Ha nem tört volna ki idehaza is márciusban a Covid-19, akkor a K&H Bank 3,1 milliárd forinttal magasabb adózott nyereséget ért volna el az idei első félévben, mint a tavalyiban – érzékeltette a koronavírus-járvány hatását Gombás Attila, a K&H-csoport pénzügyi igazgatója. A nemzetközi számviteli előírások (IFRS) miatt ugyanis 19 milliárd forintos céltartalékot kellett képeznie a belga KBC tulajdonában lévő hitelintézetnek a várható veszteségekre. További 3,6 milliárddal pedig a március 19-étől hatályos hitelmoratórium nyirbálta meg a bank eredményét.
Annak ellenére, hogy a K&H-nál augusztus végén többségben (57 százalék) voltak azok, akik a kormány által felkínált lehetőséggel nem éltek. Legalábbis összességében. Míg ugyanis azon belül a vállalati ügyfelek 61, a lakosságiaknak pedig az 53 százaléka fizette tovább az adósságait, addig a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak csak a 33 százaléka – ami mutatja, hogy őket érinti a legérzékenyebben a járvány miatt kialakult gazdasági válság. Erre utal az is, hogy miközben a most folyó harmadik negyedévben már nő a vállalatok számlaforgalma a K&H-nál, a mikrovállalkozásoké és a kkv-ké éves szinten még 5 százalékos csökkenést mutat.
A GDP visszaesésének idei mértékét a K&H elemzői 6,2 százalékosra becsülik. Az átlagos infláció szerintük 2020-ban a 2019-essel nagyjából azonos mértékben (3,5 százalék vs 3,4 százalék) emelkedhet. A legnagyobb hátraarcot a beruházások hajthatják végre: a tavalyi 13,9 százalékos növekedés az idén 12 százalékos csökkenésbe mehet át. A munkanélküliségi ráta a bank prognózisa szerint 6,1 százalékos lehet, míg az államháztartás GDP-arányos hiánya 8 százalékra rúghat, a folyó fizetési mérlegé pedig 1,9 százalékra.
Nem tekinthető váratlannak, hogy a K&H első félévi 7,1 milliárdos adózott nyereségének elsöprő hányada, 6,5 milliárd az első, még viszonylag nyugodtnak számító negyedéves időszakban keletkezett, míg a második negyedévben már csak 600 millió termelődött. A pozitív adathoz az is hozzájárulhatott, hogy az áprilisi mélypont után, ha lassan is, de kezdett visszatérni az élet a gazdaságba.
Például a hitelezés terén. A K&H hitelportfoliója április-június között 1 százalékkal még bővülni is tudott, ami azért nagy szó, mert a bankrendszer egészében stagnálás volt megfigyelhető. Az állam által könnyített feltételek is közrejátszottak abban, hogy e bank 17 százalékkal több új hitelt tudott kihelyezni az idei első félévben, mint a tavalyiban. E 293 milliárd forintos növekményből 188 milliárd a vállalati szektorba érkezett, míg 104 milliárd a lakossághoz.
A hazai cégek július 31-éig összességében 69 milliárd forintnyit vettek fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által április 20-ától elérhető NHP Hajrá-hitelből a K&H-nál. Ez 24 százalékos piaci részesedést jelent a banknak. Ennél jobban vette ki a részét a hitelintézet az MNB növekedési kötvényprogramjából, miután annak 28 kibocsátásából 9 lebonyolításában segédkezett.
Az új lakossági hitelek 104 milliárdos első félévi értéke alapvetően a jelzálogkölcsönök 10 százalékos éves szintű bővülésének köszönhető (a piaci átlag csak 1 százaléknyi plusz volt). A személyikölcsön-kihelyezések 5 százalékkal csökkentek (szemben a 34 százalékos átlagos bankrendszeri bukóval). Utóbbi tétel piacinál szerényebb mértékű visszaesését a K&H-nál annak tudják be, hogy ügyfeleik a mobilapplikáción is igényelhettek személyi kölcsönt.
A vírus és a válság által kiváltott óvatosság érhető tetten abban, hogy költés helyett inkább takarékoskodásba kezdtek a gazdaság szereplői a K&H-nál. Melynek betétállománya 21 százalékkal gyarapodott, ez az arány is magasabb volt a piaci átlagnál, 5 százalékponttal. A bank lakossági ügyfelei 154 milliárd forinttal növelték a K&H-nál fialtatott pénzeiket. Ezen belül a betéteik 14, míg a befektetési jegyeik 4 százalékkal híztak – miközben ez utóbbiaknál piaci szinten stagnálás érvényesült.
A K&H mérlegfőösszege 2020 június végén 3861 milliárd forint volt, 21 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Saját tőkéje éves szinten 9 százalékkal, 366 milliárdra emelkedett.
A K&H Biztosító 5,5 milliárd forintos adózott nyereséggel zárta 2020 első felét. A nem-élet terület díjbevétele 28,3 milliárd forintot ért el, ez éves összehasonlításban 5 százalékos többlet. Jobban teljesített az élet üzletág. A rendszeres, befektetési egységhez kötött (unit-linked) nyugdíjtermék éves szinten 24 százalékot nőtt, az önálló kockázati termékek pedig az elmúlt év azonos időszakához képest 7 százalékkal bővültek.
Megegyezett az ukrán kormány és az IMF.
