Gróf Széchenyi Istvánhoz és a Széchenyi-családhoz kötődő könyvekre, iratokra és képekre lehetett ajánlatot tenni hétfő délig online, az Elektronikus Értékesítési Rendszeren. A számos kézirat, könyv, kotta, úgynevezett kisnyomtatvány, akvarell, metszet, fotó és alaprajz védett gyűjteményként a Széchenyi-hagyaték része, amely – nomen est omen – a Széchenyi Kereskedelmi Bank tulajdonát képezi. E hitelintézet azonban felszámolás alatt áll, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fel- és végelszámolásokra szakosodott cége, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) folytat le. Ebből kifolyólag a fenti tárgyakat a PSFN bocsátotta árverésre, hogy az abból esetlegesen befolyó pénzeket is a hitelezői igények kielégítésére fordítsa. Bár az 56 darabból álló kollekció értékét a felkért szakértő 50 millió forintra becsülte, a harmadik körben indult licit ennek a feléről, 25 milliós kikiáltási árról kezdődött. S ott is maradt, mivel ezen az árszinten érkezett be az egyetlen ajánlat, amelynek kiértékelése cikkünk megjelenésekor még tartott.
Az árverés apropóján utánanéztünk, hogyan is áll a kacskaringós előéletű Széchenyi Kereskedelmi Bank felszámolása, mennyi pénzt sikerült visszaszereznie eddig a PSFN-nek, s mennyire van még esély.
Kezdjük egy kis múltidézéssel. A Széchenyi Bank jogelődjének már a megalakulása sem tekinthető szokványosnak. Az SPE Bankot ugyanis 2008 áprilisában – tehát kevesebb, mint fél évvel a világot súlyos pénzügyi, majd világválságba döntő Lehman Brothers-csőd előtt – 2 milliárd forintos jegyzett tőkével indította útjára egy Kajmán-szigeteken bejegyzett társaság, az SPCP Hungarian Holdings Ltd., mely tulajdonosi köréről a nyilvánosság semmit nem tudhatott meg. Akkor még ilyen, a világ eldugott részeiben lévő cég mögé bújtak azok, akik nem szerették volna felfedni a kilétüket, ma már e célra magántőkealapokat használnak – de ez egy másik történet.
Kajmán-szigetekről Dörgicsére
Most maradjunk a szóban forgó sztorinknál. Az SPE Bank 2009 áprilisában kezdte meg működését, ám érdemi tevékenységet sohasem folytatott. Így nem számított különösebb meglepetésnek, hogy 2010 tavaszán tulajdonosváltás történt, méghozzá földrajzilag nagy ugrással: a Kajmán-szigetekről a Balaton-menti Dörgicsére kerültek a bank részvényei. Ennél is fontosabb változás volt, hogy az új gazdák – az alapítóval (esetleg alapítókkal) ellentétben – már nem maradtak inkognitóban. A részvényeket megvásárló T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt.-t ugyanis a néhai Magyar Hitel Bank egykori vezetői, Töröcskei István és Boros Imre – aki az első Orbán-kormány (1998-2002) tárca nélküli minisztere volt –, valamint Töröcskei felesége birtokolta. Ők friss szerzeményüket előbb, egyetlen napra Pannonra, majd további két és fél hónapra Helikonra keresztelték át, s csak harmadjára sikerült megállapodniuk az előbbi kettőnél kétségtelenül jobban csengő Széchenyi elnevezésnél.
Ilyen néven tevékenykedett már korábban egy pénzintézet, a sopronkövesdi székhelyű Széchenyi Hitelszövetkezet, amely 2002 végén beolvadt a Zala Hitelszövetkezetbe, ám a neve is tovább élt, miután a befogadó pénzintézet 2003 áprilisától Széchenyi István Hitelszövetkezetként folytatta működését. Igazgatóságában pedig 2009 júliusában felbukkant Töröcskei – aki részéről így már érthetőnek is tűnik, miért keresztelték át tulajdonostársaikkal ugyanerre a névre az új érdekeltségüket is.
S hogy további hasonlóság legyen, a Széchenyi Bank is elsősorban a hitelszövetkezeteket célozta meg, valamint a kis- és középvállalkozásokat, illetve a lakosságot. Ebben még nem volt semmi különös. Abban már inkább, hogy a tulajdonosok között 2013 nyarán feltűnt a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely 3 milliárd forintért 49 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Széchenyi Bankban. Ez már nem Matolcsy György miniszteri idejére esett, aki néhány hónappal korábban, az év márciusában átült az MNB elnöki székébe. A tranzakciókor már Varga Mihály volt a tárca vezetője.
Amikor az állam beszáll egy magántulajdonú cégbe, pláne egy bankba, amely mások pénzét kezeli, akkor óhatatlanul felmerül, hogy erre konszolidációs szándékkal kerül sor, magyarul, azért, mert a szóban forgó hitelintézet szénája rendbetételre szorul. S ebben az esetben is erről lehetett szó, lévén, hogy a Széchenyi Bankkal Töröcskeiéknek a beszállásukat követően egyszer sem sikerült nyereséget termelniük.
50 milliárd helyett 3 milliárd
A többes szám 2011 májusától már csak a házaspárt takarta, miután Boros két évvel az NGM tulajdonszerzése előtt távozott a bankot birtokló T&T tulajdonosai közül. Ugyanabban az évben, 2011-ben, amikor Töröcskei az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója lett. Mely szerepvállalása immár az állam két évvel későbbi beszállására is magyarázattal szolgált, miután az ÁKK igazgatásáért cserébe Töröcskei állami mentőövet kért a bankjának, amire – a Figyelőnek tett későbbi állítása szerint – kapott is ígéretet, méghozzá 50 milliárd forintos tőkeemelés formájában. Ebből azonban végül mindössze 3 milliárd lett. Még szerencse – tehetjük hozzá –, hiszen így legalább „csak” ennyi adófizetői pénz ment a levesbe; más kérdés, hogy soha nem tudjuk meg, ha az ennél nagyságrenddel nagyobb összeget kapta volna meg, akkor is ugyanerre a sorsra jutott volna-e a bank.
Merthogy másfél évvel az állam kisebbségi tulajdonossá válása után jött a vég. Hat évi veszteséges működést követően a Széchenyi Bank saját tőkéje 2014-ben a jegyzett tőkéje alá csökkent, s az ennek rendezéséhez szükséges 10 milliárd forintot a tulajdonosok közötti – valljuk meg: szokatlan – megállapodás alapján kizárólag Töröcskeiéknek kellett volna előteremtenie, vagyis a 49 százalékos gazda NGM-nek egyetlen fillért sem kellett volna betolnia. Az ily módon magára maradt többségi tulajdonos T&T-nek azonban nem sikerült összekalapoznia az életmentő 10 milliárdot, amely miatt az MNB előbb átfogó vizsgálat alá vonta a pénzintézetet, majd 2014 novemberében felügyeleti biztosokat rendelt ki. Alig egy hónappal később pedig vissza is vonta annak tevékenységi engedélyét, egyúttal elrendelte a végelszámolását, ami 2015 augusztusában, a Fővárosi Törvényszék döntésére felszámolásba ment át.
Ez még a mai napig nem zárult le. Megkerestük tehát a PSFN-t, hogy megtudjuk, milyen kilátások vannak.
A felszámoló válaszából kiderült, hogy az eljárás kezdetén 27,2 milliárd forint összegű elismert és nyilvántartásba vett hitelezői igényt tartott nyilván. A felszámolási eljárás során a követelésbehajtás és vagyonértékesítés eredményeként a nyilvántartásba vett és ki nem egyenlített hitelezői igények összege 11,8 milliárd forintra csökkent. Ami tehát azt jelenti, hogy a Széchenyi Bank hitelezői közel hat év múltán a követeléseiknek mindössze valamivel több mint a felét láthatták viszont ezen az úton. A teljes képhez tartozik ugyanakkor, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap a Széchenyi Bank 1400 betétesét összesen 14,5 milliárd forinttal kártalanította.
A többi hitelezői igény megtérülésére azonban minimális az esély, tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék a 2020. február 4-én kelt – még nem jogerős – végzésével jóváhagyta a felszámoló által 2020. augusztus 31-i fordulónappal készített, IV-V. számú felszámolási közbenső mérleget. A felszámoló néhány – a cikkünk elején is említettekhez hasonló – vagyonelem folyamatban lévő értékesítési eljárása kivételével, értékesítette a Széchenyi Bank teljes vagyonát és jelenleg az eljárás technikai zárását készíti elő, majd összeállítja és a Törvényszékre benyújtja a felszámolási zárómérleget.
Ezt követően zárulhat le a Széchenyi Bank felszámolása. Azt azonban nem lehet tudni, mikor fejeződik be a vezetők személyes felelősségrevonása. Merthogy az MNB ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a BRFK-n a banknál történt, a jegybank álláspontja szerint „bűncselekmények gyanúját felvető események miatt”. A hitelintézetek felügyeletét ellátó jegybank gyanúja szerint a Büntető Törvénykönyv előírásaiba ütköző hűtlen kezelés, hanyag kezelés, illetve további pénzügyi visszaélésekre utaló, büntetőjogilag értékelhető cselekmények történhettek.
A kisebbségi tulajdonos NGM akkori államtitkára (jelenleg a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója), Orbán Gábor 2014 decemberében egy nyilatkozatban úgy vélekedett, hogy a Széchenyi Banknál a legfontosabb szabálytalanság a végelszámolás elrendelése előtti időszakban a folyamatos tőkehiány volt, amelynek rendezésére a felügyelet is felszólította a bankot. Emellett a belső szabályzatokban és folyamatokban is tapasztaltak hiányosságokat, bár e téren az állam tulajdonosi szerepvállalása óta komoly előrelépések is történtek – állította Orbán Gábor.
A Fővárosi Főügyészség több éves nyomozást követően, tavaly júniusban kiadott közleménye szerint a Széchenyi Banknál 6 milliárd forint értékű sikkasztás történt. A hatóság megalapozott gyanúja szerint a kisebbségi állami tulajdonban lévő pénzintézet hitelkihelyezései kapcsán egy bűnszervezet jött létre, amelyben a pénzintézet közvetett többségi tulajdonosa, Töröcskei és felesége töltött be vezető szerepet. A bűnszervezet a hiteleket kihelyezte abban az esetben is, ha egyébként a hitelt igénylő gazdasági társaság hitelhez nem juthatott volna – közölte a Fővárosi Főügyészség azt követően egy hónappal, hogy előzetes letartóztatásba helyezte a Töröcskei-házaspárt és egy további ex-vezetőtársukat. Októberben aztán kiengedték őket, azóta bűnügyi felügyelet alatt állnak. További öt személlyel együtt, míg 18-an szabadlábon védekeznek.
Megkeresésünkre a PSFN-nél elmondták: "a Széchenyi Bankot érintően folyamatban lévő büntetőeljárás jelenleg nyomozati szakban van, erről további információ nem áll rendelkezésünkre. A nyomozó hatóság megkeresésére a felszámoló minden adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. A felszámolás alatt a többségi tulajdonos, illetve a volt vezető tisztségviselők ellen indított perekben a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. felszámolója pernyertes lett.”
Egy másik, a már említett Széchenyi Hitelszövetkezet (SZH) ügyében viszont idén februárban már el is kezdődött az a per, amelyben az SZH nyolc egykori vezetője – köztük Töröcskei – ellen folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés a vád. A vádlottak az ügyészség szerint több mint félmilliárd forint kárt okoztak fedezetlen hitelek kihelyezésével.
Húsz éve tologatjuk az euró bevezetését. Most újra van politikai akarat, de a költségvetés állapota és a maastrichti feltételek nem teszik könnyűvé a dolgot. 
