A 18-65 év közötti magyar magánszemélyek egytizede vett fel személyi kölcsönt az elmúlt egy évben – derül ki a Cofidis elmúlt tíz évet vizsgált Hitel Monitor kutatásából. Eszerint az effajta hitelt igénylők aránya 2017 közepétől folyamatosan nő. Fontos változás, hogy míg a 2010-es évek elején jellemzően az eladósodás és az anyagi nehézségek miatt nyújtották meg a takarójukat a magánszemélyek, addig ma már inkább egy lakás vagy autó vásárlása, esetleg az otthon berendezése a motiváció.
A növekvő kereslet hatására fokozatosan egyre több bank jelent meg a személyi kölcsönök piacán, s elemzők szerint e tendencia folytatódik majd mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. Mellettük azonban nem banki szereplők is labdába rúgnak. Például a legfrissebb elemzését ma publikálta a Cofidis, amely ügyfelei száma 2019 végére meghaladta a 150 ezret, ez másfélszerese a 2015-ösnek – ismertette Holló Bence, a Cofidis ügyvezető igazgatója a mai sajtótájékoztatón. A tavaly 15,5 milliárd forint árbevételt elért cég teljes portfóliója meghaladja a 100 milliárd forintot. Összes éves kihelyezése 2015-2019 között megháromszorozódott, az adósságrendező hitelállománya pedig ötszöröződött.
A Hitel Monitor februári felmérése szerint változik a fogyasztási magatartás. Míg 2011-ben a lakosság közel kétharmada viszonyult pozitívan a hitelekhez, addig ma már csaknem a háromnegyedük elfogadó. A hitelfelvételi tudatosságot az összehasonlító oldalak térnyerése, valamint a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos negatív élmények is erősítették.
A fix kamatozás nagyon erős vonzerő, ezt keresik személyi kölcsön esetén a fogyasztók. Az áruhitelezésnél a 0 százalékos akciók a legnépszerűbbek, használt autók vásárlásánál pedig lízing helyett jellemzően a személyi kölcsönt preferálják.
A Cofidis megbízásából az NRC Kutatóintézet által végzett felmérés során megkérdezettek már közel fele vette fontolóra az elmúlt egy évben, hogy személyi kölcsönt vegyen fel, ez az arány két éve még 41, három éve pedig 35 százalék volt – közölte Kurucz Imre, az NRC ügyvezetője.
Változott a személyi kölcsönök igénylésének célja is. Az első és második helyen szinte fej-fej mellett áll a bevételek-kiadások egyensúlyban tartása és a lakásfelújítás, korszerűsítés, mint hitelcélok. Viszont a lakásvásárlás megelőzte az autóvételt, a negyedik helyen a háztartási gépek és berendezések vásárlása, az ötödik helyen pedig a másik hitel kiváltása áll. Nőtt tehát a lakásfelújítás és az autóvásárlás esetén tanúsított hitelfelvételi kedv, 2011 óta 37-ről 24 százalékra csökkent azonban a bevételek és kiadások egyensúlyban tartására irányuló hiteligénylések mértéke. A másik hitel kiváltását célzó hitelfelvétel pedig 31-ről 20 százalékra zuhant.
Míg a 2010-es évek elején a telefonos hiteligénylés volt a személyes megoldások alternatívája, mára az online hiteligénylés tölti be ezt a szerepet. Ezt tükrözik a számok is: míg 2011-ben csupán a fogyasztók 3 százaléka vette fel online a hitelt, 2019-ben már a 17 százalékuk.
Csökkentek a digitális megoldásokkal szembeni félelmek, egy év alatt, 2018-ról 2019-re 73-ről 68 százalékra mérséklődött azok aránya, akik szerint a hitelfelvétel „komolyabb dolog annál, minthogy azt ne személyesen intézzük”, míg 49-ről 41 százalékra azoké, akik félnek attól, hogy online ellophatják az adataikat. Összességében elmondható, hogy nagyobb a nyitottság az online csatornák felé, ha közben lehet az ügyintéző segítségét kérni. A digitális megoldásokat elutasítók több mint fele nyitottabb, ha a folyamat közben kaphat személyes segítséget.
Jelentős a szakadék a társadalom befogadóképessége és az elérhető technológiai megoldások között – hívta fel a figyelmet Lemák Gábor, a Fintech Group vezetője. Szerinte a társadalom jelentős része számára a digitális pénzügyek a netbankolást és az érintéses bankkártyás fizetést jelenti, ezért is van a többségnek még segítségre szüksége a digitális pénzügyi megoldások használatában, különösen a hitelezésnél. Hiába érhető el a legújabb technológia, az emberek lassabban fogadják be az új megoldásokat.
Riasztó jelentések érkeznek a Gázai övezetből, több mint 140 ezer ember kényszerül elhagyni a palesztin terület déli részét. 
