|
| Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 17-én. MTI/Kovács Tamás |
Az MNB célja, hogy minél kevesebb háztartás kerüljön nehéz helyzetbe, ennek érdekében is – ahogy Nagy Márton fogalmazott – be kell majd nyúlni a potenciális GDP-növekedést fenntartó vállalatok „hóna” alá. Jelenleg még a védekező szakaszban vagyunk, hogy megóvjuk a vállalatokat és a lakosságot – hangsúlyozta.
Már a pénzpiaci árak csökkennek, miközben az élelmiszerárak nőnek, ez majd továbbgyűrűzik és ronthatja az ország mutatóit. A válság nem egyformán érinti a szektorokat, a turizmus és a vendéglátás került először nehéz helyzetbe, de már érezhető e negatív hatás a szállításban, a járműiparban, s nagy valószínűséggel a válság eléri majd az elektronikát is.
A pénzpiaci bizonytalanságban már elértük a 2008-2009-es szintet – jelentette ki Nagy Márton. Hozzátéve: 100-150 éve nem tapasztalt hozamszinteket látunk az Egyesült Államokban, Németországban, Japánban, ami recessziós helyzetet mutat, mélyen negatív reálkamattal.
A devizák részben a likviditás csökkenése miatt nagy volatilitást mutatnak, árfolyamaik akár 5-10 százalékkal mozdulnak el. De a válság elérte a nyersanyagpiacokat is, az olaj ára ilyenkor mindig csökken. Ezzel szemben az élelmiszerek iránti kereslet nő, ami már most áremelkedéshez vezetett.
Nem kecsegtet sok jóval, hogy a bizalmi indexek nagyot zuhantak. Az USA-ban már megugrott a munkanélküli segélykérelmek száma, ez Magyarországra is jellemző lehet.
Folyamatosan romlanak a világgazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzések. Akik március elején még csak a korábbinál enyhébb szintű növekedést vártak, azok március 20-án már az USA-ban és az eurózónában is recessziót jósoltak.
A jegybankok világszerte a bizalmi válság hatását próbálják mérsékelni, kamatvágással, eszközvásárlással, hitelkeretek biztosításával. A régióban is hasonlók voltak a reakciók a cseh, a lengyel és a román jegybank részéről, mindenki arra törekszik, hogy – ami a csövön kifér alapon – likviditást adjon.
Az MNB viszont nem változtatott, de az alapkamat és az irányadó budapesti bankközi hitelkamatláb (Bubor) még így is a régióban a legalacsonyabb, így a magyar jegybank a leginkább alkalmazkodó – magyarázta Nagy Márton.
Ismertetve, hogy világszerte a fiskális könnyítések mellett számos hitel- és hitelgarancia-program jelent meg, nem egyszer a GDP 10 százalékot meghaladó mértékben. Más programok a lakosságot és a vállalatokat célozzák, könnyítésekkel (törlesztési moratóriummal, adókönnyítésekkel).
Magyarországon még nincs olyan gazdasági mutató (ennek kiadására a KSH az illetékes), ami nagyarányú visszaesésre utalna – tért át Nagy Márton az MNB furcsának tűnő prognózisára, miszerint az idén 2-3 százalékos növekedést vár, miközben a Pénzügyminisztérium már a recessziót (-0,3 százalék) sem zárja ki. Az MNB azonban bízik egy V-alakú kilábalásban, ami azt jelenti, hogy az idei kisebb mértékű visszaesést jövőre egy kiugróbb, 4-4,8 százalék közötti növekedés követhet a gazdaság beindulása miatt.
Persze kérdés, meddig tart a járvány, hiszen ez befolyásolja a visszaesés mértékét – ismerte el Nagy Márton. Emlékeztetve, hogy közvetve a turizmus 12-13, a járműgyártás 15 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, ezért minden egyes hónap nagy mértékű mínuszt jelent. Ha a járvány kitolódik őszig, akkor viszont a 2-3 százalékos mostani növekedési prognózis is veszélybe kerül.
Az olaj ára nagy mértékben befolyásolja az infláció alakulását. Óriásit esett a folyékony arany jegyzése, ez jelentősen csökkentheti a hazai inflációt, de itt is egy V-alakú visszapattanás várható, így jövőre a pénzromlás is növekedhet. 2020-ban az infláció akár 2 százalékra is lemehet, így éves átlagban 2,6-2,8 százalék lehet, 2021-ben pedig 3-3,5 százalék közé emelkedhet, s 2022 elejétől a 3 százalékos inflációs célon stablizálódhat. Az MNB kamatdöntéseinél figyelt adószűrt maginflációban ugyanis egy fokozatos lecsengés figyelhető meg.
A folyó fizetési mérleg az idén még enyhe mértékű hiánnyal zárhat, jövőre már a nulla körül alakulhat, míg 2022-ben már akár 2 százalékos GDP-arányos többletet mutathat.
A vállalati és lakossági problémák kezelésére jelentős horderejű volt Nagy Márton szerint, hogy a kormány az MNB javaslatára elrendelte a hiteltörlesztési moratóriumot 2020 végéig. Arra számítanak, hogy az ügyfelek több mint 80 százaléka élni fog e könnyítési lehetőséggel. Teljes igénybevétel esetén 3600 milliárd, míg 80 százalékos mértékűnél 2900 milliárd esik a törlesztés hatálya alá. Összességében ennek hatására nem lesz likviditási sokk a hazai bankoknál, de ez egyedi szinten elképzelhető, mivel nem biztos, hogy az ügyfelek ugyanabba a bankba teszik vissza a pénzüket. Lehetnek tehát egyedi likviditási problémák, ezek kezelésére az MNB felkészült.
A fizetési haladék természetesen nem elengedés – hangsúlyozta Nagy Márton. Az MNB azt szeretné, ha a moratórium alatt esedékes kamatot a kereskedelmi bankok nem tőkésítenék, az a hátralévő futamidőre egyenlően elosztódna. Ha minden ügyfel él a moratóriummal, akkor ez a bankoknak összességében 50 milliárd forintos kiesést okozhat, 80 százalékos igénylésnél pedig 40 milliárdost.
Az MNB azzal segíti a likviditási problémákat, hogy a nagyvállalati hiteleket is elfogadja fedezetként. Továbbá a bankok jelenleg rendelkezésre álló, fedezetként szabadon elfogadható eszközeinek 7000 milliárd forintos állománya további 2500 milliárd forinttal emelkedik befogadási értéken, érdemben növelve ezzel a bankok által potenciálisan elérhető likviditás nagyságát.
Újdonság, hogy a jegybank a bankrendszer likviditásának erősítése érdekében maximum 5 éves futamidejű hiteleket nyújt, ezen belül a hosszú futamidőkön belül 3 és 5 éves, míg az egy éven belülieknél 3,6,12 hónapos lejárattal. Nagy Márton emlékeztetett arra, hogy nem nagyon van a világban példa arra, hogy ilyen hosszú lejáratra adjon hitelt egy központi bank. Mint ahogy arra sem igen, hogy e hitelek kamata fix, így az kiszámítható, ráadásul a bank arra költi a pénzt, amire akarja. Az első hiteltendert március 25-én, azaz holnap tartja az MNB.
További fontos lépés, hogy a kötelező tartalék alól az MNB felmentést adott a kereskedelmi bankoknak, ez 2500 milliárd forintot szabadít fel a bankrendszer számára.
„Mindenki számára az MNB elégséges likviditást biztosít, a lakosság, a vállalatok és az államháztartás számára, s ha szükséges, akkor hajlandó további likviditást nyújtani. Ugyanakkor továbbra is szem előtt tartja a 3 százalékos inflációs célt, mindent elkövetve azért, hogy azt 2022 elejére elérje” – jelentette ki Nagy Márton a koronavírus miatt online megtartott sajtótájékoztatóján.
Kissé megszenvedte a dollárerősödést a forint. 
