Matolcsy György keményen nekiment a kormánynak
A jegybankelnök cikkében hibásnak nevezte, hogy az Országgyűlés elfogadta a 2022. évi költségvetést és annak az 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előirányzatát, mivel – ahogy Matolcsy György fogalmaz – feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.
Matolcsy György annak érdekében ragadott tollat, hogy „2022-ben helyreállítsuk a 3 százalék körüli költségvetési hiányt és ezzel elérjük az államadósság-ráta erőteljes csökkentését” – derül ki a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent cikkből.
Szerinte a 2022-es költségvetés kiindulópontjai hibásak, ezért ezekre nem épülhetett jó büdzsé. A világban most uralkodó nézetekkel szemben, miszerint most az elsődleges cél a gazdaságok talpraállítása, akár az államadósság további növekedése árán, Matolcsy György úgy véli, lehetséges és szükséges a korábbi egyensúlyi pályára való visszatérése, a magyar gazdaságot 2022-ben már nem kell magas költségvetési deficittel újraindítani.
Mint az MNB elnöke írja: „A 2022. évi költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindul(t) ebben az évben. Az első negyedév jobb lett a vártnál, a második negyedév kétszámjegyű növekedést hoz és a nyári hónapokban helyreállítjuk a 2019. év végi GDP-szintet. Az év egészére várható 6 százalék körüli GDP-növekedéssel az egyik legjobb, ha nem a legjobb gazdasági teljesítményt érjük el az EU-ban”.
A 2022-es költségvetés Matolcsy György szerint inflációt gerjeszt az egyensúlyi pályára való visszaállás inflációt mérséklő hatása helyett. A költségvetés 5,9 százalékos GDP-arányos hiányából következő többletkereslet csak tovább fűti az inflációt, amely már így is magas amiatt, hogy míg a 2008-as válság után hat és fél év kellett a korábbi GDP-szint helyreállításához, most ez másfél éven belül megtörténik. Áremelő hatású, hogy a kényszerűen felhalmozott kereslet ugyanis nem találkozik azonnal azonos mennyiségű és szerkezetű kínálattal a belső piacon. Miután ez más országokban is így lesz, az importált infláció szintén megugrik.
„Az Európai Unió még 2022-ben is felmenti a tagállamokat a 3 százalék alatti hiány kötelezettsége alól, ezért a kormány megengedhetőnek tartja a magas hiánycélt. Ez tévedés, már sokszor előfordult az, hogy nem kellett volna hallgatni az EU véleményére” – szögezi le a jegybankelnök. Emlékeztetve: a magyar gazdaság a V4-csoporton belül a legmagasabb adósságrátával rendelkezik, miközben a legmagasabb költségvetési hiányt tervezi 2022-re, ami egyben az EU harmadik legnagyobb hiánya is lenne.
Márpedig ez azt a kockázatot jelenti, hogy a pénzpiacok a kétszámjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot.
Ezt a moratórium célzott átalakítása (csak a valóban rászorulók folytathatják) és a jövő évi költségvetés módosítása védhetik ki – foglalt állást Matolcsy György abban a kérdésben, hogyan folytatódjon az immár másodjára, ezúttal 2021. szeptember 30-áig meghosszabbított törlesztési moratórium.
Mivel a jövő évi költségvetés 5,9 százalékos hiánya mögött az áll, hogy az állami beruházásokra a GDP arányában 7,1 százalékot fordítana a kormány, az MNB elnöke azt javasolja, hogy csak feleannyit, tehát GDP-arányosan 3,55 százalékot költsenek erre. Ennek hatására a magyar gazdaság 2022-ben visszatérhetne az egyensúlyi pályára. „Az EU-ban az állami beruházások fedezetének átlagos aránya a GDP 3-3,5 százaléka közelében van és a pénzpiacok ezzel hasonlítják össze a magyar adatot” – figyelmeztet Matolcsy György. Hozzátéve: a tervezett állami beruházások jelentős része el sem indul 2021-ben, jó részük még 2022-ben sem, ezért felesleges megterhelni velük a költségvetést.
