Általános helyzetértékeléssel kezdte Matolcsy György azt a sajtótájékoztatót, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői egy órával azt követően tartottak, hogy az MNB Monetáris Tanácsa csaknem tíz éve nem látott lépésre szánta el magát: a jegybanki alapkamatot megemelte, 0,3 százalékponttal, 0,9 százalékra. Vagyis arra a szintre, amelyen volt az irányadó ráta a járvány tavaly tavaszi berobbanása előtt.
Matolcsy megítélése szerint a magyar gazdaság kitűnően vizsgázik az újraindítás terén, valamennyi növekedési szám jó irányba mutat. A bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben akár kétszámjeggyel bővülhet – ezt már a főnöke után szóló alelnök, Virág Barnabás vetítette előre –, aminek következtében a magyar gazdaság a harmadik negyedévben elérheti a 2019 végi szintet. Az éves GDP-növekedés pedig meghaladhatja a 6 százalékot, egészen pontosan 6,2 százalék lehet – derül ki a legfrissebb, csütörtökön publikálandó inflációs jelentés már ma ismertetett egyik fő számából.
Matolcsy hozzátette: amennyiben bejönnek a várakozásaik és az idén valóban 6 százalék felett lesz a GDP növekedése, akkor 2022-ben 5-6 százalék közötti lehet az ütem. Amihez az MNB mintegy 9300 milliárd forintnyi forrással járult hozzá, ebből mintegy 6 ezer milliárd tavaly a járvány negatív hatásainak ellentételezésére, míg 3300 milliárd már az idén, a gazdaság újraindítására fordítódott. Ez az egyik legjelentősebb jegybanki hozzájárulás az EU-n belül – emelte ki az MNB elnöke.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az újraindítás árnyoldala az infláció megugrása. Míg 2008 után hat és fél évig tartott, amíg Magyarország helyreállította a válság előtt szintet, ez most másfél év megtörtént – emiatt ugrott meg az infláció, miután a kínálat nem tudott lépést tartani a gyorsuló kereslettel.
Az MNB 2021 egészében 4 százalék feletti (4,1 százalékos) pénzromlást vár. S mivel az első számú mandátuma az árstablitás biztosítása – emlékeztetett Matolcsy –, ami a középtávon 3 százalékos jegybanki inflációs cél elérésével teljesülhet, az MNB ma kamatemeléssel avatkozott be, annak érdekében, hogy 2022 elejére az infláció visszatérjen a normális mederbe.
A kamatemelés egy monetáris politikai fordulatot jelent – ismerte el Matolcsy, amilyenre szerinte legutóbb 2013 tavaszán került sor, amikor ő átvette az MNB irányítását. Ennek a fordulatnak több eleme van:
- a mai nappal kamatemelési ciklust indítottak el (amiből az következik, hogy további szigorításokra is sor kerülhet). E kamatemelési ciklus hossza attól függ, mikor tér vissza az infláció a 3 százalék közelébe
- újból az alapkamat lesz az irányadó eszköz, azaz az visszaveszi ezt a szerepet az egyhetes jegybanki betéttől
- megtartották az egyhetes betétet, de annak kamata beáll a jegybanki alapkamat szintjére (vagyis azt csütörtökön az MNB igazgatósága 0,15 százalékponttal emeli majd, 0,9 százalékra)
- havi szinten elemzik a gazdaság helyzetét és döntenek a kamatemelésről. Méghozzá az adatok elemzésével – ennek során nemcsak az infláció, hanem a többi makrogazdasági mutató alakulását is figyelembe veszik.
A forint a jegybanki vezetők sajtótájékoztatója alatt óriási erősödésbe kezdett, nemcsak ledolgozta a kamatemelés bejelentése utáni gyengülését, hanem még bőven a 14 óra előtti szint fölé ment. Ami megerősíti azt a vélekedést, miszerint a piaci szereplők a 0,3 százalékpontos kamatemelésnél nagyobbat vártak, s miután ezt nem kapták meg, zuhant a forint, az euróval szemben például két egységgel, a 356-os szint fölé kerülve. Ám annak hatására, hogy Matolcsy kijelentette, a maival még korántsincs vége a szigorításnak, a forint az euróval szemben öt egységgel erősödött, délután 4 óra után nem sokkal a 351-es szintet ostromolta.
Matolcsy tett egy váratlannak, a kamatdöntéseket követő sajtótájékoztatók tematikájába beillőnek cseppet sem nevezhető kijelentést. Eszerint „az MNB eddig a működését szorosan a kormánnyal közösen tervezte, lehetnek és vannak különbségek a gazdasági folyamatokat illetően a költségvetés és a moratórium megítélésében, de stratégiai szövetségben mennek tovább”. Ez egyértelműen összefüggésben van azzal a tegnap megjelent cikkel, amelyben a jegybankelnök keményen bírálta a 2022. évi büdzsét (azt hibásnak nevezte, olyannak, mint amely feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe). Az nem ritka, hogy a fiskális és a monetáris politika irányítói nincsenek egy hullámhosszon, ám a Matolcsy által megfogalmazott kritika élessége szokatlannak tekinthető a 2013 tavasza óta meglévő felállásban, amikor is a pénzügyminiszter és a jegybankelnök is azonos oldalon áll (ezt jelzi egyebek mellett az is, hogy kinevezése előtt, 2010 májusától Matolcsy Orbán Viktor kormányának a nemzetgazdasági minisztere volt). Az MNB-elnök mostani enyhébb hangneméből arra lehet következtetni, mintha magas (ha nem a legmagasabb) szinten jelezték volna neki, hogy nem értenek egyet cikkének tónusával.
