Kiemelte: az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság és "kötelezővé is teszi" az inflációs veszély. (Csütörtökön egy másik konferencián Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is arról beszélt, hogy júniusban kamatot emelhet a jegybank. Erről bővebben itt írtunk.)
A harmadik negyedéves gazdasági növekedési adat megismerését követően lehetőséget látnak arra, hogy korrekciót javasoljanak a 2022-es államháztartási hiányra vonatkozóan - mutatott rá Matolcsy György a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján. Az 5,9 százalékra tervezett jövő évi magyar hiányadat a harmadik lemagasabb lenne az Európai Unióban, nem szerencsés ilyen rangsorban előre kerülni.
Gyorsabb a tapra állás, mint 2008-ban
A jegybankelnök elmondta, hogy a magyar GDP a harmadik negyedévben elérheti a válság előtti szintet. A járvány okozta válság mélysége szinte azonos volt a 2008-aséval, a helyreállítás azonban most sokkal gyorsabb - hangsúlyozta. Az előző válság után az Amerikai Egyesült Államok gazdasága 11 hónap alatt lábalt ki, Magyarországnak 6,5 évre, az eurózónának pedig 10 évre volt szüksége, hogy elérje a krízis előtti teljesítményét - fűzte hozzá utalva arra, hogy most Magyarország esetében a helyreállítási szakasz másfél évig tarthat.
Matolcsy György úgy fogalmazott, a magyar válságkezelés eredményes volt, 2020-ban a magyar gazdaság visszaesése kisebb volt az uniós átlagnál, 2021-ben pedig a növekedési adatokkal az ország az EU-ban a legjobb pozíciót foglalta el.
A régiós és feltörekvő országok között Magyarország az egyik legtöbb forrást fordította válságkezelésre - emelte ki a központi bank elnöke. A járvány kezdte óta az MNB mintegy 9300 milliárd forintot mozgósított erre a célra - fűzte hozzá utalva arra, hogy nagyjából ekkora összeg érkezik egy teljes 7 éves uniós költségvetési ciklusban az országba az EU-ból.
Hitelközpontú válságkezelés
Matolcsy György a magyar válságkezelést hitelközpontúnak nevezte, miután 2021-ben az uniós országok között az üzleti és a lakossági hitelfelvételben is az élen áll az ország.
A moratóriumról szólva megjegyezte, hogy a védőhálót azok számára kell fenntartani, akiknek valóban szükségük van a segítségre, akiknek a munkahelyük megmaradt vagy újra van munkájuk, azoknak el kell kezdeni törleszteni az adósságukat.
Új program az NHP helyett
Az MNB az Nhp program folytatásaként zöld otthon programot indít - jelentette be a jegybank vezetője.
Matolcsy György szerint új reform program indítására, egy harmadik Széll Kálmán tervre lenne szükség annak érdekében, hogy a 2010-es évek után a 2020-as éveket is megnyerje az ország. Arra is kitért: az ország gazdasága azért is állhatott helyre ilyen gyorsan, mert az elmúlt tíz év, azon belül is az első három év reformjai beértek és sikeresek voltak; az 56 nagy reform közül 2013 végére 43-at elindított vagy végre is hajtott az ország.
Előadása végén a jegybankelnök arról is beszélt, hogy fel kell gyorsítani a digitalizációt, be kell fogadni a "pénzforradalmat", aminek a jegyében a központi bank is a digitális pénz felé fordul. Ezen kívül megemlítette még, hogy az élet minden területén fenntarthatóságra van szükség, részt kell venni Ázsia felemelkedésében, a technológiai forradalommal összefüggésben társadalmi átalakításokra van szükség, az okos beruházások arányát pedig drasztikusan növelni kell. Az adat az új olaj - hangsúlyozta és utalt arra is, hogy szerinte adatreformra is szükség lenne.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
