6p
A vállalatok hónapról hónapra nagyobb mértékben adósodnak el külföldi pénzben, mint forintban. Bár ez a jelenség inkább a nagyvállalatokra és a projektberuházásokra felvett hitelekre jellemző, a múlt keserű – igaz, lakossági fronton szerzett – tapasztalatai miatt érdemes újra átfutni, mikor lehet kockázatos a devizahitel.

A cikk a Piac & Profit magazin december-januári számában jelent meg.

A következő, február-márciusi lapszámot keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>

Sokak gyomra rándul görcsbe a devizahitel szó láttán, hallatán. Nem csoda. A forinthitelek jelentős drágulása miatt 2004–2008 között rengetegen adósodtak el külföldi devizában. Miért is ne tették volna, hiszen így havonta akár több tízezer forinttal kevesebbet kellett törleszteniük. Akkor még nem volt közismert az árfolyamkockázat, vagy aki előtt igen, azt a bankja megnyugtatta, hogy e rizikó az (első dátumként) 2007-re beütemezett euróbevezetéssel majd egy csapásra elillan.

Ám az uniós pénz hivatalos hazai fizetőeszközzé válása csak-csak csúszott, ellenben jött a 2008. őszi pénzügyi válság, aminek hatására a törlesztőrészletek az egekbe szöktek. A folyamat sok családot ellehetetlenített, arra kényszerített, hogy a devizahitelből vásárolt otthonától megváljon. Hogy ilyen tragédia többé ne forduljon elő, a kormány 2010-ben megtiltotta devizahitelek nyújtását Magyarországon, igaz, csak a lakosság számára.

A cégeknek szabad a pálya

Vagyis e tiltás a vállalatokra nem vonatkozik, ők szabadon adósodhatnak el külföldi pénznemben, azaz vehetik a nyakukba az árfolyamkockázatot. Ami nem csekély. Csak az idén január végétől november közepéig például a forint több mint hat százalékkal értékelődött le az euróval szemben, a dollárral szemben pedig még jobban, közel 11 százalékkal. Ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból az olvasható ki, hogy a cégek az idén hónapról hónapra több devizahitelt vesznek fel, mint forinthitelt. Augusztusban még csak közel ötmilliárd forinttal, szeptemberben viszont már 30 milliárddal nagyobb mértékben gyarapodott a devizahitelek állománya az előző hónaphoz képest.

Felmerül a kérdés, vajon a vállalatok – köztük megannyi kis- és középvállalkozás (kkv) – nem kerülhetnek-e olyan helyzetbe, mint annak idején a magánszemélyek. Ennek megválaszolásához érdemes felidézni, mi motiválhat egy céget abban, hogy devizahitelt vegyen fel.

Csak természetesen

Mindenekelőtt az, hogy fedezze az árfolyamkockázatát, ami azáltal keletkezik, hogy az értékesített termékeinek, szolgáltatásainak az ellenértéke nem forintban, hanem devizában merül fel. Ezt nevezi a szakirodalom természetes fedezettségnek, abból fakadóan, hogy ha devizában érkezik a bevétel, akkor abból lehet törleszteni a devizahitelt anélkül, hogy a forint átváltásából kellene előteremteni a visszafizetéshez szükséges összeget. A cég tehát alapból mentesül az esetleges konverziós veszteségtől.

Úgy tudjuk, egy vállalat kockázati helyzetének megítélésekor már nemcsak azt nézi a felügyelet, hogy a cégnek a devizahiteléhez képest mekkora a devizában keletkező bevétele, hanem eggyel tovább lépve azt is vizsgálja, hogy a hitelt felvevő vállalkozás külföldi pénznemben fizető partnerének miben keletkezik a bevétele.

A devizahitel-felvétel másik vezérlőelve az lehet, hogy a külföldi pénzben felvett hitel kamata alacsonyabb – akár jóval –, mint a forinthitelé, ahogyan ez motiválta a lakosságot is a válság előtt. Az MNB adatai szerint ez az ösztönző most is igaz: a nagy összegű forinthitelek átlagkamata idén szeptemberben 1,7 százalék volt, míg a nagy összegű euróhiteleké 1,1 százalék. Az egy dolog, hogy ekkora különbségért érdemes-e rizikózni. Már csak azért is indokolt ez a kérdés, mert ha egy cég nem rendelkezik azzal a bizonyos természetes fedezettséggel, vagyis nincs külföldi pénzben származó bevétele, vagy van, de annak aránya rendkívül alacsony az összforgalmában, akkor a kamatkülönbözet kihasználásáért cserébe árfolyamkockázatot vállal. Ha a forint kisebb mértékben értékelődik le a devizákkal szemben, mint amennyivel magasabb a forinthitel kamata a devizahitelnél, akkor a külföldi pénzben eladósodott vállalat még jól is jár, de ha nem, akkor bukik. És ez a bukás, mint a magánszemélyeknél láttuk, akár végzetes lehet.

Inkább a nagyvállalatok terepe

Jó hír, hogy a kkv-k mára már megtanulták a leckét. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a devizahiteleken belüli bővülést szinte teljes egészében a nagyvállalati és a projektberuházásokhoz kapcsolódó, hosszú lejáratú hitelek növekedése eredményezte – olvasható az MNB májusban publikált stabilitási jelentésében. Márpedig a deviza-projekthitelek MNB által is azonosított kockázata az egyes szegmensek esetében eltérő mértékben lehet jelen. Így jellemzően az irodai és a logisztikai ingatlanszegmensben alacsonyabbak a kapcsolódó kockázatok – e megállapítás már a jegybank szeptemberi hitelezési jelentéséből származik, abból kiindulva, hogy a bérleti díjak már egy ideje euróban vannak meghatározva.

Fedezeti lehetőségek

A leginkább arra kell figyelnie egy vállalkozásnak, amikor devizahitel felvételén gondolkozik, hogy egyezzen a kiadási és a bevételi oldalon is a deviza – mutatnak rá a Bank360 szakértői. Ha ez nem történik meg – mondjuk forintbevételünk van, de eurós hitelt fizetünk –, akkor árfolyamkockázatnak tesszük ki a céget. Ha erősödik az euró a forinttal szemben, akkor többet fizetünk ki a törlesztés során.

Ezt a jelentős kockázatot tudjuk lefedni úgy, ha olyan devizában vesszük fel a vállalkozói hitelt, amilyen a bevételi oldalon is szerepel. A biztonságos hitelfelvételhez tehát szükséges a megfelelő devizafedezet, hiszen akár likviditási problémák is felmerülhetnek, de a nyereségünk is jócskán megcsappanhat.

Természetesen vannak olyan eszközök, amelyekkel lefedhetjük ezt a kockázatot, és például a bevételi és kiadási oldalnak nem feltétlenül kell egyeznie. Ilyen helyzet lehet, ha az üzleti tevékenységünkért nyújtott fizetség ugyan forintban folyik be, de euróban van meghatározva. Egy másik eszköz, amivel kezelhetjük az árfolyamból adódó meglepetéseket, ha határidős (forward) devizaügyletet kötünk, azaz a jelenben rögzítünk egy árat, amiért egy jövőbeli időpontban adhatunk vagy vehetünk devizát. Ebben az esetben viszont érdemes figyelni arra, hogy a devizahitel költsége (díjak, kamatok) és a forward-ügylet díja ne haladja meg a forinthitel kamatát.

Más kérdés, hogy számolni kell azzal, a hedge-elt (árfolyamkockázat-fedezet) devizahitelek általában drágábbak, mint a forinthitelek, ha ez nem így lenne, az piaci arbitrázst jelentene.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Az amerikai GDP a vártnál is jobban csökkent az első negyedévben
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 16:21
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
Pénzügyi szektor Új adószabályok jönnek – ezeket érdemes tudni
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 14:21
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Pénzügyi szektor Különleges engedélyt adtak a világ legrégebbi bankjának
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 16:04
Az Európai Központi Bank (EKB) feltételekkel ugyan, de engedélyezte az olasz Monte dei Paschi di Siena (MPS), a világ legrégebbi, ma is működő, 1472-ben alapított bankjának azt a tervét, hogy fölvásárolja nagyobbik versenytársát, az 1946-ban alapított Mediobanca Banca di Credito Finanziario pénzintézetet.
Pénzügyi szektor Nagy bejelentésekre készül a Hungarikum Alkusz
Herman Bernadett | 2025. június 25. 15:02
Felvásárlások, tőzsdére lépés, a közvetítői szakma presztízsének javítása, szabályozókkal való együttműködés az extraprofitadó jövőbeli helyzetéről – Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója komoly célokat tűzött ki maga elé. Az extraprofitadót kivezetné 2027-től, mert a szektorban és a biztosítókban bizonytalanság van, ami visszaveti az iparágban a fejlesztéseket. 
Pénzügyi szektor Tovább erősödik a rendkívüli összefogás: az Allianz Hungária is csatlakozott
Natív tartalom | 2025. június 24. 16:40
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke, hanem az egész szektor versenyképességének záloga és közös felelőssége. Az Allianz Hungária csatlakozásával már öt meghatározó piaci szereplő sorakozott fel a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) átfogó, felsőfokú képzési programja mellé. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar biztosítási kultúra színvonalának érdemi emelése, a szakma presztízsének visszaépítése, és egy olyan tanácsadói utánpótlás biztosítása, amely képes érdemben válaszolni a jövő ügyféligényeire.
Pénzügyi szektor Global Capital: ismét Magyarország a régió legjobb kötvénykibocsátója
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 16:07
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) munkáját két szakmai díjjal ismerte el a Global Capital nemzetközi pénzügyi szaklap – tájékoztatta az MTI-t az ÁKK csütörtökön.
Pénzügyi szektor Szebb arcát mutatja a szomszédunkban az infláció
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 15:46
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 3,0 százalék volt májusban, miután áprilisban 3,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
Pénzügyi szektor Semmi meglepő nem volt a Bank of England mai döntésében
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 14:12
A várakozásoknak megfelelően nem módosította 4,25 százalékos alapkamatát a Bank of England.
Pénzügyi szektor Stratégiai áttörés a magyar biztosítási piacon
Natív tartalom | 2025. június 19. 11:40
A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. többségi tulajdont vásárolt a Callfactory holdingcégében, amely Magyarország egyik vezető Call Center szolgáltató vállalatcsoportja, és a jövőben HUNFactory néven szolgája ki meglévő és leendő ügyfeleit.
Pénzügyi szektor Óriási változás történt a bankkártyás fizetésekben Magyarországon
Herman Bernadett | 2025. június 18. 19:12
Erőlteti a kormány az ATM-ek telepítését, pedig a bankkártyások egyre kevesebb készpénzt vesznek fel. Az ügyfelek ét és félszer annyit vásárolnak már bankkártyával, mint amennyi a készpénzfelvétel összege, sőt egyre többen inkább befizetésre használják az ATM-eket. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG