, további 3,7 millió pedig Est Media-részvényben, ami ugye szintén értékpapír. Azt nem tudni, miért tartotta szükségesnek ezt külön kiemelni, mindenesetre 2018-ban Becsó még nem volt tulajdonos a tőzsdén szereplő cégben, amelyben mellette nagy nevek is fantáziát láttak. Mint az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, Barna Zsolt, illetve a 2018 tavaszáig Mészáros Lőrinc köreihez tartozott Antal Kadosa Péter ügyvéd. Abban a reményben, hogy a viszonylag hosszabb időn át alvó Est Mediát – mint arról lapunk is beszámolt – a Delta Csoport felvásárolja, azzal a céllal, hogy az jelentős informatikai terjeszkedésbe fogjon.
Opus Global-részvényei vannak B. Nagy Lászlónak (Fidesz), igaz, ő még a ma már Mészáros Lőrinc több mint ötven társaságot számláló birodalma központi cégének jogelődjébe, a Phylaxiába szállt be – 2018-as vagyonnyilatkozatában még e néven is tüntette fel érdekeltségét. Ami viszont azt is jelenti, hogy B. Nagyról közelről sem lehet elmondani, hogy egyfajta divatbefektető, magyarul, csak azért vásárol Opus-részvényt, hogy jelezze a NER iránti elköteleződését.
Több képviselő pedig a takarékszövetkezetek 2013 őszén kezdődött, s tavaly novemberben sikeresen lezárult integrációjában érdekelt anyagilag. Az előző ciklusban a Földművelésügyi Minisztérium államtitkáraként dolgozó Czerván György (Fidesz) a Pátriában tartott 1 millió forint értékű részjegyet, Demeter Zoltán (Fidesz) pedig 1,75 milliónyit, de hogy melyikben, azt nem jelölte meg. Párttársuk, Dankó Béla portfoliójából viszont a 2018 végén még 14 milliós értéken szerepeltetett részjegy eltűnt, annak vételárát – no meg a tavalyelőtt még 6 milliónyi készpénzt – részvénybe tette át, hogy melyikbe, azt a fideszes honatya nem árulta el. Az ugyancsak kormánypárti F. Kovács Sándornak viszont pont tavaly lett részjegye, 1 milliós értékben. Emellett 10 millióért Takarékbank-részvényt is vett, valamint 14 millióért MÁP Pluszt – valamennyit friss pénzből, miután a 2018 végén 33 milliós cash-állománya nemhogy csökkent, hanem még tovább is nőtt tavaly.
Amúgy a tavaly június elején debütált új szuperkötvény a képviselőknél is tarolt, nem kevesebb, mint tizenhárom olyan honatya, -anya vásárolt MÁP Pluszt, akik értékpapír-rubrikája 2018-ban még üres volt, s tavaly év végén viszont már kizárólag ezzel az instrumentummal rendelkeztek. Köztük Hollik István, a Fidesz újsütetű kommunikációs igazgatója, az Orbán Viktor által a magyar nemzeti kultúra szószólójának nevezett Lezsák Sándor, valamint Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője. Ők sorrendben 10 millió, 6 millió, illetve 3 millió forintot fektetettek a MÁP Pluszba.
Nem ők voltak a listavezetők. A fideszes képviselők közül Dömötör Csabának 2018-ban még egy fillérnyi állampapírja sem volt, ellenben 2019 végén már 31 millió forintnyi. Ágh Péter a 2018 végén még 17,9 millió forint értékű takarékbetétjét törte fel, hogy 25 millióért állampapírt vegyen, míg Horváth László a párnacihából vett ki e célra 15 milliót.
Követendő példa
Mások a meglévő állományukat hizlalták. Varga Mihály például 10 millióval, 13,55 millióra növelte az állampapírban tartott pénzeinek értékét – ami ugyanakkor magától értetődőnek tekinthető, hiszen kinek másnak, ha nem a pénzügyminiszternek kellene hűnek lennie a szavához, miszerint a kormány célja, hogy az államadósság egyre nagyobb része finanszírozódjon belföldről.
Harrach Péter (KDNP) és Gyüre Csaba (Fidesz) is új szereplő az állampapír-piacon. De utóbbi érdekes módon nem a MÁP Plusszal indított, hanem kincstárjeggyel, ami rövid távú befektetés, de ha ezt azért választotta, mert egy éven belül lehet szüksége pénzre, akkor is kedvezőbb a MÁP Plusz, ha azt feltörné annak ötéves lejárata előtt.
A képviselők állampapír-vételi buzgalmát jelzi, hogy 2019 végén 257 millió forinttal magasabb értékben birtokoltak ilyen értékpapírt, 658,6 milliónyit, mint 2018 végén, ez közel 64 százalékos növekmény. Ugyanezen idő alatt a részvényeik értéke csaknem megduplázódott, 67 millióval, 139,5 millióra.
Összesen 66 képviselő számolt be arról, hogy volt értékpapírja 2019 végén – ez a T. Házban dolgozók szinte pontosan egyharmada – nagyjából ugyanannyian, mint egy évvel korábban. Annak következtében, hogy ahányan tavaly lettek tulajdonosok, szinte ugyanannyian felszámolták a portfoliójukat. Köztük Lázár János, a Miniszterelnökséget a harmadik Orbán-kormányban miniszterként vezető volt miniszter – aki jelenleg kormánybiztosként felügyeli az állami tulajdonban lévő mezőhegyesi ménesbirtokot üzemeltető Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. működését –, aki a 2018 végén 5 millió forint értékűre rúgó kötvényeitől és 6 milliós törzsrészvényeitől vált meg, s 2019 végén a viszonylag nagy készpénzállománnyal rendelkező képviselők táborát gyarapította a maga 10 milliós cash-ével.
A már tavalyelőtt is értékpapírok felett diszponáló honatyák, -anyák közül a legnagyobb értékpapírvagyon-gyarapodást százalékosan a már említett fideszes B. Nagy László érte el, 2018 végén még csak 385,7 ezer forintos portfolióját egy év alatt közel 25,5 milliósra növelve. E képzeletbeli dobogó második fokát párttársa, Vitányi István foglalta el, aki az évek óta 97 600 forinton bevallott Mol-pakettjéhez tett hozzá 5 milliónyi állampapírt. Őket követte a már szintén említett Varga Mihály a csaknem háromszoros gyarapodásával.
Van, amiben az ellenzékiek vezetnek
A volumennövekedés alapján Gyurcsány Ferenc DK-képviselő vezet, miután értékpapír-állományának értéke egy év alatt 75 millió forinttal, 735 millióra emelkedett. Ez egyébként több mint az egyharmada a T. Ház lakóinak teljes, 2019 végén immár 2 milliárd fölé került értékpapír-állományának. A volt kormányfőt az MSZP-s Tóth Csaba követi, aki közel 32,5 millióval több, 216 milliónyi értékpapírról vallott, a növekmény csaknem teljes egészében abból adódott, hogy ő is vett MÁP Pluszt, méghozzá 30,5 millióért. Az ebben az összevetésben elért harmadik helyéhez – a fentiekben már szintén említett – Ágh Pétert is a 25 milliós állampapír-vétele segítette hozzá.
Öt képviselő értékpapírállományának az értéke csökkent, valamennyien kormánypártiak, köztük Bánki Erik és Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. További hat honatyáé pedig stagnált, mint például a szocialista, egykori egészségügyi miniszter Hiller István mellett Süli János tárca nélküli miniszteré (akinek ugyanúgy 6 millió forint értékű CIG Pannónia-részvénye volt 2019 végén, mint egy évvel korábban), továbbá a harmadik Orbán-kormányban nemzeti fejlesztési miniszter Seszták Miklósé.
A T. Házban a helyzet egy év alatt annyiban nem változott, hogy mindössze a képviselők egyharmada teszi megtakarítását valamilyen pénzügyi eszközbe. Annyiban viszont igen, hogy jelentősen megugrott az állampapírok aránya, alapvetően a tavaly júniusban kibocsátott ötéves lejáratú, közel 5 százalékos éves átlaghozamú MÁP Plusz vonzására. Az állampapírok mellett csak kevesen mertek kockáztatni, nemcsak részvényeket venni, hanem az állampapíroknál alig rizikósabb befektetési alapokba invesztálni. Ez ugyanis aktív portfoliókezelést igényelt volna, amit továbbra is csak kevés képviselő akart vagy tudott megtenni. A többség pedig a nulla közeli kamatok ellenére változatlanul inkább betétben, vagy a párnacihában hagyja az átmenetileg szabadon lévő pénzeit – derül ki a vagyonnyilatkozatokból.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
