Németország készül: új katonai szolgálati tervet hagytak jóvá

Németország koalíciós kormánya hónapokig tartó politikai viták után állapodott meg az új katonai szolgálati tervről – írta meg a BBC. E szerint minden 18 éves férfinak ki kell töltenie egy kérdőívet alkalmasságáról a katonai szolgálatra, és 2027-től orvosi vizsgálaton is részt kell vennie.

A döntés végső soron azt célozza, hogy Berlin Európa legerősebb hagyományos hadseregét hozza létre. A törvényhozók várhatóan 2025 végéig szavaznak az új tervről.

Az ügyben nyilatkozott a BBC-nek Németország legnagyobb védelmi vállalatának, a Rheinmetallnak az igazgatója is. Armin Papperger szerint Friedrich Merz kancellár célja, hogy erősítse a Bundeswehrt, és a német katonai törekvések „realisztikusak,” öt éven belül elérhetőnek tűnnek. Hozzátette, hogy a kormány „világos döntéseket” hoz ezzel kapcsolatban.

Az év elején a német védelmi főnök, Carsten Breuer figyelmeztetett, hogy a nyugati NATO-szövetségnek fel kell készülniük egy esetleges orosz támadásra négy éven belül.

Papperger elmondta, hogy nincs „üveggömbje” a jövőre vonatkozóan, de egyetértett abban, hogy Németországnak „’29-re készen kell állnia”.

Ha nem jönnek be a tervek, jöhet a kötelező sorozás

Amikor az év elején koalíciót alakítottak, Merz konzervatív CDU/CSU pártja és a centrum-baloldali Szociáldemokrata SPD megállapodott a katonai szolgálat újbóli bevezetéséről, ami kezdetben önkéntes lenne.

A Bundeswehr jelenleg körülbelül 182 000 főt számlál. Az új katonai szolgálati modell célja, hogy a következő évben 20 000 fővel növelje az állományt, és a következő 10 évben 255 000–260 000 főre bővítse, kiegészítve mintegy 200 000 tartalékossal.

A jövő évtől minden 18 éves férfit és nőt kérdőívvel keresnének fel, hogy felmérjék érdeklődésüket és hajlandóságukat a katonai szolgálatra. A kérdőív férfiaknak kötelező, nőknek önkéntes lesz. 2027 júliusától minden 18 éves férfinak orvosi vizsgálaton is részt kell vennie, hogy felmérjék alkalmasságát a szolgálatra.

Ha a kormány céljait nem érik el, a parlament megfontolhat valamilyen kötelező sorozást. Háború esetén a hadsereg a kérdőíveket és orvosi vizsgálatokat használhatja a lehetséges toborzottak kiválasztására.

Igen vegyes a megítélés

A kötelező szolgálattal szemben a legnagyobb politikai ellenállást a baloldali pártok oldaláról láthatjuk Németországban. Emellett a legtöbb fiatal is ellenzi az elképzeléseket.

Egy legutóbbi Forsa-felmérés a Stern magazin számára azt jelezte, hogy bár a válaszadók kissé több mint fele támogatta a kötelező szolgálatot, az ellenállás 63 százalékra nőtt a 18–29 évesek körében.

„Nem akarok háborúzni, mert nem akarok meghalni, vagy nem akarok golyót kapni” – mondta Jimi, egy 17 éves berlini diák, aki a héten részt vett a Bundestag előtti sorozásellenes tüntetésen. „Embereket sem akarok lelőni.”

Szerinte egy Németország elleni támadás „valószínűtlen és elvont forgatókönyv”, amit a kormány arra használ, hogy „ellopja a milliónyi fiatal jogát arra, hogy dönthessen, mit csináljon”.

Eközben Jason, egy 21 éves fiatal, az év elején jelentkezett a Bundeswehrhez a jelenlegi biztonsági helyzet miatt.

„Hozzá akartam járulni a béke védelméhez, a demokrácia védelméhez, ha a legrosszabb történik” – mondta. A belépéssel úgy érezte, visszaad a társadalomnak, és hisz a hadsereg elrettentő erejében, „hogy a lehetséges ellenségek meg se merjenek támadni minket” – számol be róla a portál.

A védelmi miniszter, Boris Pistorius igyekezett megnyugtatni a németeket, mondván, hogy az új katonai szolgálati terv ellenére „nincs ok aggodalomra… nincs ok félelemre”.

„Minél nagyobb a hadseregünk elrettentő és védelmi képessége – fegyverzet, kiképzés és személyzet révén –, annál kisebb az esélye annak, hogy egyáltalán részt vegyünk egy konfliktusban” – mondta Pistorius.

Németországban a védelmi kiadások meredeken csökkentek a hidegháború után, míg a sorozást 2011-ben függesztették fel.

Történelme miatt Németország hosszú ideje kerüli a katonai hatalom demonstrálását, de az év elején Friedrich Merz bejelentette, hogy a német védelem szabálya „mostantól bármi áron teljesítendő”, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója után.

Az európai NATO-országok a Donald Trump vezette Fehér Ház nyomására kényszerültek a védelmi kiadások növelésére. A fegyverkezés európai gazdaságra gyakorolt hatásairól korábban Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke írt lapunknak:

Az európai újrafegyverkezési törekvések jelentős bevételt hoztak a korábban említett német hadiipari óriásnak, az Ukrajnát is fegyverekkel segítő Rheinmetallnak. A cég vezérigazgatója, Armin Papperger azt mondta: „Sok pénzt keresünk, mert hatalmas a kereslet.”

„Erősnek kell lennünk járművek, lőszerek terén, saját műholdas képességekkel kell rendelkeznünk. Sokkal többet foglalkozunk az elektronikával és a mesterséges intelligenciával… mint valaha” – tette hozzá.

Egy amerikai jelentés tavaly arra utalt, hogy Papperger egy orosz merénylet célpontja volt. Akkor ezt nem erősítették meg, és Papperger nem kívánt nyilatkozni a jelentésről, csupán annyit mondott: „Jól érzem magam, biztonságban érzem magam.”

Amikor arról kérdezték, hogy szerinte Európa hideg vagy hibrid háborúban áll-e, így válaszolt: „Bárhogy is nevezzük, ez nem békés időszak.”