TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A vállalatok hónapról hónapra nagyobb mértékben adósodnak el külföldi pénzben, mint forintban. Bár ez a jelenség inkább a nagyvállalatokra és a projektberuházásokra felvett hitelekre jellemző, a múlt keserű – igaz, lakossági fronton szerzett – tapasztalatai miatt érdemes újra átfutni, mikor lehet kockázatos a devizahitel.

A cikk a Piac & Profit magazin december-januári számában jelent meg.

A következő, február-márciusi lapszámot keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>

Sokak gyomra rándul görcsbe a devizahitel szó láttán, hallatán. Nem csoda. A forinthitelek jelentős drágulása miatt 2004–2008 között rengetegen adósodtak el külföldi devizában. Miért is ne tették volna, hiszen így havonta akár több tízezer forinttal kevesebbet kellett törleszteniük. Akkor még nem volt közismert az árfolyamkockázat, vagy aki előtt igen, azt a bankja megnyugtatta, hogy e rizikó az (első dátumként) 2007-re beütemezett euróbevezetéssel majd egy csapásra elillan.

Ám az uniós pénz hivatalos hazai fizetőeszközzé válása csak-csak csúszott, ellenben jött a 2008. őszi pénzügyi válság, aminek hatására a törlesztőrészletek az egekbe szöktek. A folyamat sok családot ellehetetlenített, arra kényszerített, hogy a devizahitelből vásárolt otthonától megváljon. Hogy ilyen tragédia többé ne forduljon elő, a kormány 2010-ben megtiltotta devizahitelek nyújtását Magyarországon, igaz, csak a lakosság számára.

A cégeknek szabad a pálya

Vagyis e tiltás a vállalatokra nem vonatkozik, ők szabadon adósodhatnak el külföldi pénznemben, azaz vehetik a nyakukba az árfolyamkockázatot. Ami nem csekély. Csak az idén január végétől november közepéig például a forint több mint hat százalékkal értékelődött le az euróval szemben, a dollárral szemben pedig még jobban, közel 11 százalékkal. Ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból az olvasható ki, hogy a cégek az idén hónapról hónapra több devizahitelt vesznek fel, mint forinthitelt. Augusztusban még csak közel ötmilliárd forinttal, szeptemberben viszont már 30 milliárddal nagyobb mértékben gyarapodott a devizahitelek állománya az előző hónaphoz képest.

Felmerül a kérdés, vajon a vállalatok – köztük megannyi kis- és középvállalkozás (kkv) – nem kerülhetnek-e olyan helyzetbe, mint annak idején a magánszemélyek. Ennek megválaszolásához érdemes felidézni, mi motiválhat egy céget abban, hogy devizahitelt vegyen fel.

Csak természetesen

Mindenekelőtt az, hogy fedezze az árfolyamkockázatát, ami azáltal keletkezik, hogy az értékesített termékeinek, szolgáltatásainak az ellenértéke nem forintban, hanem devizában merül fel. Ezt nevezi a szakirodalom természetes fedezettségnek, abból fakadóan, hogy ha devizában érkezik a bevétel, akkor abból lehet törleszteni a devizahitelt anélkül, hogy a forint átváltásából kellene előteremteni a visszafizetéshez szükséges összeget. A cég tehát alapból mentesül az esetleges konverziós veszteségtől.

Úgy tudjuk, egy vállalat kockázati helyzetének megítélésekor már nemcsak azt nézi a felügyelet, hogy a cégnek a devizahiteléhez képest mekkora a devizában keletkező bevétele, hanem eggyel tovább lépve azt is vizsgálja, hogy a hitelt felvevő vállalkozás külföldi pénznemben fizető partnerének miben keletkezik a bevétele.

A devizahitel-felvétel másik vezérlőelve az lehet, hogy a külföldi pénzben felvett hitel kamata alacsonyabb – akár jóval –, mint a forinthitelé, ahogyan ez motiválta a lakosságot is a válság előtt. Az MNB adatai szerint ez az ösztönző most is igaz: a nagy összegű forinthitelek átlagkamata idén szeptemberben 1,7 százalék volt, míg a nagy összegű euróhiteleké 1,1 százalék. Az egy dolog, hogy ekkora különbségért érdemes-e rizikózni. Már csak azért is indokolt ez a kérdés, mert ha egy cég nem rendelkezik azzal a bizonyos természetes fedezettséggel, vagyis nincs külföldi pénzben származó bevétele, vagy van, de annak aránya rendkívül alacsony az összforgalmában, akkor a kamatkülönbözet kihasználásáért cserébe árfolyamkockázatot vállal. Ha a forint kisebb mértékben értékelődik le a devizákkal szemben, mint amennyivel magasabb a forinthitel kamata a devizahitelnél, akkor a külföldi pénzben eladósodott vállalat még jól is jár, de ha nem, akkor bukik. És ez a bukás, mint a magánszemélyeknél láttuk, akár végzetes lehet.

Inkább a nagyvállalatok terepe

Jó hír, hogy a kkv-k mára már megtanulták a leckét. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a devizahiteleken belüli bővülést szinte teljes egészében a nagyvállalati és a projektberuházásokhoz kapcsolódó, hosszú lejáratú hitelek növekedése eredményezte – olvasható az MNB májusban publikált stabilitási jelentésében. Márpedig a deviza-projekthitelek MNB által is azonosított kockázata az egyes szegmensek esetében eltérő mértékben lehet jelen. Így jellemzően az irodai és a logisztikai ingatlanszegmensben alacsonyabbak a kapcsolódó kockázatok – e megállapítás már a jegybank szeptemberi hitelezési jelentéséből származik, abból kiindulva, hogy a bérleti díjak már egy ideje euróban vannak meghatározva.

Fedezeti lehetőségek

A leginkább arra kell figyelnie egy vállalkozásnak, amikor devizahitel felvételén gondolkozik, hogy egyezzen a kiadási és a bevételi oldalon is a deviza – mutatnak rá a Bank360 szakértői. Ha ez nem történik meg – mondjuk forintbevételünk van, de eurós hitelt fizetünk –, akkor árfolyamkockázatnak tesszük ki a céget. Ha erősödik az euró a forinttal szemben, akkor többet fizetünk ki a törlesztés során.

Ezt a jelentős kockázatot tudjuk lefedni úgy, ha olyan devizában vesszük fel a vállalkozói hitelt, amilyen a bevételi oldalon is szerepel. A biztonságos hitelfelvételhez tehát szükséges a megfelelő devizafedezet, hiszen akár likviditási problémák is felmerülhetnek, de a nyereségünk is jócskán megcsappanhat.

Természetesen vannak olyan eszközök, amelyekkel lefedhetjük ezt a kockázatot, és például a bevételi és kiadási oldalnak nem feltétlenül kell egyeznie. Ilyen helyzet lehet, ha az üzleti tevékenységünkért nyújtott fizetség ugyan forintban folyik be, de euróban van meghatározva. Egy másik eszköz, amivel kezelhetjük az árfolyamból adódó meglepetéseket, ha határidős (forward) devizaügyletet kötünk, azaz a jelenben rögzítünk egy árat, amiért egy jövőbeli időpontban adhatunk vagy vehetünk devizát. Ebben az esetben viszont érdemes figyelni arra, hogy a devizahitel költsége (díjak, kamatok) és a forward-ügylet díja ne haladja meg a forinthitel kamatát.

Más kérdés, hogy számolni kell azzal, a hedge-elt (árfolyamkockázat-fedezet) devizahitelek általában drágábbak, mint a forinthitelek, ha ez nem így lenne, az piaci arbitrázst jelentene.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Hamarosan indul a Magyar Bankholding Zrt.
Privátbankár.hu | 2020. október 30. 17:41
Hamarosan megkezdi tényleges működését a Magyar Bankholding Zrt. A Takarék Csoport, az MKB Bank Nyrt. és a Budapest Bank Csoport meghatározó tulajdonosai a mai napon korábbi szándéknyilatkozatukat megerősítve befektetési és szindikátusi szerződést írtak alá, valamint döntöttek arról, hogy apportálják banki részesedésüket a közös holdingtársaságba.
Pénzügyi szektor Itt a fordulat: raktárra már szívesebben adnak hitelt, mint irodára
Privátbankár.hu | 2020. október 27. 17:04
A koronavírus-járvány kitörése után az ipari-logisztikai eszközkategória vált a legvonzóbb hitelkihelyezési területté az ingatlanhiteleken belül a kelet-közép-európai bankok többsége számára - derül ki a KPMG Ingatlanhitelezési Barométere (PLB) legújabb kiadásának eredményeiből. A járvány előtt a leginkább preferált kategória az irodai szegmens volt.
Pénzügyi szektor Automatikusan meghosszabbodik a hitelmoratórium
MTI | 2020. október 22. 09:59
A gyermeket váróknak viszont jelezniük kell a bank felé akaratukat.
Pénzügyi szektor Erre költi idei eredményét a Magyar Nemzeti Bank
Baka F. Zoltán | 2020. október 21. 18:24
Matolcsy György jegybankelnök felelt Szél Bernadett kérdéseire.
Pénzügyi szektor Ezen múlik az éves GDP-nek megfelelő pénzügyi termék árazása - hogy vizsgázott a rendszer?
Magyar Nemzeti Bank | 2020. október 21. 10:56
Az MNB kezdeményezésére 2016 májusában bevezetésre került a BUBOR esetében a kötelező érvényű jegyzési rendszer. Az új rendszer jelentősen növelte az éves magyar GDP-vel megegyező nagyságú pénzügyi termék árazásához használt BUBOR jegyzések információtartalmát és a hátteret biztosító bankközi piac forgalmát. A 2019-es évre elvégzett statisztikai elemzés alapján a BUBOR jegyzések továbbra is megbízhatók, az új információk gyorsan beépülnek a referenciakamatba, melyet a továbbra is aktív egyedi kamatjegyzők és azok eltérő jegyzési stratégiái biztosítanak. Az MNB a jegyzések folyamatos monitorozásával támogatja a rendszer stabil megbízható működését.
Pénzügyi szektor Tíz milliárdos hitellel segíti a NER balatoni megaprojektjét az orosz szuperbank
Privátbankár.hu | 2020. október 1. 15:49
A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) csaknem 10 milliárd forint (27 millió euró) összegű kölcsönt hagyott jóvá 18 éves futamidővel a szántódi Balaland családi üdülőhely és szabadidőközpont megépítéséhez - közölte a pénzintézet csütörtökön. A finanszírozásban a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is részt vesz.
Pénzügyi szektor NER-es belügy lehet a Takarékbank legújabb tranzakciója
Csabai Károly | 2020. szeptember 27. 15:22
A Takarék Csoport által megvásárolni kívánt Duna Takarék Bank három fő tulajdonosa közül ugyanis Garancsi István és Hernádi Zsolt Mol-vezér felesége rendelkezik közel 20-20 százalékos részesedéssel - tudta meg laptársunk a győri székhelyű kis hitelintézet elnök-ügyvezetőjétől.
Pénzügyi szektor A nyugdíjasok netbankolni kezdtek, a lakosság pénzt váltani - mi lesz a magyar bankokkal?
Gáspár András | 2020. szeptember 24. 16:29
Sokkal jobb helyzetben érte a válság a bankszektort és a teljes magyar gazdaságot, mint 2008-ban, ezért annak hatásai sem lesznek annyira megrázóak a hazai bankvezérek szerint. A Közgazdász-vándorgyűlésen kiderült, hogy a lakosság meglepően jól állt át a digitális bankolásra, a hitelmoratóriumért egyelőre nincs tolongás, viszont a megtakarításoknál furcsa folyamatokat is látnak a bankvezérek. A fintechek után most a bigtechek fenyegetik a szektort, a felügyelet védelmében bíznak.
Pénzügyi szektor Megjött a Takarék Csoport étvágya, két újabb bankot is megvehet
Csabai Károly | 2020. szeptember 23. 06:00
A Duna Takarék Bank és a Polgári Bank megvásárlásáról már folynak a tárgyalások - értesültünk megbízható forrásból. Információnkat sem a Takarékbank, sem az egyik kiszemelt pénzintézet nem erősítette meg, de nem is cáfolta, érdeklődésünkre egységesen annyit közöltek, most mással vannak elfoglalva.
Pénzügyi szektor Óriásbank ilyet korábban soha nem tett
Privátbankár.hu / MTI | 2020. szeptember 11. 06:54
Jane Fraser személyében először neveztek ki női elnök-vezérigazgatót a Wall Street egyik nagy bankja, a Citigroup élére.
Friss
hírlevél