A közelmúltban előbb Virág Barnabás utalt a szigorodó jegybanki politikára, majd Matolcsy György gyakorlatilag bejelentette a kamatemelés tényét. Ez persze az áprilisi és májusi inflációs adatok tükrében nem okozott bombameglepetést. Ugyanakkor a ma publikált jegybanki kommentár nem túl megnyugtató, mert ebből az derül ki, hogy immár nem egy egyszeri megugrásról van szó. Pedig az év elején még az MNB egy-egy tétel drágulásával indokolta az inflációs folyamatokat: előbb a dohánytermékek adóemelését követően a cigaretta, majd az olajár megugrása miatt a üzemanyagok lettek az infláció okozói. Most viszont némileg változott a kommunikáció is.
Mint fogalmaznak, az infláció az év végéig jellemzően a jegybanki toleranciasáv fölött alakul. A második negyedévi kiugrását követően a nyári hónapokban a fogyasztóiár-index csak a korábban vártnál lassabb ütemben csökken 4 százalék közelébe, majd az év végén ismét enyhén emelkedik. Az éves átlagos infláció 2021-ben a márciusi előrejelzéshez képest magasabb, 4,1 százalék lehet. A bázishatások következtében az infláció 2022 elején várhatóan újból a jegybanki toleraciasávba süllyed, és a monetáris politikai lépések következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.
A Monetáris Tanács megítélése szerint kulcsfontosságú az inflációs várakozások megfelelő horgonyzottságának biztosítása. Az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek. Az eurozóna és az USA inflációja az év eleje óta emelkedett. A nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós növekedése magasabb külső inflációs környezet irányába mutat. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkaerőpiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák. A globális refláció és tartós nyersanyagár-emelkedés, valamint a gazdaság újraindítása során esetlegesen jelentkező másodkörös inflációs hatások jelentik a legnagyobb kockázatot az inflációs kilátásokra.
Gyors gazdasági növekedés jöhet idén és jövőre is
Megnyugtató viszont, hogy a gazdasági folyamatok a jegybank szerint rendeződhetnek. Az előző negyedéves pozitív folyamatok a jegybank kommentárja szerint őket is meglepetésként érték. Szerintük a hazai lakosság átoltottsági szintje az Európai Unió élvonalába tartozik, ami megfelelő alapot adott a gazdasági élet újraindításához. Mint írják: "Az európai átlagnál korábbi nyitás következtében a gazdaság helyreállása a második negyedévben jelentősen felgyorsul. A valós idejű adatok a második negyedévre kétszámjegyű gazdasági növekedést jeleznek. A magyar gazdaság kibocsátása a harmadik negyedévben elérheti a válság előtti szintjét. Az ipar gyors kilábalását a kiskereskedelem követi, míg a járványnak leginkább kitett szolgáltatószektor kilábalása jobban elhúzódik.
Az előrejelzési horizonton a historikusan magas beruházási ráta tovább emelkedik. A hazai export teljesítménye a külpiacok helyreállásával 2021-ben már érdemi javulást mutat. A korábbi években kiépült új exportkapacitások termelése beindul, amivel az export bővülése a teljes előrejelzési horizonton a GDP-növekedés fontos forrása marad. A lakossági kereslet a korlátozások fokozatos feloldásával párhuzamosan élénkül. Az MNB felfelé módosított növekedési előrejelzése szerint az idei évben a magyar gazdaság 6,2, 2022-ben 5,5, míg 2023-ban 3,5 százalékkal bővül."
A hiány kapcsán már homályosabban fogalmaznak
Érdemes kitérni egy mondat erejéig arra, hogy hétfőn jelent meg a Magyar Nemzetben az a Matolcsy György által jegyzett cikk, amely sokak szerint ő és Varga Mihály pénzügyminiszter közötti újabb csörte nyitánya lehet. Ebben úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlés elfogadta a 2022. évi költségvetést és annak az 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előirányzatát.
"A döntést hibásnak tartom, mert feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése ezért elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát annak érdekében, hogy minél előbb 3 százalék közelébe, tehát a 3-3,4 százalékos GDP-arányos sávba csökkentsük a jövő évi államháztartási hiány célszámát."
A jegybank elnöke vélhetőleg komolyan hisz abban, hogy a kormányt valamiképpen kontrollálni tudják, és a kamatdöntést követően kiadott anyagban a hiányról a következőt írták: "A 2020-as 8,1 százalék után 2021-től a költségvetés hiánya mérséklődik, amivel párhuzamosan az államadósság-ráta ismét csökkenő pályára áll. Az előrejelzési horizonton tovább emelkedik a folyó fizetési mérleg többlete és a gazdaság külső finanszírozási képessége. Folytatódik az ország nettó külső adósságának mérséklődése."
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 3 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig.
