Megoszlanak a vélemények arról, vajon mennyire lehet számítani arra, hogy az Oroszország és Ukrajna között hosszú évek óta meglévő konfliktus most háborúba torkollik-e. Legalább annyian veszik ezt a forgatókönyvet biztosra, mint ahogyan azt, hogy Moszkva nem fogja megtámadni dél-keleti szomszédját, a fenyegetésekkel (durvább formában: zsarolással) az a fő célja, hogy a gazdasági érdekeinek érvényt szerezzen. Mindenekelőtt annak, hogy az általa termelt és exportált energia árát magasan tartsa, ezzel egyszersmind revolverezze az Ukrajnával szimpatizáló országokat.
Még ha reményeink szerint nem is a rosszabbik verzió válik valóra, azért érdemes megnézni, a háború esetén mire számíthat a magyar gazdaság, ha az invázió miatt Oroszországgal szemben súlyos gazdasági szankciókat vezetnek be, elsősorban az Egyesült Államok.
Nos, ha a makrogazdasági számokat nézzük, akkor akár arra a következtetésre juthatunk, hogy a negatív hatások nem is lehetnek annyira jelentősek. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint Magyarország külkereskedelmi termékforgalmából a kivitel 2021 első tíz hónapjában folyó áron 35 047 milliárd forintot tett ki. Ebből 525 milliárdnyi ment Oroszországba, 759 milliárdnyi pedig Ukrajnába – ez együttesen közel 3,7 százalék.
Valamennyivel magasabb arányt kapunk, ha a tavaly január és október közötti, 34 226 milliárd forintra rúgott behozatalt nézzük. Az Oroszországból származó behozatal értéke ugyanis 1106 milliárd forintra rúgott, míg Ukrajna felől közel 423 milliárdnyi import lépte át a határt, ezek közösen csaknem 4,5 százalékos részarányt képviselnek.
Az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolat megszakadásának, vagy legalábbis a jelentős csökkenésének elemzők szerint az építőiparban, a háztartási eszközök piacán, a tőzsdén, illetve az online kereskedelemben lehetnek káros hatásai.
A puszta számok mellett ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az Orbán-kormány tavaly 15 évre szóló gázellátási szerződést az oroszokkal.
Csakhogy nem tudni, mi szerepel a szerződésben: előre fizettünk-e, vagy ha nem, akkor a nemzetközi banki csatornákon keresztül, vagy más módon. Ez azért lényeges kérdés, mert az Egyesült Államok kilátásba helyezte, az orosz katonai beavatkozást azzal szankcionálná, hogy lekapcsoltatná Oroszországot a SWIFT nemzetközi banki üzenetküldő rendszerről. Márpedig azt, hogy ennek milyen hatása lenne a Magyarország felé irányuló oroszországi gázszállításokra, nem lehet felmérni.
Az egyik legfontosabb kérdés kétségtelenül az, jön-e a gáz és ha igen, milyen áron, mi magyarok erre vagyunk a legérzékenyebbek, egy emiatti esetleges áremelés a gazdaságot megfojtaná – közölte lapunk érdeklődésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
S akkor még nem említettük az egyik legfontosabb magyar-orosz projektet, a Paks-II. beruházást. Miközben az orosz szankcióknak számos tovagyűrűző negatív hatásai lehetnek, e helyütt legyen elég csak a német autógyártók keresletkiesére utalni, az ugyanis a magyarországi üzemeket is érzékenyen érintené.
Ukrajna esetében az a nagy kérdés, a háború hatására hányan menekülnek a környező országokba, így Magyarországra, s ez utóbbit hogyan tudjuk majd kezelni – mutatott rá Németh Dávid.
A hazai vállalatok közül elsősorban az OTP Bank és a Richter tekinthető érintettnek. Mindkét hazai tőzsdei cégnek vannak orosz érdekeltségei, sőt az OTP-nek ukrán üzleti része is – hívta fel a figyelmet Miró József, az Erste Bank stratégája a Trend FM Reggeli Monitor című műsorának szerdai adásában. Ezért e két társaságnak nagyon nem mindegy, hogy kialakul-e nyílt háború Ukrajna és Oroszország között, és ha igen, az mennyi ideig tart, illetve milyen nyugati szankciókkal jár Oroszországgal szemben.
Ugyanakkor Miró nem tartja valószínűnek, hogy ha nyílt háború is lesz, az valamilyen szankció révén érintené az egészségügyi szektort. Sőt. Az orosz-ukrán feszültség az elmúlt időszakban gyengítette az orosz rubel árfolyamát, amely az exportbevételeknél még jótékony hatással is lehet a Richter nyereségére. Persze az Erste elemzője szerint nagy kérdés, hogy az esetleges háború hogyan befolyásolná a gyógyszerkereskedelmet, azt mennyire akasztaná meg.
No de lássuk, mit mutatnak a számok. A Richter konszolidált árbevétele 2021 első háromnegyed évében 454 milliárd forint lett, amelynek kereken 80 százaléka származott a gyógyszergyártásból (a tavalyi teljes üzleti évének számait a gyógyszercég február 28-án teszi közzé). E közel 364 milliárdos összértékből mintegy 61 milliárdot tett ki Oroszország, közel 10 milliárdot pedig Ukrajna – azaz a két ország részesedése együttesen 19,5 százalékot képviselt, ami semmiképpen nem tekinthető alacsony aránynak.
Míg Oroszország – az Egyesült Államok után – a Richter második legnagyobb piaca, addig Ukrajna a nyolcadik.
Árnyalatnyival kisebb a súly, ha a 2021 első kilenc hónapjában 124,4 milliárdot kitett nőgyógyászati értékesítést nézzük. Ahhoz ugyanis Oroszország hozzájárulása 20,6 milliárd, Ukrajnáé pedig 2,4 milliárd forint volt, ez közel 18,5 százalékos részesedésnek felel meg.
„Az orosz nagykereskedelmi piac folyamatos átalakulása, valamint a patikaláncok romló fizetőképessége miatt a Richter kiemelt figyelmet fordít arra, hogy konzervatív vevői hitelpolitikát folytasson” – olvasható a cég gyorsjelentésében.
A Richterhez képest az OTP Banknak valamennyivel kisebb a kitettsége az egymással konfliktusba keveredett országokkal szemben. A legnagyobb hazai hitelintézet tizenegy országban 2021 első kilenc hónapjában elért 951 milliárd forintos összbevételéhez Oroszország közel 85 milliárdot, Ukrajna pedig 57,5 milliárdot tett hozzá – ez együttesen 15 százalékos részesedésnek felel meg.
Mások a két ország arányai az eredményt illetően. Az OTP-csoport 335 milliárd forintos 2021 első kilenchavi össznyereségéből ugyanis Ukrajnában termelődött több, közel 29 milliárd, Oroszországban pedig durván 24 milliárd – azaz a két ország a tizenegy államban tevékenykedő OTP-csoport összprofitjának csaknem 16 százalékát adta. Ukrajnánál nagyobb nyereséget Magyarországon kívül csak Bulgáriában ért el a Csányi Sándor vezette hitelintézet.
„Arról nem beszélve, hogy ha lekapcsolják Oroszországot a nemzetközi átutalási, úgynevezett SWIFT-rendszerről, az OTP egész oroszországi működésének további létét kérdőjelezné meg” – villantott fel egy még nagyobb veszélyt az Erste stratégája.
Kevesebb figyelmet fordítottak a befektetők a Mol-ra – az orosz-ukrán háború lehetősége alapvetően a Richter és az OTP Bank részvényeinek tőzsdei árfolyamát vetette vissza. Pedig az utóbbi évtizedekben magát immár regionális multivá kinőtt energetikai vállalatcsoport Oroszországból történő kőolajszállításai is elakadnának – mutatott rá Miró. Ám, mintegy megnyugtatásul, arra emlékeztetett, hogy a Mol elegendő, nagyjából száz napnyi elltást lefedő olajtartalékkal rendelkezik.
Összességében elmondható, hogy bár Oroszország és Ukrajna együttes részesedése Magyarország külkereskedelmében nem meghatározó, az egyes cégek – jelesül az OTP Bank és a Richter – kitettsége jelentősnek tekinthető. Miközben az Oroszországra kivetett szankciók és a gazdasági tevékenység háború miatti visszaesésének az is lehet a következménye, hogy drágábban juthatunk élelmiszerhez és energiához, ami csak még feljebb lökné az amúgy is 14 éves csúcson (7,4 százalék) lévő hazai inflációt.
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
