A Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján a Nemzeti régiók és közösségek Európája című kerekasztalbeszélgetésen vett részt. A Csinta Samu erdélyi közíró, újságíró által moderált beszélgetésen Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével közösen járták körül az SZNT-nek a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezését.
A miniszterelnöki főtanácsadó felidézte: az SZNT kezdeményezése több mint egy évtizedre tekint vissza, és a végkifejlethez közeledik, hiszen az Európai Bizottságnak szeptember 4-éig döntést kell hoznia a kérdésben.
Emlékeztetett: az európai uniós szerződésben van egy passzus, amely felsorolja, melyek azok a speciális régiók, amelyek hozzájutnak a kohéziós alapokhoz, és szeretnék, ha a nemzeti régiók is bekerülnének ezen kategóriák közé.
Úgy vélte, az SZNT „elég furfangosan” olyan megoldási javaslatot ad, amely az önigazgatás „előszobájának” minősülhet. Rámutatott: a kezdeményezésből nemcsak a magyarság, hanem az adott régiókban élő összes nemzetiség profitálhat, plusz pénzforrásokhoz juthat.
Fotó: Depositphotos
Az SZNT „bulldog módjára” vitte végig az ötletet, így gyűlt össze a több mint egymillió aláírás a hét országból – mondta. Hozzátette: Magyarország feladata kiállni a kezdeményezés mellett. Úgy vélte, „Székelyföld felemelése” Romániát is gazdagítaná, és Európának is érdeke.
Szili Katalin szerint a bizottságnak meg kell próbálnia „átlépni a saját árnyékát”, és nem politikai döntést hozni, hanem a nemzeti régiókat támogatni.
„Ez nem magyar kérdés, Európában számos nemzeti régió van, amely profitálhat belőle” – húzta alá. „Európa nem ismer mást, csak az erőt”, és ezt az erőt az az 50 millió ember tudja képviselni, aki őshonos közösségben él – mondta.
Közölte: a magyar kormány kezdettől fogva támogatja az SZNT kezdeményezését, ez alaptörvényi kötelességéből is fakad, hiszen „felelősséget visel” a határon túli magyarságért. Úgy vélte, az SZNT kezdeményezése mellett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) is ki kellene állnia. Disszonánsnak nevezte, hogy „az ukrajnai háborúra rengeteg pénzt költ” az unió, a saját nemzeti régióit ellenben nem támogatja.
Izsák Balázs elmondta: az Európai Bizottság szeptember 4-i döntése semmiképp nem lesz végkifejlet, hiszen ha a bizottság pozitívan dönt, akkor elindul egy jogszabályalkotási folyamat, amelyben a kezdeményezők „mindenképpen rész akarnak venni”. Ha viszont lesöpri az asztalról, akkor annak is lesz folytatása – jelentette ki.
Az uniós kohéziós politikának kiemelt figyelemben kell részesítenie a nemzeti régiókat oly módon, hogy hozzáférjenek a forrásokhoz, de közben ne változzon meg nemzeti identitásuk – mondta.
Közölte: függetlenül attól, hogy mit mond a bizottság, a nemzeti régiók mozgalma el fog indulni. Ennek érdekében nyílt levelet írnak az egyes nemzeti régiók EP-képviselőinek, akikkel kapcsolatot akarnak építeni, fenntartani, és a nyilvánosságot is tájékoztatni a kezdeményezés sorsáról. Az Európai Parlament plénumán tartott vitán ugyanis „éles kritikák” hangzottak el, és az SZNT legnagyobb kihívása, hogy ezt miként lehet politikai cselekvéssé alakítani – húzta alá.
(MTI)
A kedvező nemzetközi folyamatok határozták meg a kereskedést. 
