|
| (Fotó: 123rf.com) |
A babaváró hitelek 2019. július 1-jei indulásától február 29-éig 59 ezer szerződés született, mintegy 566 milliárd forint értékben. Az átlagos hitelösszeg 9,7 millió forint, ami azt jelenti, hogy a jogosultak csaknem teljes egészében igényelték a 10 milliós maximális összeget. A hitelfelvevők 40 százalékánál már megszületett vagy úton van a vállalt gyermek.
A babaváró hitelek több mint harmadát Budapesten és Pest megyében folyósították a bankok, míg az egy főre eső hitelek Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében voltak a legmagasabbak. A hitelfelvevők több mint fele, 54 százaléka a két legmagasabb jövedelmi kategóriába esik, ezt tükrözi az is, hogy a hitelfelvevők egy főre jutó átlagjövedelme nettó 250 ezer forint volt.
A babaváró hitelt felvettek alig egytizede igényelt más kölcsönt is a bankoktól. Az 50 ezerben maximált havi törlesztőrészlet alapján pedig a 87 százalékuk jövedelemhez viszonyított adóssága 40 százalék alatti.
Az MNB a babaváró hitelek megjelenésének is betudja, hogy a magyarországi házasságkötések tavaly 26 százalékkal emelkedtek.
A 470 milliárd forint értékben nyújtott babaváró hitelek húzták a lakossági kihelyezéseket, amelyek összességében 17 százalékkal haladták meg a 2018-as szintet. Ez nemzetközi szinten is kiemelkedő dinamika, ami a babaváró hitelek nélkül 9 százalék lett volna. Összességében a háztartási hitelek 2300 milliárd forintot tettek ki, ami rekord, soha még nem volt ekkora az éves mérték.
A babaváró hitel mellett a személyi kölcsönök és a lakáscélú hitelek tudtak érdemben nőni. Utóbbi kettőnél további keresletnövekedést várnak a bankok. Van is tér a kihelyezésekre, hiszen a lakossági hitelek GDP-aránya nemzetközi szinten még mindig alacsony, 2019-ben mindössze 14 százalék volt. Szemben az eurózóna közel 50 százalékával, de Magyarország régiós riválisai közül a szlovákok 42, a lengyelek 34, a csehek 31 százalékos mutatója is jóval magasabb, s még Romániáé is közel a kétszerese a magyarénak.
Intő jelek
Figyelmeztető, hogy a legnagyobb bankok jelezték az MNB-nek, hogy a következő hat hónapban romlani fog a fogyasztási hitelek minősége. Az viszont kedvező, hogy – a jegybank megfogalmazása szerint – gyakorlatilag eltűntek a változó kamatozású lakossági hitelek. Ezek 45 százalékának kamata már 10 évre rögzített, s az öt éven túli fix kamatozású kihelyezéseknek már csaknem háromnegyedét teszik ki a lakáshitelek.
Az erős keresletnek köszönhetően a vállalati kihelyezések 14 százalékkal nőttek, ezen belül a mikro-, kis- és középvállalkozások banki finanszírozása közel 15 százalékkal. A mintegy 2800 milliárd forint értékben tavaly megkötött hitelszerződésből 300 milliárdot az NHP Fix keretében folyósítottak. A vállalati hitelek több mint fele Budapestre koncentrálódott, alapvetően az ingatlanügyletek miatt, ezeket a tavalyi utolsó negyedévben zömében nagy összegű euróhitelek finanszíroztak. További érdekesség, hogy a kihelyezések több mint kétharmadát a nagybankok nyújtották. Itt is kedvező, hogy a fix kamatozású hitelek aránya 50 százalék fölé nőtt.
A vállalati hitelezés is pörög
A lakosságihoz hasonlóan a vállalati hitelek GDP-hez viszonyított 18 százalékos aránya is alacsony nemzetközi szinten, de kevésbé marad el a szlovák és a cseh 21-21 és az EU 32 százalékos rátájától, miközben magasabb a lengyelnél (16 százalék).
Ami a kilátásokat illeti, a következő hat hónapban továbbra is meghatározó lehet a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet, a beruházási igényekkel összhangban. Bár a bankok tavaly érdemben nem változtattak a hitelfeltételeiken, az üzleti célú, kereskedelmi ingatlanfejlesztés finanszírozásánál az idén már szigorítás várható – derül ki az MNB-nek adott kereskedelmi banki válaszokból.
Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági és külügyminiszter volt a Telex vendége, az interjúban több téma is előkerült.
