A 0,9 százalékos jegybanki alapkamat mellett a többi kondícióhoz sem nyúlt a Monetáris Tanács. Így az egy napra a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett betétek kamata is negatív, -0,05 százalék maradt, az egynapos és egyhetes, fedezett hiteleké pedig az irányadó rátával azonos mértékű, 0,9 százalékos.
A forint euróval szembeni árfolyama február 13-án történelmi mélypontra, a 340,3-as szintre zuhant, annak hatására, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette: januárban az infláció 4,7 százalékkal lett magasabb az előző év azonos időszakához képest. Erre már az MNB alelnöke szükségesnek tartotta, hogy megszólaljon. „A jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon, és nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket” – jelentette ki Nagy Márton. Amelyre a forint jelentősen, csaknem öt egységgel erősödött, miután az addig a hazai fizetőeszköz gyengülésére játszók zárták az úgynevezett short-ügyleteiket, ami csakúgy lehetséges, ha forintot vesznek euró ellenében.
A verbális intervenció mellett ugyanakkor az MNB egyéb módon is lépett. Kevesebb eurót váltott át forintra a kereskedelmi bankoknak, aminek következtében utóbbiak is kevesebbet tudnak kihelyezni. Csak viszonyításként: novemberhez képest a bankrendszer likviditása tegnap több mint 330 milliárddal kevesebb volt, 1943 milliárd.
Nagy Márton elismerte, hogy szándékosan és tudatosan csökkentették ezt a bizonyos swap (euró-forint csere) állományt, hogy megdrágítsák a forint elleni spekulációt, jobban mondva, megakadályozzák, hogy megint akkora mennyiségű short, azaz a forint gyengülésére játszó ügylet szülessen, mint korábban, ami a 340-es szintig lökte a forint euróval szembeni árfolyamát.
Más kérdés, hogy az a kamatdöntést megelőzően már ismét a 337 körül mozgott, a Nagy Márton szavai óta végbement gyengülés azonban már inkább a koronavírus hatásának tudható be.
Európai és ázsiai helyzetkép. 
