A sokkoló múlt heti szereplés után ma reggel Ázsiában a tőzsdék már masszívan emelkedtek. Különösen a sanghaji (plusz 3 százalék), miután a piac abban bízik, hogy a vártnál is sokkal gyengébb feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index miatt a pekingi kormány erőteljes fiskális stimulust foganatosít. Európa viszont változatlanul rosszul teljesít, délelőtt még emelkedett a londoni börzebarométer, de a delet elütve csatlakozott a csökkenő frankfurti és párizsi társához. A határidős jegyzések viszont az Egyesült Államokban egyelőre még pluszos nyitást jeleznek előre.
Nagy zuhanásokat korrigálnak az olajárfolyamok. A múlt héten a csaknem 44 dollárt is megjárt észak-amerikai könnyűfajta (WTI) hétfőn dél körül 45,5 dolláron cserélt gazdát, az északi-tengeri Brent típusú 49,4 dollárról jött vissza 50,7-re. A hazai üzemanyagok jegyzése azonban még a visszakapaszkodás előtti szintekhez igazodik, ennek megfelelően lehet szerdától – mint azt megírtuk – jóval, 9 forinttal olcsóbban tankolni, mind a benzinnel, mind a gázolajjal hajtott gépkocsikba.
Némi meglepetésre a válságos helyzetekben menedékeszköz arany sem teljesít jól, múlt hét pénteken 3 százalékos napon belüli esést szenvedett el, amivel az árfolyama 1600 dollár környékére süllyedt. S bár ma pozitívan korrigált, változatlanul messze van az alig egy hete még az 1700 dollárt közelítő kurzusától.
Múlt pénteki újabb mélypontja után a forint viszonylagos nyugalomban poroszkált, az euróval szemben például a 338-as szint alatt. Ma délután érdemes lesz figyelni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizaswap (forintot euróért cserébe biztosító) állományának változására. Nagy Márton MNB-alelnök szerint ugyanis a jegybank már ezt az eszközt is aktívan fogja használni, hogy így is szabályozza a forintlikviditást – hívta fel a figyelmet az Equilor Befektetési Zrt. elemzése.
Kamatot vághat a Fed
Egyre valószínűbb a monetáris lazítás a nagyobb gazdasági lassulás iránti félelem miatt, s az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke, Jerome Powell utalt is arra pénteken, hogy ha szükségesnek érzik, akkor készek csökkenteni a most 1,5-1,75 százalékos irányadó rátán. A legközelebbi kamatdöntő ülés március 17-18-án esedékes, amelyen a Goldman Sachs elemzői 50 bázispontos csökkentést várnak.
Fontos makrogazdasági adatok
Ma az Eurózónában és az Egyesült Államokban is a februári beszerzési menedzser indexre, valamint a tengerentúlon a szolgáltatóipari indexekre érdemes figyelni. Pénteken az előzetes német februári inflációs számok jelennek meg, a piac 1,7 százalékos – az előző havival azonos – szintre számít.
Pénteken látott napvilágot a végleges 2019-es hazai GDP is, amely ez előzetes adat szerint 4,5 százalékkal bővült. Az idén már lassulás jöhet, a GKI legfrissebb előrejelzése szerint 3,2 százalékkal nőhet 2020-ban a magyar gazdaság, Varga Mihály pénzügyminiszter azonban korábban 3,5 százalékos prognózist adott.
Kártérítést fizet a Volkswagen
Peren kívüli megegyezéssel ért véget a német autógyár ellen több mint negyedmillió olyan németországi vásárló képviseletében indított per, akik a Volkswagen dízelbotrányban érintett modelljeiből vásároltak. A pénteken ismertetett részletek szerint a gyártó mintegy 830 millió euró (jelenlegi árfolyamon mintegy 280 milliárd forint) kártérítést hajlandó fizetni a vásárlóinak. A cég részvényei a pénteki záróárukhoz képest ma 1,5 százalékkal magasabban forognak, ami alapvetően a kártérítési bejelentésnek tudható be, tekintve, hogy a frankfurti tőzsdeindex a negatív tartományban tartózkodik. Szintén az autógyártóhoz kapcsolódó hír, hogy napirendre került a konszernhez tartozó Audi és a MAN tőzsdei kivezetése.
Csúszhat az INA Mol-ajánlata
A horvát energiaminiszter szerint ugyanis további időre van szükségük ahhoz, hogy felmérjék, milyen ajánlatot tegyenek a Mol valamivel több, mint 49 százalékos INA-részesedésére. Ezzel szemben Azerbajdzsánban minden a tervek szerint halad, legalábbis az állami nyilatkozatok szerint az ottani hatóság áldását adta, hogy a Mol 1,57 milliárd dollár értékben vásárol olajmezőt.
Átmenetileg leállt a budapesti tőzsde
Nem sokkal a nyitást követően kaptuk a hírt, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kereskedési rendszere – a származékos szekció határidős és opciós devizapiac kivételével – meghibásodott, ezért az leállt. Emiatt a BÉT az általános üzletszabályzata alapján úgynevezett technikai szünetet rendelt el, amelyet fél 11-kor oldott fel, miután elhárította a hibát. A leállást a Trend FM értesülése szerint a Xetra nemzetközi rendszer problémája okozta. Nem csak a magyar tőzsde állt azonban le, a térség több börzéjén is gondok adódtak.
Ez a „gig economy.” 
