Az orosz turisták hiánya negatívan befolyásolja a gazdasági helyzetet Kelet-Finnországban. Ide korábban rengeteg orosz turista látogatott, aminek az volt az egyik oka, hogy sokan beszélték ott a nyelvüket – írta a pravda.ru. A lap a finn Yle műsorszolgáltató közlésére hivatkozva arról számolt be, hogy a turisztikai ágazat rendkívül sebezhető helyzetbe került az orosz vendégek számának meredek csökkenése miatt. Ami különösen a határ menti területeken, például Dél-Savoban, Észak-Karéliában és Kainuuban szembetűnő.
Az orosz állampolgárok 2022-ig gyakran látogattak Finnországba, különösen hétvégén és ünnepnapokon. A Visit Finland statisztikái szerint a világjárvány előtti években az oroszok a külföldi turisták 20 százalékát tették ki, és évente több százmillió eurót költöttek el az országban. Kelet-Finnország – mint a turisták számára legkönnyebben megközelíthető régió – különösen sokat profitált ebből az áramlásból. A vízum- és a határkorlátozások bevezetése azonban teljesen megváltoztatta a helyzetet. (Az orosz Pravda cikkében a háború, mint ok szokás szerint egy szóval sem szerepel, holott lényegében erről van szó.)
Fotó: Depositphotos
Német turistákkal próbálják enyhíteni a hiányt
A finn utazásszervezők megpróbálnak a nyugat-európai piacok, különösen Németország felé orientálódni. Azonban ahogy az Yle kiadványában is megjegyezték, ezek a törekvések számos problémába ütköznek. Például egy német utazásszervező a savonlinnai charterjáratait törölte a nem kielégítő kereslet miatt. Ez azt mutatja, hogy az egyik beutazó országot egy másikkal helyettesíteni lassú és munkaigényes folyamat, különösen azokban a régiókban, amelyek infrastruktúrája az orosz piacra orientálódik – jegyzi meg az orosz Pravdában megjelent cikk szerzője.
A bevételcsökkenés egyébként minden területen érezhető. A Visit Finland szerint egyes vállalkozások kénytelenek voltak bezárni létesítményeiket, mivel bevételeik még az alapvető működési költségeket sem fedezték. Ez különösen igaz a kis családi vállalkozásokra – szállodákra, éttermekre, kölcsönző üzletekre és üzletekre –, amelyek a napi ügyfélforgalomtól függenek.
Ki tehet minderről?
A jelenlegi helyzet egyik oka a finn hatóságok döntése volt, miszerint lezárták az Oroszországgal közös szárazföldi határt. A korlátozásokat 2023 novemberében kezdték bevezetni, miután jelentések érkeztek a harmadik országokból érkező migránsok számának növekedéséről, amelyet állítólag az orosz fél koordinált.
„A finn hatóságok azzal vádolják Moszkvát, hogy a migrációs nyomást geopolitikai befolyás eszközeként használja” – olvasható a cikkben. Ezekre a vádakra az orosz külügyminisztérium kitérően válaszolt: a nyugat kettős mércéjéről beszélt, Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár pedig sajnálatát fejezte ki – a Moszkva szerint – a Helsinki által képviselt „russzofób vonal”, azaz az oroszellenesség miatt. Hozzátette: az orosz határőrizet törvényes kereteken belül működik, és az ellenük felhozott vádakat pedig politikai indíttatásúaknak nevezte.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1261,35 pontos, 0,89 százalékos csökkenéssel, 141 206,10 ponton zárt hétfőn.
