Nem tartalmaz meglepetést az a törvényjavaslat, amelyet a kormány terjesztett be a parlamentnek arról, hogy a 2020. december 31-éig érvényes fizetési moratóriumot további fél évvel, 2021. június 30-áig meghosszabbítsák. De nem mindenkinek, csak az arra a kormány szerint rászorulóknak.
Ők a törvényjavaslat szerint:
a) az a munkanélküli, aki 2021. január 1-jén a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint álláskeresőnek minősül,
b) az a személy, aki 2021. január 1-jén törvény szerint gyermeket váró vagy nevelő szülőnek minősül, illetve aki 2021. június 30-áig gyermeket váró vagy nevelő szülővé válik,
c) az a nyugdíjas, aki 2021. január 1-jén saját jogú nyugellátásban vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül, illetve 2021. június 30-áig válik a nyugellátásra jogosulttá,
d) az a természetes személy közfoglalkoztatott, aki 2021. január 1. és június 30. között a törvény szerinti közfoglalkoztatóval közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, illetve közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít.
A moratórium meghosszabbítását a 2020. március 18-án fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.
A törvényjavaslatban említett adósok a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségük teljesítésére kapnak fizetési haladékot, de természetesen a március 19-e óta érvényben lévő gyakorlat szerint dönthetnek úgy, hogy nem élnek a moratóriummal és tovább fizetik a törlesztőrészleteiket. Adóstársak esetén elegendő, ha az egyik adóstárs minősül adósnak.
A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni - rögzíti a törvényjavaslat. Valamint azt is, hogy a fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. Továbbá, hogy a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.
Amennyiben a parlament áldását adja rá, a babaváró támogatásról szóló kormányrendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díjat a fizetési moratórium 2021. június 30-áig terjedő időtartama alatt nem kellene megfizetni. Mint ahogy az igényelt moratórium miatt módosult szerződést sem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.
A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvény szerinti részletvevő, illetve bérlő a szerződésből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj- fizetési kötelezettsége teljesítésére is 2021. június 30-ig kaphatna fizetési haladékot, de természetesen ők is dönthetnek úgy, hogy tovább törlesztenek.
Ami a vállalkozásokat illeti, a törvényjavaslatban csak annyi szerepel, hogy a fizetési moratórium meghosszabbításával azon gazdasági tevékenységet folytató jogi személyek, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó adósok élhetnek, amelyek a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendelet alapján annak minősülnek. Ezek azok a cégek, amelyek bevétele a koronavírus-járvány miatt több mint 25 százalékkal csökkent.
A hitelmoratórium eddig 1,6 millió családnak és 60 ezer vállalkozásnak adott segítséget, decemberig összesen mintegy 2000 milliárd forintnyi hiteltörlesztéstől mentesítve őket.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
